Back to top

Fordulók a körkarámban: befelé vagy kifelé?

Külföldön is nagy viták vannak arról a lókiképzők körében, hogy kifelé vagy befelé forduljon-e a ló, ha szabadon dolgozunk vele a körkarámban. Ahogy mindennek, ennek is van jelentése és jelentősége.

A Monty Roberts-módszer egyik legértékesebb eszköze a csatlakozás, ami röviden összefoglalva egy kapcsolatfelvétel a lóval. Valójában életünk végéig gyakorolni kell ahhoz, hogy jól csináljuk.

1–3. Kifelé forduló. Ha a ló jobb kézen megy, akkor a cél a jobb szemének elküldése úgy, hogy átlépem az egyensúlyi pontot, a testem síkja párhuzamos marad a lóval, a futószárat megemelve segítem a blokkot és „eltolom” magamtól a jobb szemet
1–3. Kifelé forduló. Ha a ló jobb kézen megy, akkor a cél a jobb szemének elküldése úgy, hogy átlépem az egyensúlyi pontot, a testem síkja párhuzamos marad a lóval, a futószárat megemelve segítem a blokkot és „eltolom” magamtól a jobb szemet

A csatlakozás egy gyakorlat, aminek során minimum kétszer meg kell fordítanunk a lovat. Azért írom, hogy minimum, mert lehet több forduló is, ha a kommunikáció úgy kívánja, de ez a cikk most nem erről szól.

A fordulók lényege az, hogy a ló mindkét szemével meg tudja figyelni a helyzetet és minket.

Erre azért van szükség, mert a lovak agyféltekéi között csekély az információáramlás – maximum 20-30% –, ami a látásukból is adódik, tehát amit a jobb szemmel megnéznek, annak az információnak a legnagyobb része csak a jobb agyféltekében tárolódik. Ahhoz, hogy teljes legyen a kép, a bal szemükkel is meg kell nézniük az adott szituációt, embert vagy tárgyat.

Biztosan minden lovas tapasztalta már azt, hogy például levesz magáról egy kabátot lovaglás közben és azt leteszi a pálya szélén, majd ellovagol mellette jobb kézen minden gond nélkül, ám amint átmegy bal kézre, a lova úgy tesz, mintha akkor látná először a kabátot.

Ez nem amiatt van, mert a ló „buta”, hanem azért, mert csak a jobb oldal tárolta el a kabát képét. Ezért kell tehát egyrészt mindent megmutatni mindkét „félnek”, illetve ezért is kell a körkarámban fordulót kérni csatlakozáskor.

Én a csatlakozás során mindig kifelé fordulóra törekszem. Ennek több oka van.

Az első a biztonság, hiszen ha a ló elfelé fordul tőlem, akkor nem is indul meg felém. Sokan mondják, hogy „jó, igen, de így viszont megrúghat”. Ha valaki jól helyezkedik, akkor ez nem fordulhat elő ebben az esetben. A második egy bizalmi kérdés, hogy a ló beenged-e engem egy pillanatra a vakfoltba a háta mögé. Egy nagyon félős ló, amelynek csekély tapasztalata volt az emberrel, vagy éppen hogy sok rosszat átélt már, biztosan szembe fog fordulni. Ezt az első pár alkalommal szoktam hagyni, és az a tapasztalatom, hogy ahogy nő a bizalom, úgy megengedi a ló magának azt is, hogy elforduljon tőlem. Azok a lovak, akik bizonytalanok, és ebből a bizonytalanságból vagy dominanciából adódóan el akarják foglalni a helyemet a körkarám közepén, hajlamosak befelé fordulni és elindulni az ember felé. Ez nagyon veszélyes tud lenni. Ezeket a lovakat mindig igyekszem kifelé fordítani, és nem engedem bejönni addig, amíg nem hívás pozícióban vagyok. Ahogy előző cikkemben írtam a szemkontaktus jelentőségéről (Pegazus 2022/3.), itt is meg kell említenem, hogy mindent a testpozíció, illetve a szemkontaktus határoz meg. Tehát azt is, hogy egy ló kifelé vagy befelé fordul-e. Ennél a pontnál mindenképpen szeretnék pontosítani.

