Beruházások pénzügyi háttere

A Vidékfejlesztési Program (VP) kifizetéseiről Detre Miklós, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese elmondta, hogy sok minden változott az utóbbi időben, igyekeznek megkönnyíteni a gazdák életét. Magyarország 12 jogcímen fizet előleget, ami nagyon fontos a jelenlegi piaci bizonytalanságban, tavasszal a megítélt összegeket minél hamarabb eljuttatják a gazdálkodóknak, ahogy az idén is.

Jelentősen rövidült a VP-pályázatok elbírálási ideje és gyorsult a kifizetés. Összesen 2250 milliárd forint kötelezettségvállalást kezel a kincstár, ütemesek a kifizetések. Megújították a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a MePAR felületét, és a mobilGAZDA alkalmazással könnyebbé vált a kapcsolattartás a kincstárral. Ezen az al­kalmazáson keresztül elektronikus iratokat lehet kérni, és georeferált fényképeket küldeni, amivel kiváltható lehet a helyi ellenőrzés. Detre Miklós mindenkinek javasolja, hogy próbálja ki az egy éve megszületett, ingyenes alkalmazást, mert nagyon hasznos.

Gyorsabb elbírálás

Huber Balázs, a Magyar Államkincstár Vidékfejlesztési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a tavaly beérkezett kérelmek esetében tudták tartani a 40-60 napos határidőt a kifizetésekre. A legtöbb pályázati lehetőség lezárult a kertészeti ágazatban, nyitott az öntözési közösségek együttműködésének támogatása, a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése, valamint az ültetvénytelepítési pályázat, utóbbira április 30-ig lehet benyújtani a pályázatokat.

A bírálat a változásbejelentés miatt szokott a leginkább elhúzódni, hangsúlyozta a főosztályvezető. Körülbelül 10 ezer esetben jelentettek be változást a pályázók a támogatási okirathoz képest, aminek a 90%-át elfogadják, de végig kell vinni az ügyintézési folyamatot. A változásbejelentések nem egészen kétharmada határidő-módosítás, mérföldköves ütemezés vagy kimentés, a többi a műszaki tartalomban vagy a költségvetésben kér változtatást. Éppen a sok határidő-módosítás miatt igyekszik gyorsítani az elbírálást a kincstár.

Gyakori hibák

A leggyakoribb hiányosságokat összegezve néhány tanáccsal is szolgált Huber Balázs az ültetvénytelepítésre pályázóknak, amivel megelőzhetik a tévedést. Új öntözőberendezés telepítésekor jogerős vízjogi engedéllyel kell rendelkezni a pályázónak. A termőhely alkalmasságáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ad ki igazolást, ezt sokan eltévesztik.

A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése pályázatnál igazolni kell az ingatlan használati jogát (ez amúgy régi probléma), kollektív beruházásnál a tagoknak egymástól függetlennek kell lenniük, öntözési közösségnél pedig mindent a közösségre vonatkoztatva kell kitölteni, nem a tagokra, figyelmeztetett a főosztályvezető. A víztestnek a vonatkozó jogszabály szerint legalább jónak kell lennie, hogy öntözésre lehessen használni. Ez sajnos adottság, amin nem lehet változtatni.

Az öntözési közösségek együttműködésének támogatását célzó pályázatnál a piaci ár alátámasztására három árajánlat szükséges, vagy nyilatkozatot kell mellékelni az egyedi gyártásról vagy kizárólagos forgalmazásról, illetve közbeszerzést kell lefolytatni. Csak az árajánlat dátuma után kelt dokumentumokról tud költséget elfogadni a kincstár, különben hiánypótlást kérnek. Öntözéses gazdálkodás szaktanácsolására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jegyzékén szereplő szaktanácsadót kell alkalmazni. Ez más pályázatokban nem követelmény.

Ültetvénytelepítési pályázatot be lehet nyújtani öntözés nélkül, de az utolsó kifizetési kérelemkor ellenőrzik, hogy van-e vízjogi üzemeltetési engedély, és öntözik-e az ültetvényt, mondta Huber Balázs. A vízjogi engedély személyre szól, ezért a pályázat benyújtása előtt célszerű rendezni a tulajdonjogi kérdéseket, vagy ha a kút tulajdonosa nem azonos az ültetvénytulajdonossal, öntözési szolgáltatóként szerepelhet.

A termőhelyi alkalmasságról szóló gyümölcskataszter a Nébih honlapján is megtalálható, ha a kiszemelt terület nem szerepel rajta, akkor föl kell vetetni a kataszterbe vagy a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóintézetétől kell szemlét kérni. Ehhez azonban már talajvédelmi terv is szükséges.

Az is nagyon fontos, hogy a ténylegesen megvalósult beruházásról adjanak be kifizetési kérelmet, akkor még lehet kezelni a problémákat, viszont ha az ellenőrzéskor derül ki, hogy más van a papíron, mint a valóságban, már nincs mit tenni.

