Back to top

Kevesebb vadkár, több vadétel

A gyarapodó nagyvadállomány és az élőhely-átalakulás miatt mára vadgazdálkodás nélkül nem lenne fenntartható sem a természet, sem a mezőgazdaság. A vadászat tetemes erdő-, mezőgazdasági és természetvédelmi kártól mentesíti az érdekelteket. De mi történik a produktummal? A vad elejtését követően, hogyan kerül a boltokba a vadhús?

Ezekre is választ kaptunk a Fiwi-Hűt Kft. vadhúsfeldolgozó üzemébe látogatva.

Kevesebb vadkár, több vadétel | MMG

 

Fotó: Bokor Ádám
A tatai székhelyű vadhúsfeldolgozó üzem uniós forrásból jött létre német tulajdonosi háttérrel.  A 2013-ban átadott, 1650 m2 alapterületű, Magyarország jelenlegi legkorszerűbb és legnagyobb kapacitással rendelkező vadfeldolgozó üzeme berendezéseivel és felszereltségével a legszigorúbb szakmai és hatósági előírásoknak tesz eleget.

A külföldi tulajdon ellenére, teljes mértékben magyar vadból, magyar hentesekkel, minőségi magyar terméket hoznak létre. 

A cég harmadik alkalommal kapta meg az IFS Food tanúsítványt, 2020-tól High Level szinten, ami garantálja az élelmiszer-biztonságot, és ezt az elismerést a vadfeldolgozó üzemek között elsőként tudhatja magáénak Magyarországon.

A Fiwi-Hűt Kft. a vadásztársaságok és az állami erdőgazdaságok által termelt lőtt nagyvadat vásárolja és dolgozza fel, valamint értékesíti is.

Tenyésztett vad felvásárlásával nem foglalkoznak, mert az üzem nem rendelkezik kábítótérrel. A kezdetekben mindössze 200 tonnát vásároltak fel, ami 2019-re már 2400 tonnára nőtt, jelenleg pedig az ASP és a koronavírus miatt kb. 1600 tonnánál állnak. A felvásárolt mennyiséget zömében feldolgozzák, kisebb hányadát viszont szőrben-bőrben Nyugat-Európába exportálják továbbfeldolgozásra. Ez az igény elsősorban azokban az országokban keletkezik, ahol alacsony a lőtt vad mennyisége, ellenben nagy kapacitású, korszerű feldolgozó üzemekkel rendelkeznek – ellentétben hazánkkal, amely vadban gazdag, ám de vadfeldolgozó technológiában szegény ország.

Fotó: Bokor Ádám
– A meghatározó felvásárolt vad korábban a vaddisznó volt, de a sertéspestis miatt jelenleg a felvásárolt mennyiség több mint 50 százaléka szarvas. Az őz, súlyából adódóan, 10-13 százalékot tesz ki, a maradék pedig vaddisznó, aminek a felvásárlása negyven százalékot csökkent az ASP előtti időkhöz képest. Muflon minimális mennyiségben érkezik az üzembe – már csak az elejtésszámból adódóan is –, és a környező éttermeknek értékesítjük, dámot viszont egyáltalán nem veszünk, ugyanis a partnerségünkben lévő nyugat-európai országokban kertekben legelő háziállatnak, mintsem vadnak tekintik, így értékesítésük lényegében lehetetlen. Apróvaddal pedig azért nem foglalkozunk, mert az európai piac meglehetősen hektikus ebben a tekintetben. Időszakosak a megrendelések, ugyanakkor a feldolgozása körülményes és veszteséges, a felvásárolt érték és a kihozatal nem rentábilis – ismertette Pechtol Patrik, a Fiwi-Hűt Kft. ügyvezető igazgatója.

A felvásárolt vad magas pályás hűtőkamionokkal érkezik a telephelyre. Heti járattal dolgoznak, vagyis partnereik hűtőkamráit legalább hetente kiürítik.

Ezután az állatorvos megvizsgálja a beérkezett árut: vaddisznó esetében trichinella-vizsgálatot végez, a többi nagyvadnál állatorvosi szemlét. A kifogásolt testet elkobozza (ez vadásztársaságonként az összes felvásárolt mennyiség 1-2 százaléka), majd megsemmisítésre, a többi, egészséges test pedig a nyúzótérbe kerül. Őz, szarvas, muflon fej és láb nélkül érkezik, a vaddisznó fejjel és lábakkal, ezért itt komolyabb a veszteség. A biológiai hulladékot az állami fehérjefeldolgozó elszállítja és megsemmisíti.

Fotó: Bokor Ádám
– Ezután a vad a feldolgozótérben érkezik, ahol az üzem közel 30 hentese nagyobb darabokra vágja a testeket. Majd jön a csontozás, porciózás, végül pedig a rendelésnek megfelelően a csomagolás. A csomagolás típusa változhat: a fekete, úgynevezett skin tálcás termékeket előhűtötten tároljuk a kiskereskedelembe szállításig, a csak vákuumfóliás termékek pedig az előhűtés előtt a sokkoló fagyasztóba (-38 Celsius-fok) kerülnek – mondja az ügyvezető, aki hozzáteszi, hogy a skin tálcás csomagoláshoz tavaly szerezték be a szükséges gépet. A gép egy fóliatekercsből tálcát formáz, amibe a termék kerül. Ezt lefóliázzák, vákuumozzák, de a technológia sokkal nagyobb hatásfokkal szívja ki az oxigént, mint a sima vákuumfóliás csomagolásoknál, így a fólia, akár egy második bőr (skin), rásimul a termékre, szépen kiemelve a hús formáját. Ez a csomagolási módszer nemcsak jobb eltarthatóságot biztosít, de esztétikusabb is.

