A gyümölcsfákból ültetett sövények igen látványos részei lehetnek a kertnek. Ugyan több metszést és törődést igényelnek, mint a hagyományos sövénymegoldások, de cserébe gyümölcsökkel is ellátnak bennünket.
Fákból, bokrokból…
A gyümölcssövényeknek két eltérő változata van. A klasszikus gyümölcssövény gyümölcsfákból áll, ám ezeket úgy neveljük, hogy az ágaik csak a törzshöz viszonyítva két irányba, egymástól 180 fokos szögben nőjenek, így a korona egy kétdimenziós, síkfelületnek felel meg. Ennél jóval kevesebb gondozást igényel, ha különféle gyümölcstermő bokrokból állítjuk össze a sövényt.
Ez sem foglal sok helyet, a szigorú kétirányú metszést is elhagyhatjuk, lévén itt nem nagyméretű fákról, hanem jóval kisebb bokrokról van szó.
Az ilyen „cserjés gyümölcsös sorba” tehetünk szedret, málnát, jostát, berkenyét, galagonyát, ribizlit, köszmétét, vadrózsát, bodzát, somot, mogyorót és még hosszan lehetne sorolni a beilleszthető fajokat. A lényeg, hogy egy változatos, mindig más képet mutató, és valamit mindig termő gyümölcssorunk legyen, ami díszít és terem.
A klasszikus gyümölcs-sövény
Kialakíthatjuk házfal mellé ültetve, kertben kordon mellett térhatárolásra szolgálva, vagy kerítés közelébe ültetve.
Kevés helyet foglal, így szinte minden kertben elhelyezhető. Hátránya, hogy növekedése évekig is eltart. Lényegében a gyümölcssövény egy speciális orsó-koronaformának számít.
Termőágai nem a középső hajtás körül helyezkednek el, a klasszikus orsótól eltérően, hanem csak két irányban nőnek. A termőágak párosával állnak egymással szemben. A gyümölcssövényt drótváz, vagy épület mellett nevelik. Alma, körte és őszibarack ültetvényszerűen is kialakítható sövényformában.
Ültetvényeken célszerű, kertekben viszont költséges a sövény kialakítása, mert erős karók és huzal kell a termőkarok megtartására. A háztáji kert néhány fája esetében nem biztos, hogy kifizetődik egy ilyen befektetés, de látványos. Az orsó alakú fa vízszintes ágpárjaiból alakul ki úgy, hogy csak két irányba, egymással ellentétesen álló ágakat hagyunk meg.
A forma a metszésen túl kötözéssel és súlyozással is alakítható. A kordonhoz kötött vesszők pár hónap alatt megszokják az állásukat, és később már a megfelelő irányt tartva növekednek tovább.
Így kezdjünk neki
A gyümölcssövény kialakításához a legjobb elágazás nélküli egyéves facsemetét ültetni. A termő fa kívánt magasságától függően - de általában a legjobb, ha négyszemnyi magasságban - visszavágjuk a facsemetét, ott, ahol az első vízszintes ágpárnak kell kialakulnia. Az ágpárt – ha kissé megerősödnek – a tám rendszer huzalához kell rögzíteni. Nyáron a mellettük előtörő felesleges hajtásokat ki kell metszeni. Ha meredekek vagy felfelé törők, akkor fokozatosan kell vízszintre húzni: előbb csak 45–60 fokra irányítsuk, majd ősszel vízszintesre kötözzük. Ha a hajtásfejlődés túl lassú, akkor ősszel egyharmadával vágjuk vissza a huzalhoz erősített alsó ág kialakításra szánt fiatalabb részeket. A középső ágat ismét visszavágjuk 4-5 szemnyire, és ez ismétlődik minden vízszintes kar kialakításakor.
Többnyire 4-5 emeletet, azaz vízszintes termőkart alakítanak ki, mondjuk az almánál.
Természetesen ez attól is függ, milyen magas sövényt szeretnénk a kertünkbe. A gyümölcssövények kialakításának komoly szakirodalma van, hiszen ez az alapja a törpealanyra oltott intenzív gyümölcs ültetvényeknek is. Ott a kordon azért kell, mert az alany nem lenne képes megtartani a fát támasztás nélkül.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
