Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (1.)

Eddig főleg a rossz atka elleni védekezésnek tudtuk be a nagyobb mértékű téli méhveszteségeket. De idén olyan méhészeknél is előfordult jelentős téli veszteség, akiknél az atkairtás eddig nem jelentett problémát. Szakújságíróként egy felmérést indítottam abban bízva, hogy találni fogunk valamilyen közös nevezőt a méhpusztulások között. Az első részben a méhpusztulás mértékét vesszük szemügyre.

1. A téli méhpusztulás mértéke (ez a cikk)

2..A vizsgált témák elemzése

3. Mit gondolnak a méhészek?

4. Mit tehetünk a a jövőben a méhpusztulás elkerüléséért?

 

1. A méhpusztulás mértéke:

Már a legelején le kell  szögeznünk, hogy ez a felmérés nem reprezentatív és nem lehet a méhpusztulásokat egyértelműen egyetlen okra visszavezetni, legalábbis azon vizsgált témák alapján, melyeket a felmérés górcső alá vett (téli élelem, atkaírtás, napraforgón mérgezés stb.).   Úgy gondolom azonban, hogy mindenképp lehet levonni  következtetéseket, legalábbis néhány tanulságot a méhészkedésünk további alakítására vonatkozólag, de a tekintetben is, hogy a jövőben a hasonló komplexebb felmérések, hogyan nézzenek ki.

Nem elhanyagolandó az sem, hogy a felmérést kitöltő méhészek miként vélekednek az idei telelésről, a méhpusztulások okairól. Ezek közül többet is bele fogok tenni az elemzés egyik következő részébe. 

Azt is fontos az elején megjegyeznem, hogy a kitöltők zöme március közepéig töltötte ki a formanyomtatványt, és mivel idén még hideg volt ebben az időszakban, a legtöbb régióban a telelés még nem volt lezártnak tekinthető.

A jelzetthez képest tehát lehettek (és voltak is!) további méhpusztulások, amit egy pótfelmérésben néhányan jeleztek.

A következtetések természetesen nem lehetnek végső eredmények. Ahhoz, hogy leszűkítsük az okokat vagy az okcsoportokat, egy sokkal nagyobb és összetettebb kutatást kellene elvégezni, de még így sem valószínű, hogy átfogó laborvizsgálatok nélkül megtudhatjuk az igazi okokat.

Az elemzést 4 részben adjuk közre, melyek közül most az első részben a méhpusztulás mértékét vesszük szemügyre. 

Nézzük a legelején a fontosabb adatokat. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Nincs minden adathoz grafikai megjelenítés, de a szövegben benne lesznek az adatok.

Tehát: ahogy látszik hozzávetőlegesen a kitöltők 50%-a (pontosan 49,4%-a) normális mértékű állománypusztulást jelez, mely az esetükben 0-5% között mozog.

 

Téli méhveszteség 2021-2022 telelés után (nem reprezentatív felmérés!)
Téli méhveszteség 2021-2022 telelés után (nem reprezentatív felmérés!)
Fotó: Hevesi Mihály

De a méhészeknek pusztán 18,9 százaléka jelzi egy másik kérdés válaszaiban azt, hogy a családok a telelés után átlagos állapotúak lennének, vagyis a méhcsaládok zöme a felmérésben résztvevő méhészeknél gyengébb lehet az átlagosnál.

Sajnos nem volt számszerűsítő kérdés (mennyivel gyengébbek a családok a szokásosnál?) a felmérésben erre vonatkozóan, de a hidegre való tekintettel nem is biztos, hogy ezt már mindenki meg tudta volna pontosan mondani. Ezt jövőbeli hasonló felmérésekben valamilyen jól értelmezhető formában fel kell majd tenni!

A kitöltők másik mintegy 50%-a  magasabb téli veszteséget jelez:  a kitöltők 13%-a 5 és 10% közöttit, 8%-uk 10 és 20% közöttit. 7,4%-nak 20-30%, 6,8%-nak pedig 40 és 50% közötti a vesztesége. Szintén 6,8 százalékuknak 50 és 60%-nyi méhcsaládja nem telelt ki. Mintegy 3,5 százaléknak tetemes: 60 és 90% között pusztultak el a méhei, a fennmaradó másik 3,5 százaléknak pedig alig telelt át méhcsaládja, vagyis 90 és 100% között pusztultak el a méhei. 

Ebből az látszik, hogy a felmérésben résztvevő méhészek mintegy harmadát jelentős, kb. negyedét pedig súlyos veszteségek érték!

Sajnos ezek között akad tapasztalt, többszáz méhcsaládos méhész is!

A folytatást itt olvashatja: 2. rész

Ajánljuk még:

Ne használjunk bizonytalan és illegális szereket a méhészetben!

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.