Az Exeteri Egyetem kutatói 9-11 éves gyerekeket kérdeztek meg a haszonállatok (sertések), a háziállatok (kutyák) és az emberek erkölcsi helyzetéről és bánásmódjáról.
A felnőttekkel ellentétben a gyerekek szerint a haszonállatokkal ugyanúgy kell bánni, mint az emberekkel és a háziállatokkal, és az állatok fogyasztása erkölcsileg kevésbé elfogadható, mint a felnőttek szerint.
Az eredmények azt sugallják, hogy a „fajiságot” – egy olyan erkölcsi hierarchia, amely különböző értéket tulajdonít az állatoknak – a serdülőkorban tanulják meg.
„Az emberek állatokkal való kapcsolata tele van etikai kettős mércével” – mondta Dr. Luke McGuire, az Exeteri Egyetem munkatársa. – „Egyes állatok szeretett házi társak, míg más állatokat gazdasági haszonszerzés céljából tartanak üzemi telepeken. Úgy tűnik, hogy az ítélkezés nagyban függ az adott állatfajtól: a kutyák a barátaink, a disznók pedig élelem.”
A kutatócsoport – az Oxfordi Egyetem munkatársaival együtt – 479 Angliában élő embert kérdezett meg három korcsoportból: 9-11, 18-21 és 29-59 évesek. A két felnőtt csoport viszonylag hasonló nézeteket vallott – ami arra utal, hogy az állatokhoz való hozzáállás jellemzően 11 és 18 éves kor között változik.
„Fontos megjegyezni, hogy még a vizsgálatunkban részt vevő felnőttek is úgy gondolták, hogy a húsevés morálisan kevésbé elfogadható, mint az állati eredetű termékek, például a tej fogyasztása. Tehát az állatok – beleértve a haszonállatokat is – bántalmazásával szembeni ellenszenv nem tűnik el teljesen.”
A tanulmány azt is megállapította, hogy az emberek az életkor előrehaladtával nagyobb valószínűséggel minősítik a haszonállatokat inkább „élelmiszernek”, mint „háziállatnak” – míg a gyerekek ugyanolyan valószínűséggel gondolták úgy, hogy a sertések bármelyik kategóriába tartoznak.
Bár az attitűdök kiigazítása a felnőtté válás természetes velejárója, Dr. McGuire szerint a gyermekek „erkölcsi intelligenciája” is értékes.
„Ha azt akarjuk, hogy az emberek környezetvédelmi okokból a növényi alapú étrend felé mozduljanak el, akkor valahol meg kell bontanunk a jelenlegi rendszert” – mondta. – „Ha például a gyerekek több növényi alapú ételt ennének az iskolában, az talán jobban összhangban lenne az erkölcsi értékrendjükkel, és csökkenthetné a felnőtt értékek felé való „normalizálódást”, amelyet ebben a tanulmányban azonosítottunk.”
