Back to top

Diótermesztés feldolgozással egybekötve

A dió közismerten egészséges élelmiszer, ennek ellenére hazánkban két időponthoz, karácsonyhoz és húsvéthoz kötődik a fogyasztása. A téli ünnepre általában elhasználják a 70 százalékát, a többi nagy részét pedig a feltámadás ünnepére.

A bejgli és más sütemények egyik alapanyaga, de manapság már egész évben kapható dióbél a szupermarketekben és a diszkontokban. A magyar diótermesztésről és lehetőségeiről kérdeztük Szabó Pétert, a Tranzit Dió Kft. ügyvezető tulajdonosát.

Szabó Péter: évente 800 millió forint bevételt hoz a dió
Szabó Péter: évente 800 millió forint bevételt hoz a dió
A debreceni székhelyű, 2006-ban létrehozott cég telephelye Jánkmajtison van. Létrehozása egyik oka, hogy a rendszerváltás után kárpótlással hozzájutottak 50 hektár dióhoz. Akkoriban inkább más gyümölcsökre pályázott, aki tehette. Amikor a kárpótlás történt, a Fehérgyarmati Állami Gazdaságnál jelentkeztek vevőként, de előbb megvárták, hogy kik szeretnének még diót. Ők csak aztán léptek akcióba, és azt vették meg, ami megmaradt.

Ismeretlenül kezdtek bele a dióter­mesztésbe, nem tudták, hogy mire képes: mit tud teremni, mi kell a sikerhez, vagy hogy milyen üzletekbe lehet betörni vele.

Az első évben semmi mással nem foglalkoztak, csak kiadtak hektáronként 200 ki­logramm NPK-t. Hamar megtérült.

Egészen 2007-ig kizárólag termeléssel foglalkoztak, különböző hazai felvásárlóknak adták tovább a megtermelt diót.

A Tranzit Dió történetében 2006 vált mérföldkővé: akkor avatták fel a diófeldolgozó üzemet Jánkmajtison. Az üzem teljesítménye évi 600 tonna száraz dió. Annak idején 300 millió forint volt a bekerülési költsége, amihez 50 százalékos állami támogatást kaptak. Azóta is 40–50 embert foglalkoztatnak egész évben az üzemben – igaz, menet közben növelték az induláskori kapacitást, ugyanis ma már 1000 hektár termését dolgozzák fel. Ehhez hozzájárult, hogy az ország több részében nagyjából 500 hektár dió termesztését integrálják, és a saját termőterületüket is tudták növelni. Napjainkra 220 hektár saját diósuk van.

Azóta alaposan kitapasztalták, hogy milyen növényvédelemre és tápanyagellátásra van szüksége a diónak. Keresetté vált a világpiacon a magyar dió, nemcsak koraisága, hanem a beltartalma miatt is.

A magyar diónak optimális a mérete, és normális esetben a betakarított mennyiség 80 százalékának a mérete meghaladja a 34 milliméteres átmérőt. Jó a héj és a bél aránya: 1 kilogramm dióból 45 dekagramm dióbelet lehet kihozni. Az íze, a savassága miatt mindenki másénál jobb, a piac ezt a minőséget kedveli.

A világon egyedülálló fajta a Milotai 10-es, szép gömb alakja van, és kevéssé barázdált. Nagyon szép mosott és szárazáru készíthető belőle. A Milotai 10-esen kívül az Alsószentiváni 117-est és a Tiszacsécsi 83-ast termesztik.

Az újabb milotai fajták termesztése gazdaságosabb
Az újabb milotai fajták termesztése gazdaságosabb

Újabban a Milotai késeit és a Milotai bőtermőt favorizálják, mert azok már oldalrügyön termő fajták, amellett hatékonyabb a termesztésük és még jobban integrálhatóak a világpiacra.

A dió telepítése eléggé zsebbenyúlós kérdés. Ha valaki a földet is vásárolja, ami kb. 1,5 millió forint, az új ültetvény létrehozása 3,5–4 millió forintba kerül.

A hagyományos 10x10-es térállású ültetvényekben a hektáronkénti termésátlag 1–1,5 tonnát tett ki. Manapság az 5,5x8 méteres térállású ültetvényben hektáronként 2,5–3 tonnát tudnak felszedni. Ez már mennyiségben is elfogadható, és összehasonlítható a más éghajlaton termelők eredményével, például a kaliforniaiak, az ausztrálok és a chileiek átlagosan 4,5–5 tonnás eredményével.

A dió növényvédelme a közelmúltig minimális figyelmet kapott, egészen addig, amíg évi két-három permetezéssel elő lehetett állítani jó minőségű héjas diót. De most már védekezni kell a xantomonas, a gnomónia és a dióburok-fúrólégy ellen is. A szerekhez eddig hozzájutottak, de a legújabb szerkivonások megnehezítik a gazdák dolgát. A dióburok-fúrólégy ellen csapdázással tudnak védekezni, feltéve, hogy megfelelően monitorozzák. Ott tartunk, hogy 13–15-ször kell permetezni évente. Megváltozott az éghajlat. Több a kártevő a levegőben, hisz az enyhe teleken nem pusztulnak el.

