Back to top

Vért izzadó mennyei paripák

Aki a „világ legszebb lovát” írja be a Google-keresőbe, valószínűleg aranyosan csillogó akhal tekékről talál majd képeket. A fajta ugyanis leginkább természetes fémes csillogású szőrzetéről ismert, amely valószínűleg sivatagi mimikriként alakult ki.

Általában erős akaratú, intelligens és élénk. "Azt adja, amit kap"
Általában erős akaratú, intelligens és élénk. "Azt adja, amit kap"
Fotó: Medgyesi Milán
Az „arany-, ezüst- és bronzszínű” lovak ugyanis a Köpet-dag-hegység és a Kara-kum-sivatag közt elterülő Ahal-oázis környékéről, a mai Türkmenisztánból származnak, ahol a türkmén teke törzs tenyésztette a fajtát.

Az akhal teke szőre különleges, rendkívül finom struktúrával rendelkezik. Fényét a szőrszál közepén található átlátszatlan részek csekély mennyisége vagy teljes hiánya adja. A szőr közepe így szinte optikai szálként viselkedik.

A fakó, palomino, cremello és perlino színű példányok szőre valóban metálosan csillog a napfényben, de a fajtának sok más színváltozata létezik a szinte kékbe vagy lilába hajló feketétől az almásszürkén át az élénk mahagóni pejig.

Több olimpiai aranyérmes díjlovat adott már a fajta
Több olimpiai aranyérmes díjlovat adott már a fajta
Fotó: Medgyesi Milán
Ezeket a lovakat az i.e. I. századi kínai krónikák is említik, amelyek szerint Közép-Ázsiában csodálatos, „vért verejtékező mennyei lovakat” tenyésztenek. Ez a megnevezés onnan ered, hogy a lovaknak nagyon vékony a bőrük, és az erek átlátszanak rajta.

Megerőltetés során az erek kidagadnak, meg is sérülhetnek, és a vér összekeveredhet a valódi izzadsággal, ami úgy tűnhet, mintha vért izzadna a ló.

A tradíció szerint hét takaróval kellett letakarni őket a bőrük érzékenysége miatt, és a takarókat csak este vagy versenyek alkalmával vették le. A kínaiak egész hadjáratokat indítottak  a "mennyei" lovak megszerzéséért - sikertelenül.

Itthon az év eleje óta már az akhal tekére is igénybe lehet venni őshonos pályázati támogatást.

A dombos terep nagyon jól megfelel a fajta természetes igényeinek, izmos hasat és elegáns megjelenést kölcsönöz az állatoknak
A dombos terep nagyon jól megfelel a fajta természetes igényeinek, izmos hasat és elegáns megjelenést kölcsönöz az állatoknak
Fotó: Medgyesi Milán
A melegvérű fajta egyenes leszármazottja az egykori türk lónak. Története közel 3000 éves múltra tekint vissza, és az Ashgabat-Moszva 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé. Több olimpiai aranyérmes díjlovat adott már. Szikár felépítésű, első osztályúan mozog, egyenletes, sima, ruganyos és minden jármódban nyújtott.

A zord ázsiai körülmények között kivételes teljesítőképessége alakult ki. Kifejezetten versenyzés számára alkalmas, hosszú élettartamú hátasló, akár 300 kilométert is képes megtenni 24 óra alatt.

Általában erős akaratú, intelligens és élénk. Dr. Kocs Mihály szerint csak az üljön föl rá, aki nem fél és partnerként bánik a lovával.

Az Állatorvostudományi Egyetem címzetes docense nyolc és fél éve foglalkozik a fajta sportcélú tenyésztésével Komárom-Esztergom megye „ékszerdobozában”, Tata-Agostyánon. Mint mondja, az ottani dombos terep nagyon jól megfelel az akhal teke természetes igényeinek, izmos hasat és elegáns megjelenést kölcsönöz az állatoknak.

Évente egyszer a Bugacon megrendezett Kurultáj & Ősök Napján is bemutatja csodálatos lovait, amelyekről riport készül a Kistermelők Lapja májusi számába.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

A túléléshez kitartás, tudás és technológia kell

Talán soha nem volt ennyire nehéz állattenyésztőnek lenni – ennek ellenére a termelők a végsőkig kitartanak. Ahogy egy kis szarvasmarhatartó-gazdaság tulajdonosa fogalmaz: csak az veszít, aki feladja. Az Állattenyésztők Napja alkalmából Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével az ágazat jelenlegi helyzetét értékeltük.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.

Álmok nélkül nincsen siker! – Kelemen Zénó

Fiatal tehetségeket bemutató sorozatunkban ezúttal a galoppsport irányába tekintettünk, és Kelemen Zénó zsokéjelölttel beszélgettünk, aki 2017-ben került a zsokéiskolába, most Soltész András istállójában dolgozik. Azt vallja, hogy megpróbáltatások nélkül a sikernek nem is volna ennyire édes az íze, és minden eddigi győzelmének úgy örült, mintha az első lett volna.

Szállítási támogatás, előlegkifizetés, kárenyhítés

A tervek szerint október 3-9. között lehet majd benyújtani a kérelmeket a tömegtakarmányok szállítási költségeinek támogatására. Az aszálykárok enyhítését szolgáló intézkedés részleteiről a Magyar Államkincstár tájékoztatott.

Az olimpiai szereplés a hosszútávú célja a magyar díjugratóknak

Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a közmédiának kijelentette: a díjugratóknál be kellett fejezniük az önámítást, hogy a válogatottnak legyen esélye kijutni a 2024-es párizsi olimpiára.

XVI. Bükkösd Kupa

Augusztus első hétvégéjén zajlott a XVI. Bükkösd Kupa. A versenyzői létszám a megszokotthoz képest kicsi volt, a nagy hőségben sokan nem vállalták a versenyzést, ennek ellenére jó hangulatú volt a két nap, befutóval megemelve a verseny érzetét.

Nem volt kérdés, hogy tanítani szeretném a szakmát

Napjainkban sajnos a kevés fiatal választja hivatásának a mezőgazdaságot – az okok között pedig az elmúlt időszakban az oktatás is szerepelt. Egy elhivatott évfolyamtársammal beszélgettem az agrárképzésről, egy középiskolai szakoktató szemszögéből.

Alulmaradt a magyar díjugrató válogatott Varsóban

Jelentősen alulmaradt a magyar díjugrató válogatott a négycsillagos varsói csapatversenyben, az utolsó helyen zárta a finálét - tájékoztatta az MTI-t Szotyori Nagy Kristóf, a Magyar Lovassport Szövetség Díjugrató Szakágának elnöke vasárnap este.

Ismét sikert aratott a Bábolnai Gazdanapok

A kiállítás 35. alkalommal állt a mezőgazdaság szolgálatába, kiemelten, de nem kizárólag a gépesítésre és szántóföldi növénytermesztésre fókuszálva. A nagy múltú kiállítás a hagyományaira építkezik, de évről évre igyekszik megújulni, egyben követi az agrártársadalom változó igényeit. A rendező Bábolna Nemzeti Ménesbirtok és a szervező Magyar Mezőgazdaság Kft. méltán büszke az elismertségre, melynek ékes bizonyítéka, hogy a kiállítók és a látogatók döntő többsége minden évben visszatér, számon tartja a rendezvényt.