Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője közölte, a magyar áru aránya jellemzően az alacsonyabb hozzáadott értéket tartalmazó termékcsoportokban magasabb.
Az előadó kiemelte a bolti kínálatok gyakori hibáit is, mint a pontatlan jelöléseket – a származási országot sokszor nem tüntetik fel.
A GfK Hungária Kft. üzletág-igazgatója, Turcsán Tünde kiemelte, hogy az élelmiszer-fogyasztással együtt a fogyasztók vásárlási szokásai is átalakultak az elmúlt években. A legnagyobb változást a járvány idézte elő, a vevők ennek hatására ritkábban mentek üzletekbe, de többet költöttek, és egyszerre nagyobb mennyiséget vásároltak.
A magyar vásárlók a többi húsáruhoz viszonyítva aránylag ritkán vásárolnak ilyen termékeket – tette hozzá Turcsán Tünde.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a sertéshús további jelentős drágulására számít. A költségek folyamatosan drágulnak, a takarmány, az energia, a szállítás, a csomagolóanyag mellett a bérek is növekedtek, ezért muszáj emelni a fogyasztói árakon.
Szerinte nehéz lesz a következő hónapokban elfogadtatni az üzletláncokkal és a vevőkkel az áremelkedést, de más lehetőség nincs, máskülönben tönkremennek a sertéstartók.
A kockázatot be kell vállalni, még akkor is, ha emiatt visszaesik a forgalom, illetve sokan az olcsóbb, külföldi termékeket keresik. A jövedelmezőség visszaesésével a termelők spórolhatnak a korszerűsítéseken, amivel gyengülhet a versenyképesség, emiatt nagy szükség lesz a Kormány által biztosított fejlesztési támogatásokra – tette hozzá Éder Tamás.