A termelés költsége a Tranzit Dió indulásakor kijött 50–100 ezer forintból hektáronként, de mára eléri az 500–600 ezer forintot. Ennek nagy része a tápanyag ára, 30–40 százaléka a növényvédelem, és a feldolgozásnak is elég nagy a költsége.

Tavaly, nagyon jó értékesítési ár mellett, 850 ezer forintos hektáronkénti árbevételük volt. Múlt évben a 100 hektár termő dióültetvényt 10–20 ember gondozta, de a betakarításához 80 főre volt szükség. A metszés, a szárazolás, a gépi gyomirtás, a permetezés és a felszedés egész évre ad munkát. A fiatalon telepített diósokat kapálni, metszeni és kötözgetni kell.

Jánkmajtison a feldolgozóban szeptember közepétől november végéig tart a feldolgozás
Jánkmajtison a feldolgozóban szeptember közepétől november végéig tart a feldolgozás

A Tranzit Diónak ma 220 hektár saját diósa van, amiből 120 hektár új telepítés. A termelési kedvet előmozdította, hogy normális körülmények között jó eredményt lehet elérni a növénnyel. Ugyanakkor a diófeldolgozó üzem kapacitásának a kihasználásához ma már több nyersanyagra van szükségük, mint amennyi sajátot termelni tudnak, és a piac is igényli a jó minőségű magyar diót. Azért is szorgalmazzák a telepítést, mert akkor volnának nyugodtak, akkor tudnák magukat biztonságban, ha az összes feldolgozott dió 30–40 százaléka saját ültetvényből származna.

Nehézségek azért ennél a növénynél is adódnak. Legveszélyesebb rá a fagy, főleg amikor májusban jön a nagy hideg, mert a dió abban az időszakban virágzik.

Ha ezt megússzák, akkor már csak a növényvédelemre kell odafigyelni, s nem véletlenül alkalmaznak növényorvost is. Jelenleg 41 partnerükkel dolgoznak együtt integrációban, tőlük mindig piaci áron vásárolják fel a feldolgozásra szánt diót.

A betakarítást szeptember 15-én kezdik meg az Alsószentiváni 117-essel indítanak. Ezután következik a Milotai 10-es, majd jön a két új Milotai fajta. A munka egészen október közepéig eltart. A feldolgozás szeptember legvégén kezdődik, és november végéig tart. Ebbe beletartozik a mosás, a szárítás, a méretre válogatás és a csomagolás. Töréssel egyelőre nem foglalkoznak, legfeljebb a méreten aluli diókat dolgozzák így fel, a szezon után. Vásároltak egy diótörő gépsort, amivel a környékbeli önkormányzatokat tervezik segíteni.

A dió értékesítése az utóbbi évtizedben kiélezett helyzetbe került a piacon.

Szárítás és mosás után kerül a dió a vevőkhöz
Szárítás és mosás után kerül a dió a vevőkhöz
A koraiság miatt kedvező, de a megnövekedő termelési költségek miatt dráguló magyar dió veszített az eddigi értékeiből. Ugyanis a világpiacon a legfontosabb értékmérő az eladási ár. Több méretkategória létezik, ám átlagosan kilónként 2,2–2,3 eurót adnak érte, míg korábban 2,7–2,8 eurót, de az egy évtizeddel ezelőtt volt. A Tranzit Dió Kft. most 700–800 tonna árut értékesít évente. A vevők olaszok, németek és osztrákok, sőt, tavaly óta már Szaúd-Arábiába és Dubajba is szállítanak. A feldolgozó 1000 tonnás kapacitásából az utóbbi 3–4 évben csak 700–800 tonnát tudtak hasznosítani. Ezért is fogtak bele az ültetvénytelepítésbe. Ha a meglévő 220 hektár teljes egészében beáll és mind terem, az 500–550 tonna saját diót jelentene a feldolgozónak.

Elég sok embert kell foglalkoztatni dióvertikumban, de az emberek egy része se nem alkalmas, se nem hajlandó a felelősségteljes munkavégzésre. Erre a gépesítésben látják a megoldást. Idén vásároltak egy francia felszedőgépet, aminek idényenként 100–120 hektár a teljesítménye.

A költsége is elég szép: 60 millió forintot tett ki. Igaz, kaptak hozzá 50 százalékos támogatást, és 60 ember munkáját helyettesíti ez az egy eszköz.

Mire mind a 220 hektár termőre fordul, egy második betakarító gépet is vásárolnak, vagyis a két gép 120 ember helyett tud dolgozni. Eszerint odafigyeléssel és hozzáértéssel még a diótermesztés hatékonysága is számottevően javítható.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

A KITE őszibúzafajta-választéka

A hagyományoknak megfelelően legszebb állapotukban igyekezett bemutatni a kalászos gabonákat – köztük az őszi búzákat – a KITE. Nádudvaron május közepén, Dalmandon május végén tartotta a bemutatót az integrátor, az általa ajánlott nagy termőképességű fajtákat mutatták be.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.