0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Fókuszban a botanikus kertek

Háromévenként rendezik meg az EuroGard kongresszusát. Az Európa-szerte működő mintegy 800 botanikus kert májusi, immár kilencedik csúcsrendezvényére 250-300 szakembert várnak Budapestre.

A rangos esemény részleteiről a beporzók napjaként számon tartott március 10-én tájékoztatták a sajtót az az ELTE Füvészkertben. Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (Mabosz) elnöke elmondta, hogy a rendezvény a legnagyobb botanikus kerti világszervezet (Botanic Gardens Con­servation International, BGCI), valamint az Európai Botanikus Kertek Egyesülete (European Botanic Gardens Consortium) együttműködésében valósul meg.

Az európai botanikus kerti szakmai közösség első számú eseményének hazai megrendezésével a legelső magyar botanikus kert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Füvészkertjének 250 éves fennállása előtt is tisztelegni kívánnak.

Orlóci László, a Füvészkert igazgatója arra is emlékeztetett, hogy az 1771-ben alapított gyűjteményes kert idén bekerült a Magyar Értéktárba, így azon értékek egyike lett, amelyeket nemzeti szempontból meghatározó jelentőségűnek, hírnevünk öregbítőjének deklaráltak.

A Mabosz idén harmincéves. Fennállásának 25 éves évfordulóján, 2017-ben nagy sikerrel rendezte meg a közép- és kelet-európai botanikus kertek harmadik konferenciáját (EastCentGard III), amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy két évvel ezelőtt elnyerte a soron következő EuroGard kongresszus rendezési jogát.

A 2022. május 16–20. között tartandó kongresszus fő témái lesznek a korszakos kihívásokra (pl. klímaváltozás) adott válaszok és az ökoturisztikai, illetve kulturális területen működő társintézményekkel megvalósított együttműködések, példaértékű projektek is.

A gyűjteményes kertek egyszerre nyújtanak élményt és ismeretet, szépségük és gazdagságuk nemcsak örömforrás, de felbecsülhetetlen természeti értékeket őrző élő kincsestárak is,

hangsúlyozta Zsigmond Vince. A világjárvány miatt a szabadtéri lehetőségek, így a gyűjteményes kertek jelentősége felértékelődött a testi-lelki egészség megőrzésében. 2020-ban és 2021-ben az évek óta növekvő látogatói érdeklődés átlagosan 20%-kal emelkedett, több Mabosz-tag gyűjteményes kert százezernél is több látogatóval büszkélkedhetett. Sok ezer növényfaj ismerhető meg az arborétumokban és botanikus kertekben, köztük az idei év fája, a nagylevelű hárs 23, az év gyógynövénye, a cickafark pedig 26 tagkertben látható. Sokat elárul a kertek élővilágának gazdagságáról az is, hogy az év madara, a zöld küllő 24 gyűjteményes kertben figyelhető meg. Az év vadvirága, a védett agárkosbor májusi virágzásában 6 kertben gyönyörködhetnek majd a látogatók.

A kertek rengeteg programot is kínálnak.

Idén több mint húsz zöld, il­letve kulturális jeles napon szerveznek tematikus programokat: a Föld napján 17, a madarak és fák napján 22, a kutatók éjszakáján 14 intézmény várja külön programokkal is az érdeklődőket.

Emellett egyre több tagkert rendez nagy népszerűségnek örvendő egyedi eseményeket, mint amilyen például a Sakura-ünnep az ELTE Füvészkertben, a Szorgos Hangyák Napja a Szarvasi Arborétumban, a Kertművészeti Napok Fehérvárcsurgón, a Lótusznapok a Szegedi Füvészkertben, a Földi Javak Asztalunkon és a Kert a köbön elnevezésű események a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, vagy a tobozszüret a Folly Arborétumban Badacsonyörsön. Nagyon népszerűek a szentjánosbogár-séták is.

Nemcsak a szövetség büszkélkedhet harmincéves működésével 2022-ben, de több tagkert is jubilál. 250 éves fennállását ünnepli az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti Füvészkertje, egyaránt 100 éves a Jeli Arborétum, a Soproni Egyetem élőnövény-gyűjteménye, és a Szegedi Füvészkert, 70 éves a Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton.

A Mabosz jelenleg ötven hazai tagintézményt tömörít, amelyek nem csupán természetvédelmi területek, de nagy részük történeti kertként műemléki oltalmat is élvez.

A tagkertek tudományos élőnövény-gyűjteményeket tartanak fenn, több mint félezer védett honos növényfajt őriznek, stratégiai jelentőségű génbankok, oktatási-környezeti nevelési szerepük pótolhatatlan, ökoturisztikai szerepük pedig kiemelkedő.

A tagintézmények éves összes látogatószáma megközelíti a hárommilliót, többségük belföldről érkezik.

Forrás: Kertészet és Szőlészet