Ahol felújítás szerepel a pályázatban, ott mindenütt lesz előzetes helyszíni szemle, és csak ott kell árajánlatot kérni a költségekre, különben a mellékletben szereplő egységköltségekkel lehet számolni és nem szükséges számlát gyűj­teni. Ez nem mindenre áll, például esővédő fóliára nem állapítottak meg egységköltséget, ezért arra árajánlatot kell kérni.

Az árfolyamváltozásból és áremelkedésből eredő eltérést építmények esetében az építési normagyűjteményben szereplő tételekre lehet érvényesíteni, eszközökre ez nem vonatkozik. A többször emlegetett változásbejelentést le kell adni a normagyűjteményben szereplő költségek esetében is, és csak a 2020 után kiadott támogatási okiratoknál van rá lehetőség.

Érdemes áttanulmányozni a kincstár tanácsadó kiadványait is.

Forrás- és időigényes

Több sebből vérzik a gyümölcstermesztési ágazat, mondta a hitellehetőségeket bemutató előadása bevezetőjeként Simon Attila, a MKB Bank Agrárium Főosztályának vezetője. Először is rendkívül forrásigényes, a döntéstől az első termésig négy év eltelik, és még legalább egy, mire gazdaságos lesz a termesztés. Manapság nem elég csupán termeszteni, a szüret utáni műveletekkel is egyre komolyabban kell foglalkozni: a vevők jó minőséget keresnek jó csomagolásban. Tehát ahhoz, hogy több jövedelmet érjenek el a termesztők, további beruházásokra van szükség a tároláshoz, csomagoláshoz. Mindezt az Európai Unió és a magyar agrárkormányzat is felismerte, jellemzően 50%-os támogatást ad a beruházásokhoz.

A magyar gyümölcságazatban 80 ezer hektáron 80-100 milliárd forint termelési érték keletkezik évente. Sokan fölhagytak a gyümölcstermesztéssel, pedig egy háromhektáros üzemben elérhető a 12-14 millió forintos árbevétel 4 milliós költséggel. Napjainkban az energiaárak megugrásával és a meglóduló inflációval veszélybe került az ágazat azért is, mert a fogyasztói piramis tetején van a gyümölcs, először arról mondanak le az emberek.

Az MKB Bank több lehetőséget kínál a mezőgazdaságban az MKB Hektár Plusz hitelcsaláddal. Termőföldhitelt maximum húsz, beruházási hitelt tíz, szabad felhasználású hitelt öt év futamidőre lehet fölvenni, amire az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) készfizető kezessége, vagy a saját tulajdonban lévő, illetve a megvásárolni kívánt termőföld a fedezet. A termőföldhitel a meglévő birtokméret növelésére, a beruházási hitel gépek, berendezések vásárlására, öntözőrendszer kiépítésére, ültetvénytelepítésre igényelhető.

Hitelek állami támogatással

A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódóan beruházási hitelt és forgóeszközhitelt, valamint bankgaranciát kínál az MKB Bank. A forgóeszközhitellel a megítélt támogatást előfinanszírozza a bank, a bankgaranciával pedig a vissza nem térítendő beruházási támogatás felét tudja fölvenni a gazdálkodó, így hamarabb megkezdheti a beruházást. Minden esetben a támogató okirat kézhezvétele után, a friss adóbevallással érdemes fölkeresni a bankot, mert ezeket a hiteleket a pályázatban vállalt kötelezettségek és pénzügyi lehetőségek függvényében ítélik meg.

Simon Attila javasolja az Agrár Széchenyi Kártya használatát, amivel mikro-, kis- és középvállalkozások gyors likviditást érhetnek el, akár 200 millió forintig, államilag támogatott formában. 50 millió forintig nem kell hozzá ingatlanfedezet.

Az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Go! ugyancsak államilag támogatott hitel, amit kis- és középvállalkozások használhatnak új vagy használt gépek beszerzésére, termőföld vásárlására, ingatlanfejlesztésre, tenyészállatok beszerzésére, beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök vásárlására. Legalább 20% saját erővel kell rendelkezni ahhoz, hogy az 1 milliótól 1 milliárd forintig terjedő hitelösszeget igénybe lehessen venni, 90%-os AVHGA kezességgel. Futamideje legföljebb tíz év.

Ezeket a hiteleket hitelkiváltásra is lehet használni. Az ügyintézés általában 30-60 nap.

Simon Attila szerint, aki maga is 120 hektár gyümölcsöst művel, az a lényeg, hogy minél hamarabb, minél korszerűbb termelésre sikerüljön átállni a gazdaságokban. Igaz ugyan, hogy most 6,5-7,5%-os kamattal lehet hitelhez jutni, de a KSH szerint ennél nagyobb lesz az áremelkedés mértéke.