A húsvéti jelképek sorában különböző állatokat találunk. Ezek közül a legősibb a húsvéti bárány. Eredetére a Bibliában lelhetünk magyarázatot. Mára az állat egyszerre jelképe a termékenységnek, a tisztaságnak és a békés életvitelnek.
Húsvétkor valamivel több magyar család fogyaszt báránysültet vagy báránycsülköt, mint évközben, elsősorban azért, mert a bárányhúst felváltották más típusú húsok: a nyúl vagy a gyöngytyúk is többször kerül a megterített húsvéti asztalra. A hagyományos áldozati bárány ma mindenekelőtt a görög ortodox egyházban játszik szerepet.
A csokoládéból készült húsvéti bárányok is minden évben nagy népszerűségnek örvendenek, és közkedvelt ajándéknak számítanak – függetlenül attól, hogy milyen húsvéti hagyományokat követnek.
Több juhhús kerülhetne az asztalokra
Annak ellenére, hogy Magyarországon a juhtenyésztés évezredes múltra tekint vissza – a juh az ember egyik legrégebben háziasított állata –, a lakosság juhhúsfogyasztása elenyésző, a húsféle ismertsége is igen alacsony. A juh- és bárányhústól sokan csak azért ódzkodnak, mert egyrészt magas az ára, másrészt, mert egyszer az életükben megkóstoltak egy rosszul elkészített birkapörköltet vagy báránysültet. Pedig
Az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (Juh Terméktanács) minden évben kiemelt figyelmet fordít a juh-, bárány- és kecskehússal kapcsolatos tévhitek leküzdésére és a fogyasztás ösztönzésére. A cél mit sem változik: az egészséges, tudatos táplálkozásba könnyedén beilleszthető juh- és kecskehús kedveltségének növelése és a fogyasztás emelkedése.
Az AMC szerint az Európai Unió egy főre jutó éves juhhúsfogyasztása átlagosan 1,9 kg/fő/év, de a tagországok között nagy a szórás, a 10 dekagrammos nagyságrendtől közel 13 kilogrammig lehet adatokat találni. A hazai fogyasztás azonban a becslések szerint mindössze 30-35 dkg/fő/év.
A jó minőségű bárányt el lehet adni külföldön, Magyarországról 14 államba kerülnek bárányok a 2021-es Agrárminisztériumi adatok alapján. A Juh Terméktanács szerint a kiviteli árak a pandémia óta magasak, és ez a következő időszakban aligha fog változtatni a muszlim országokban a ramadán ünnepe, illetve az ukrán-orosz konfliktus miatt.
A Hússzövetség áprilisi évértékelőjén Éder Tamás, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a húsipar elmúlt egy éve és az előttünk álló bizonytalanságokkal teli időszak kihat az egész iparra és áremelkedés prognosztizálható.