Keretes

Vadkonyha

A Fiwi-Hűt Kft. 2019-ben kezdett el a kiskereskedelmi láncok felé nyitni egy új hazai márka, a Vadkonyha létrehozásával. Ez egyfajta szolgáltatás, mintsem termék, mert ahogy Pechtol Patrik fogalmaz:

„A XXI. században a fogyasztók a termék megvásárlásával élményeket akarnak szerezni”.

– Ezt úgy szerettük volna elérni, hogy a vadhúsokhoz a weblapunkon keresztül recepteket és borajánlót tettünk közzé fűszeres és borászati partnereink közreműködésével. Emellett különféle tippeket adunk a pácoláshoz, sütéshez, a megfelelő főzési-sütési eszközök és technológiák kiválasztásához. Úgy is fogalmazhatok, hogy segítünk a vásárlók konyhájában elkészíteni a vadételt. Ünnepnapok előtt Mautner Zsófiával receptvideókat is készítünk, hogy további tippeket adjunk az ünnepi vadmenühöz.

Emellett ösztönözve vadhúsfogyasztást, kihangsúlyozzák a vadhús pozitív hatásait, beltartalmi értékeit, egészséges mivoltát. Hiszen a vad a természetben azt a táplálékot fogyasztja, ami éppen a szervezetének szükséges, emiatt is nevezhetjük igazán kifogástalan bioélelmiszernek. 

– De további innovatív megoldásokat is megvalósítottunk: a Lidl üzletláncnál akciós kampányokat folytatunk. A tálcás termékekhez mellékelünk egy apró fűszeres tasakot, amibe az adott termékhez passzoló fűszerkeverék található. Ha ilyet vesz, a fogyasztónak nem kell azon gondolkodnia, hogy mivel fűszerezze a húst.  Ezt az ötletet pozitív visszajelző e-mailekkel hálálták meg a vásárlók – tette hozzá az ügyvezető.

A termékinnováció ezzel még nem ért véget, teljesen kész ételeket is kínáltak a fogyasztóknak. A tálcán az elkészített vadragu mellé köretet tálaltak, így a vásárlónak csak meg kellett melegítenie az ételt. Ez a kényelmi termék szintén pozitív fogattatásban részesült mind a fogyasztók, mind az árusító partnerek körében. 

A Vadkonyha termékcsalád ezek alapján tavaly az Érték és Minőség Nagydíjon különdíjban részesült.

Keretes vége

Külföldre elsősorban fagyasztott formában értékesítenek tendereken keresztül.

Az export jelentős része az európai vadhússzezon idején, szeptembertől karácsonyig zajlik, valamint egy olasz gasztroellátó cég heti rendszerességgel szállít tőlük friss vadhúst. Nagykereskedelmi partnerekkel dolgoznak, akiktől a vadhús a vendéglátásba jut, azonban a koronavírus-járvány az ez irányú értékesítést megnehezítette, így a magyar kiskereskedelem felé nyitottak.

Tavaly késztermékként 700-800 tonnát állítottak elő, ennek mintegy fele a hazai piacon landolt. A megközelítőleg 400 tonnának több mint a fele a kiskereskedelemnél köt ki, a többi a gasztroellátó partnereknél, akik éttermekbe, konyhákra szállítják a terméket.

– A koronavírus időszakában, a bezártságot áthidalva, sokan a konyhába „költöztek”. A megszokott ételek helyett az emberek megpróbáltak új alapanyagokkal dolgozni, ennek köszönhetően megemelkedett a kiskereskedelmi vadhús-értékesítésünk. Ezt a tendenciát próbáljuk fenntartani további innovatív megoldásokkal: új csomagolással, termékstruktúrával, és azt gondolom, jó irányba haladunk – véli Pechtol Patrik. 

Fotó: Bokor Ádám

Eddig a fogyasztók három ok miatt nem ettek vadhúst: elérhetőség, vélt elkészítési nehézségek és a magas fogyasztói ár.

A Fiwi-Hűt Kft. a kiskereskedelmi láncokhoz értékesítve az elérhetőséget kipipálta, a Vadkonyha termékcsalád piaci megjelenésével a vadhús elkészítésében nyújtottak segítséget, az árra viszont nekik sincs befolyásuk. A vad ára régóta magas, ám az utóbbi években a nemzetközi piac némileg lenyomta azt, lassan megközelíti a marhahús árkategóriáját. Ettől függetlenül továbbra is a prémium termékek közé pozicionált, emiatt egyes társadalmi rétegek számára sajnos megfizethetetlen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Gabona alapú fehérjeinnováció élén

A klímastratégia az energiaellátás, az élelmiszer biztonság megerősítése és a minél nagyobb hozzáadott érték alkalmazása kerül előtérbe a jövőben. Ezekre a kihívásokra a világ vezető vállalatai folyamatosan keresik a megoldásokat. Európa legnagyobb biofinomítója, a Pannonia Bio is fejlesztésekkel és technológiák alkalmazásával biztosítja a vállalat és közvetve a magyar családok jövőjét is.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.