Back to top

Vért izzadó mennyei paripák

Aki a „világ legszebb lovát” írja be a Google-keresőbe, valószínűleg aranyosan csillogó akhal tekékről talál majd képeket. A fajta ugyanis leginkább természetes fémes csillogású szőrzetéről ismert, amely valószínűleg sivatagi mimikriként alakult ki.

Általában erős akaratú, intelligens és élénk. "Azt adja, amit kap"
Általában erős akaratú, intelligens és élénk. "Azt adja, amit kap"
Fotó: Medgyesi Milán
Az „arany-, ezüst- és bronzszínű” lovak ugyanis a Köpet-dag-hegység és a Kara-kum-sivatag közt elterülő Ahal-oázis környékéről, a mai Türkmenisztánból származnak, ahol a türkmén teke törzs tenyésztette a fajtát.

Az akhal teke szőre különleges, rendkívül finom struktúrával rendelkezik. Fényét a szőrszál közepén található átlátszatlan részek csekély mennyisége vagy teljes hiánya adja. A szőr közepe így szinte optikai szálként viselkedik.

A fakó, palomino, cremello és perlino színű példányok szőre valóban metálosan csillog a napfényben, de a fajtának sok más színváltozata létezik a szinte kékbe vagy lilába hajló feketétől az almásszürkén át az élénk mahagóni pejig.

Több olimpiai aranyérmes díjlovat adott már a fajta
Több olimpiai aranyérmes díjlovat adott már a fajta
Fotó: Medgyesi Milán
Ezeket a lovakat az i.e. I. századi kínai krónikák is említik, amelyek szerint Közép-Ázsiában csodálatos, „vért verejtékező mennyei lovakat” tenyésztenek. Ez a megnevezés onnan ered, hogy a lovaknak nagyon vékony a bőrük, és az erek átlátszanak rajta.

Megerőltetés során az erek kidagadnak, meg is sérülhetnek, és a vér összekeveredhet a valódi izzadsággal, ami úgy tűnhet, mintha vért izzadna a ló.

A tradíció szerint hét takaróval kellett letakarni őket a bőrük érzékenysége miatt, és a takarókat csak este vagy versenyek alkalmával vették le. A kínaiak egész hadjáratokat indítottak  a "mennyei" lovak megszerzéséért - sikertelenül.

Itthon az év eleje óta már az akhal tekére is igénybe lehet venni őshonos pályázati támogatást.

A dombos terep nagyon jól megfelel a fajta természetes igényeinek, izmos hasat és elegáns megjelenést kölcsönöz az állatoknak
A dombos terep nagyon jól megfelel a fajta természetes igényeinek, izmos hasat és elegáns megjelenést kölcsönöz az állatoknak
Fotó: Medgyesi Milán
A melegvérű fajta egyenes leszármazottja az egykori türk lónak. Története közel 3000 éves múltra tekint vissza, és az Ashgabat-Moszva 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé. Több olimpiai aranyérmes díjlovat adott már. Szikár felépítésű, első osztályúan mozog, egyenletes, sima, ruganyos és minden jármódban nyújtott.

A zord ázsiai körülmények között kivételes teljesítőképessége alakult ki. Kifejezetten versenyzés számára alkalmas, hosszú élettartamú hátasló, akár 300 kilométert is képes megtenni 24 óra alatt.

Általában erős akaratú, intelligens és élénk. Dr. Kocs Mihály szerint csak az üljön föl rá, aki nem fél és partnerként bánik a lovával.

Az Állatorvostudományi Egyetem címzetes docense nyolc és fél éve foglalkozik a fajta sportcélú tenyésztésével Komárom-Esztergom megye „ékszerdobozában”, Tata-Agostyánon. Mint mondja, az ottani dombos terep nagyon jól megfelel az akhal teke természetes igényeinek, izmos hasat és elegáns megjelenést kölcsönöz az állatoknak.

Évente egyszer a Bugacon megrendezett Kurultáj & Ősök Napján is bemutatja csodálatos lovait, amelyekről riport készül a Kistermelők Lapja májusi számába.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A majálistól az Európa-bajnokságokig - Görög Gábor

Fiatal tehetségeket bemutató rovatunkban ebben a hónapban Görög Gáborral beszélgettünk, aki 2012 óta foglalkozik a fogathajtással. Az első versenye 2014. május 1-jén volt egy majálison, ekkor hajtott először közönség előtt. Azzal a lóval mutatkozott ott be, akivel később két Európa-bajnokságon is részt vett.

Muraközi Szakmai Nap

A Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület októberben ötödik alkalommal rendezte meg a Muraközi Szakmai Napot, amelyet idén a tenyésztőinknek szóló képzéssel egészítettünk ki.

Saru Zsolttal az utánpótlásról

Az NLSF Program keretein belül indított fogathajtás utánpótlás munka­csoport egyik tagjával, Saru Zsolttal beszélgettem – az egyik olyan edzővel, akinek a legtöbb tanítványa vagy menedzseltje indult az idei, Kisbér-Ászáron megrendezett utánpótlás Európa-bajnokságon.

Ködbe burkolt csodavágta és lóerőrobbanás válogatott fogathajtóval

Ködbe burkolt lovastúrán beszélgettünk Cseri Dáviddal, az Állami Ménesbirtok igazgatójával, majd válogatott fogathajtóval próbáltuk ki, milyen a "lovas-rally". Az AgroTime stábja ezúttal Szilvásváradra látogatott.

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Helyes a bőgés - miről árulkodik az állatok hangja?

Az emberek a hangok alapján képesek felismerni, ha egy állat izgatott, azonban nehezebben különítik el a pozitív és a negatív érzelmeket.

Juniorjaink nemzetközi sikerei

Remek nemzetközi versenyidényt zártak a távlovas juniorok, őket kérdeztük az 2022. évről s a következő évi terveikről.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

Négy országban is értékesítették az illegális lóhúst

Illegális vágásból származó lóhús engedély nélküli értékesítése és ennek segítése miatt előállítottak 41 embert Spanyolországban, a húst a spanyol piac mellett Belgiumban, Németországban és Olaszországban értékesítették - közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség része lett a lipicai lótenyésztés

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára – jelentette be Nagy István agrárminiszter.