A bejgli és más sütemények egyik alapanyaga, de manapság már egész évben kapható dióbél a szupermarketekben és a diszkontokban. A magyar diótermesztésről és lehetőségeiről kérdeztük Szabó Pétert, a Tranzit Dió Kft. ügyvezető tulajdonosát.

Az első évben semmi mással nem foglalkoztak, csak kiadtak hektáronként 200 kilogramm NPK-t. Hamar megtérült.
Egészen 2007-ig kizárólag termeléssel foglalkoztak, különböző hazai felvásárlóknak adták tovább a megtermelt diót.
A Tranzit Dió történetében 2006 vált mérföldkővé: akkor avatták fel a diófeldolgozó üzemet Jánkmajtison. Az üzem teljesítménye évi 600 tonna száraz dió. Annak idején 300 millió forint volt a bekerülési költsége, amihez 50 százalékos állami támogatást kaptak. Azóta is 40–50 embert foglalkoztatnak egész évben az üzemben – igaz, menet közben növelték az induláskori kapacitást, ugyanis ma már 1000 hektár termését dolgozzák fel. Ehhez hozzájárult, hogy az ország több részében nagyjából 500 hektár dió termesztését integrálják, és a saját termőterületüket is tudták növelni. Napjainkra 220 hektár saját diósuk van.
A magyar diónak optimális a mérete, és normális esetben a betakarított mennyiség 80 százalékának a mérete meghaladja a 34 milliméteres átmérőt. Jó a héj és a bél aránya: 1 kilogramm dióból 45 dekagramm dióbelet lehet kihozni. Az íze, a savassága miatt mindenki másénál jobb, a piac ezt a minőséget kedveli.
A világon egyedülálló fajta a Milotai 10-es, szép gömb alakja van, és kevéssé barázdált. Nagyon szép mosott és szárazáru készíthető belőle. A Milotai 10-esen kívül az Alsószentiváni 117-est és a Tiszacsécsi 83-ast termesztik.

Újabban a Milotai késeit és a Milotai bőtermőt favorizálják, mert azok már oldalrügyön termő fajták, amellett hatékonyabb a termesztésük és még jobban integrálhatóak a világpiacra.
A hagyományos 10x10-es térállású ültetvényekben a hektáronkénti termésátlag 1–1,5 tonnát tett ki. Manapság az 5,5x8 méteres térállású ültetvényben hektáronként 2,5–3 tonnát tudnak felszedni. Ez már mennyiségben is elfogadható, és összehasonlítható a más éghajlaton termelők eredményével, például a kaliforniaiak, az ausztrálok és a chileiek átlagosan 4,5–5 tonnás eredményével.
A dió növényvédelme a közelmúltig minimális figyelmet kapott, egészen addig, amíg évi két-három permetezéssel elő lehetett állítani jó minőségű héjas diót. De most már védekezni kell a xantomonas, a gnomónia és a dióburok-fúrólégy ellen is. A szerekhez eddig hozzájutottak, de a legújabb szerkivonások megnehezítik a gazdák dolgát. A dióburok-fúrólégy ellen csapdázással tudnak védekezni, feltéve, hogy megfelelően monitorozzák. Ott tartunk, hogy 13–15-ször kell permetezni évente. Megváltozott az éghajlat. Több a kártevő a levegőben, hisz az enyhe teleken nem pusztulnak el.
Tavaly, nagyon jó értékesítési ár mellett, 850 ezer forintos hektáronkénti árbevételük volt. Múlt évben a 100 hektár termő dióültetvényt 10–20 ember gondozta, de a betakarításához 80 főre volt szükség. A metszés, a szárazolás, a gépi gyomirtás, a permetezés és a felszedés egész évre ad munkát. A fiatalon telepített diósokat kapálni, metszeni és kötözgetni kell.

A Tranzit Diónak ma 220 hektár saját diósa van, amiből 120 hektár új telepítés. A termelési kedvet előmozdította, hogy normális körülmények között jó eredményt lehet elérni a növénnyel. Ugyanakkor a diófeldolgozó üzem kapacitásának a kihasználásához ma már több nyersanyagra van szükségük, mint amennyi sajátot termelni tudnak, és a piac is igényli a jó minőségű magyar diót. Azért is szorgalmazzák a telepítést, mert akkor volnának nyugodtak, akkor tudnák magukat biztonságban, ha az összes feldolgozott dió 30–40 százaléka saját ültetvényből származna.
Ha ezt megússzák, akkor már csak a növényvédelemre kell odafigyelni, s nem véletlenül alkalmaznak növényorvost is. Jelenleg 41 partnerükkel dolgoznak együtt integrációban, tőlük mindig piaci áron vásárolják fel a feldolgozásra szánt diót.
A betakarítást szeptember 15-én kezdik meg az Alsószentiváni 117-essel indítanak. Ezután következik a Milotai 10-es, majd jön a két új Milotai fajta. A munka egészen október közepéig eltart. A feldolgozás szeptember legvégén kezdődik, és november végéig tart. Ebbe beletartozik a mosás, a szárítás, a méretre válogatás és a csomagolás. Töréssel egyelőre nem foglalkoznak, legfeljebb a méreten aluli diókat dolgozzák így fel, a szezon után. Vásároltak egy diótörő gépsort, amivel a környékbeli önkormányzatokat tervezik segíteni.

Elég sok embert kell foglalkoztatni dióvertikumban, de az emberek egy része se nem alkalmas, se nem hajlandó a felelősségteljes munkavégzésre. Erre a gépesítésben látják a megoldást. Idén vásároltak egy francia felszedőgépet, aminek idényenként 100–120 hektár a teljesítménye.
Mire mind a 220 hektár termőre fordul, egy második betakarító gépet is vásárolnak, vagyis a két gép 120 ember helyett tud dolgozni. Eszerint odafigyeléssel és hozzáértéssel még a diótermesztés hatékonysága is számottevően javítható.