Márpedig a takarmányozás, de a vadtakarmányozás szempontjából is különösen értékesek ezek a növények, főként apróvadfajaink számára.
A lucerna például még az Alföld száraz térségeiben is megél, a nedvesebb talajokra pedig a vörösherének van szüksége.
A pillangósokat akár nadrágszíjszerű parcellákba is érdemes lenne elvetni, megtörve általuk a homogén környezetet, egyúttal elősegítve a biodiverzitást. A vadföldek kialakítása tehát mindenféle természeti szempontból hasznos lenne, valamint a méhlegelők létrehozása is, amivé akkor válik egy terület, ha a természetes folyamatokat megpróbáljuk előtérbe helyezni. Vagyis biodiverz gyepről akkor beszélünk, ha az ember általi beavatkozásokat (mint a kaszálás) minimalizáljuk, és természetes állapotában hagyjuk élni az adott területet.
Azonban mostanra az Európai Uniós mezőgazdasági támogatások keretin belül két program is, az AKG (agrár-környezetgazdálkodás) és az ÖKO (ökológiai célprogram) megvalósítja azt, amit eddig a termelésnövelés elve elnyomott. A növényvédő szerek jelentős többségének a betiltása és a változatos élőhely esélyt adhat több védett állatfaj állománycsökkenésének a megfékezésére, illetve a vadászható apróvadfajok tendenciózus populációhanyatlásának visszaszorítására. A két célprogram megvalósítását Magyarország is támogatja, így a közelmúltban számos termelő megkaphatta a támogató határozatokat.
A pillangósvirágúakkal való mozaikos élőhely kialakítása és a szegélyek meghagyása lehetővé tenné, hogy a mezei nyúl, a fácán és talán a fogoly is megtalálja búvó-, táplálkozó- és fészkelő helyét. Nem mellesleg a lucernásokban lényegesen kisebb mezei vadkár jelentkezik.