Egy jól képzett lónak, ami tiszteli az ember kéréseit, tudnia kell kérésre kifelé és befelé is fordulni, ha csak lemozgatásról beszélünk, a körkarámban ennek ellenére én nem szeretek befelé fordulót kérni.

És ennek az az oka, hogy ha odahívom magamhoz a lovat a testbeszédemmel, majd abból továbbküldöm, akkor a lovak nagy része ettől frusztrált lesz, mert nehéz neki különbséget tenni. Sok olyan lóval találkoztam már, ami emiatt sunyítva jött az ember felé a forduló után, mert nem tudhatta előzőleg, hogy továbbküldés vagy pedig dicséret lesz-e a folytatás.

A csatlakozás során pont ez az egyik lényeg, hiszen az egy párbeszéd, aminek szabályai vannak. A fordulók kifelé, tehát elfelé történnek az embertől, a behívásával viszont befelé hívom oda a lovat, a kör közepe felé. És itt van az a különbség, amit a ló könnyebben tud értelmezni.

De tulajdonképpen hogyan kell kérni a kifelé fordulót? Ha a ló jobb kézen megy, akkor a cél a ló jobb szemének elküldése úgy, hogy átlépem az egyensúlyi pontot, az én testem síkja párhuzamos marad a lóval, a futószárat megemelve segítem a blokkot és „eltolom” magamtól a jobb szemet. Ezt a mozdulatsort az 1., 2. és 3. képeken lehet megfigyelni.

Ha nem adok elég teret, akkor a ló gyorsítani fog a szűkülő hely miatt, ami a nyomásba dőlés miatt következik be.

Ha elkezdek hátrafelé lépkedni a forduló előtt, akkor a ló elkezd befelé fordulni, mert teret nyitottam a vállammal és a testemmel. Ez a mozdulat a 4. képen látszik.

Ha minden mozdulatom helyesnek tűnik, de a ló valamiért befelé kezd el fordulni, akkor azt mindig megpróbálom korrigálni úgy, hogy abban a pillanatban, amikor elkezd befelé fordulni, én visszalépek hajtó pozícióba, majd a teret kihasználva újra leblokkolom a lovat és kifelé fogom tudni fordítani. Van olyan eset, amikor egészen lépésig le kell lassítanom a lovat ahhoz, hogy ne rohanjon bele a fordulóba és sikerüljön kifelé fordítanom.

4. Ha elkezdek hátrafelé lépkedni a forduló előtt, akkor a ló elkezd befelé fordulni, mert teret nyitottam a vállammal és a testemmel
4. Ha elkezdek hátrafelé lépkedni a forduló előtt, akkor a ló elkezd befelé fordulni, mert teret nyitottam a vállammal és a testemmel

Összefoglalva tehát egy egyszerű fordulóból is lehetnek olyan problémák, amikor a ló frusztráltan közelít az ember felé, amit nagyon könnyű úgy értelmezni, hogy „támadni akart”. Ilyenkor, ha az ember nem ismeri fel a helyzetet és nem megfelelően reagál, akkor kialakíthat a lóban egy nem kívánatos viselkedést, ami nagyon sok területre kihat a későbbiekben.

Ahogy mindig, az egyértelmű kommunikáció a legfontosabb, miközben szem előtt tartjuk az adott lovat.

Pataky Kata

Forrás: 
Pegazus
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Pegazus 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Freddie Mercury a díjlovasnégyszögben

A most induló sorozatunkban egy örökzöld témára, az angol telivérek sokoldalúságára és többirányú hasznosítására hívjuk fel a figyelmet. A világ leggyorsabb lófajtáját közel háromszáz éve szigorú és következetes szabályrendszer szerint tenyésztik és próbálják ki a versenypályán.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.