Back to top

Egy nagyváros főútja mellé telepítenek „autópályát” a vadvilágnak

A dél-angliai Devon megyében található Exeter nyüzsgő nagyváros. Egyik legforgalmasabb útja, a Topsham Road pedig rendhagyó funkciót fog betölteni: a mellette lévő mezsgyébe a város vezetése egy helyi civil szervezettel karöltve vadvirágokat ültet, hogy ezzel segítse a vadállatok megtelepedését.

A Devon Wildlife Trust, egy devon megyei vadvilág védelmi alapítvány Exeter város vezetésével karöltve olyan természetes folyosókat igyekeznek létrehozni, ahol a különféle növények táplálékul és búvóhelyként szolgálnak majd az állatvilág számára. Nem csak vadvirágokat ültetnek, de azok környékén lévő füves mezsgyét is ritkábban fogják nyírni, így az magasabbra nőhet.

Emily Spraggon, az alapítvány egyik munkatársa a BBC-nek azt mondta:

„A réti virágok és füvek olyan rovarokat vonzanak majd, mint a méhek, bogarak, szöcskék, pillangók és molylepkék. Ezek pedig a madarak, denevérek és más állatok számára biztosítanak majd táplálékot.”

A kezdeményezés célja, hogy a városon belüli zöldfelületekkel úgy gazdálkodjanak, hogy az ne csak az embereknek, hanem az élővilágnak is kedvezőbb legyen. A természetközeli ökológiai folyosók egyfajta „autópályát” jelenthetnek azoknak a fajoknak, akik számára a városok leküzdhetetlen akadályt jelentenének egyébként. Az ötletgazdák reményei szerint a vadvirágos sávokkal még több állatot láthatnak a lakhelyük közelében is a városi emberek.

Budapesten is van ehhez hasonló projekt: rendszeres kaszálás helyett hagyják megnőni a vadvirágokat, ezzel segítve többek közt beporzókat, amiről korábban itt írtunk.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon

A hétvégén rendezik meg a 30. Európai Madármegfigyelő Napokat Magyarországon (EMN), melynek során a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) mind a 19 megyében és Budapesten 61 helyszínen várja az érdeklődőket.

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén

Mintegy 280 tonna hulladékot gyűjtöttek be a Tisza ukrajnai forrásvidékén a Diageo és a PET Kupa közös Call-Action programjának köszönhetően - közölték az MTI-vel a szervezők a folyók világnapja alkalmából.

A szabadföldi paradicsom

A paradicsom egyike azon zöldségféléinknek, amelyet az egész tenyészidő alatt sok betegség és kártevő veszélyeztet. Palántanevelés idején a palántadőlés, szabadföldön pedig a különböző baktériumok, a paradicsomvész, az alternáriás és a szeptóriás levélfoltosságok, a vírusok és nem utolsósorban a levéltetvek, a burgonyabogár és a zöld vándorpoloska károsításától kell megóvnunk.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.

Húsmarhát csak szeretetből nevelnek az emberek

Taskó József, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei agrárkamara elnöke jóformán a semmiből – újrakezdési, baráti, banki hitelekből, integrátori inputanyagkölcsönökből –, lépésről lépésre építette fel a családi vállalkozását. A hasznot mindig visszaforgatták, és egy-egy nehezebb időszak után – mert ilyenek is akadtak – mindig képesek voltak újrakezdeni az építkezést.

A gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi vízügyi és erdészeti minisztere szerint a gazdák végzik a legjelentősebb közszolgáltatást a környezet védelmében.

A természet megóvása kiemelt feladatunk

Rendkívül nagy szükség van a védett természeti területekre, hiszen ezek fizikai és mentális egészségünk zálogai – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 34. Természetjárók Napján, Dobogókőn.

Gondolkodj úgy, mint egy méhecske!

A mesebeli szóló szőlős, csengő barackos édenkertre emlékeztet Reith János és felesége, Marika sombereki gazdasága. Illatozik a japán lonc, teli fürtöket dajkál a szőlő, sok-sok zöld szem pislog a sárgabarackról, ami alatt még látszanak a füstölés nyomai.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.