Back to top

Mennyire barátságos az angus marha? Egy családi gazdaság generációs története

A legkönnyebben kezelhető húsmarhának tartott angus fajtából akár havonta hármat is vágnak a Molnár Családi Gazdaságban. Visegrád és Budapest között jól ismerik remek minőségű termékeiket. A fő profil a növénytermesztés, de angus állományuk is rentábilisan működik, sőt, saját vágópontjukon a környékbeli gazdáknak is lehetőséget teremtettek arra, hogy ők is tudják az állataikat vágatni.

Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője arról is kérdezi apát és fiát, mennyire könnyű két generációnak együtt dolgozni egy agrárvállalkozásban.

Mennyire barátságos az angus marha? - Generációk az agráriumban |Molnár Családi Gazdaság |MMG-Direkt

 

Fotó: Csatlós Norbert
Az apa szerint Bence a főnök, ám a fiú szerint erről „megoszlanak a vélemények’, bár az operatív irányítást valóban az agrármérnök Bence végzi.

„A napi munkában kevésbé veszek részt, a szakmai részében tulajdonképpen egyáltalán nem. A tapasztalati részében igen, és a cég pénzügyi üzletmenetét, bankhiteleit, egyéb dolgait nyilvánvalóan egyeztetjük”

– mondja az édesapa, aki „mellesleg” Kisoroszi polgármestere is.

A családi gazdaság története 1996-ban, a család Kisorosziba költözésével kezdődött. Csaba paraszti gazdaságban nőtt föl: az egyik nagyapja molnár volt saját malommal, a másik nagyapjának pedig állattartó gazdasága volt. A Budapesten töltött középiskolai és egyetemi évek azonban egészen másfelé sodorták, koncertszervező lett, a kisoroszi telket is Demjén Ferenctől vásárolta, hogy legyen hol lovat tartania. Innentől kezdve párhuzamosan volt koncertszervező és gazdálkodó. 2001-ben megvette az első földjét, a műveléséhez szükséges gépeket, és szépen fokozatosan kialakult a gazdaság mai mérete és lett a hobbiból vállalkozás.

A gyerekek, Bence és Marci is az agrárpályát választotta, Bence 6 éve végzett Gödöllőn, azóta gyakorlatilag átvette a 280 hektáros gazdaság irányítását, amely így az édesapa szerint „megfelelő szakmai színvonalú” lett.

Fotó: Bokor Ádám

Három lábra állították a gazdaságot: a zászlóshajó a növénytermesztés, emellett van egy aberdeen angus törzstenyészetük és saját vágópontjukra alapozva rövid ellátási láncot alakítottak ki

– háztatásokba, éttermekbe szállítanak. „Én azt gondolom, hogy ez egy olyan struktúra, ami átgondolt gazdasági döntéseken alapul, szakmai felkészültség is szükséges hozzá, és jövőbe mutató lehetőséget hordoz magában.”

A gazdaság fejlesztésének lehetősége is adott: Molnáréknak ugyanis van néhány magyartarka tejelő marhájuk is. Most elsősorban azért, hogy legyen tej a családnak, azonban ha Márton végez a Debreceni Egyetemen, ő veszi át az állattenyésztéssel járó feladatokat, ami elképzelhető, hogy tejtermeléssel bővül. A fejőház készen van, és egy kisebb, húsz tehenes állomány van kilátásban.

Fotó: Csatlós Norbert

Egy családi gazdaság kiépítése mekkora emberi befektetést kíván a családtól? Mennyire kovácsolja össze, vagy mennyire szít feszültséget a családon belül?

Molnár Csaba: - Sokkal inkább összekovácsolja, mint feszültséget szít. Az ember az életében megtanulja, - különösen én, aki sok különböző munkatárssal dolgozom, részben a polgármesteri hivatalban, részben egyéb dolgok terén - hogy a közvetlen együttműködés rejthet problémákat is. És ezt nem szabad a szőnyeg alá söpörni! A munkát el kell végezni, és akkor ezek a dolgok rendben vannak.

Fotó: Bokor Ádám

Vitatkozhatunk, sőt kell is bizonyos dolgokon. Szó nincs arról, hogy minden tekintetben gördülékenyen, minden probléma nélkül menne a munka, az nem is lenne jó.

De az egész működés szempontjából a boldogság sokkal több

- Mennyire szoktak összefeszülni az édesapjával?

Molnár Bence: - Azt mondanám, hogy szakmai kérdésekben egyáltalán nem. Ott abszolút elfogadja az én véleményemet és a tanulmányaimból fakadó szaktudásomat vagy éppen a jövőbeli koncepcióimat. Ami esetleg a konfliktusok alapja, az alapvetően a kettőnk közti habitusbeli különbség, illetve az egymáshoz, a munkatársakhoz vagy magához a munkához való hozzáállásunk, a munkatempónk.

Ez tud olyan pillanatokat szülni, amikor adott esetben a fiú és az apja, vagy a főnöke és a beosztottja közti különbségek élesebben ki tudnak jönni, de eddig minden ebből fakadó dolgot hatékonyan meg tudtunk oldani.

Nem mindig volt egyszerű, de én azt gondolom, hogy ezeken át kell menni egy családi gazdaságnak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.