Back to top

A mondain nyugodt, a king szelíd

A járványhelyzet az utóbbi években megtizedelte a galambász rendezvények számát, de már látszik a fény az alagút végén. Ennek ékes példája, hogy újra galambokkal népesült be pár napra Dabas sportcsarnoka.

Megkérdeztünk néhány fajtaklubvezetőt a rendezvénnyel kapcsolatos tapasztalataikról, és szóba került a galambtenyésztők utánpótlásának, a fiatalok galambszeretetének kérdése is, de szó esett a dajkagalambok szerepéről és a színtenyésztésről is.

Fotó: Mondain Fajtaklub, Magyar King Klub, Nagy Z. Róbert
A dabasi sportcsarnok gyakori színtere volt a kisállat-kiállításoknak a járvány előtti időben, szinte hazajártak ide a tenyésztők és állományaik legígéretesebb példányai. Ezért is örült mindenki, hogy a közelmúltban újra itt találkozhattak a galambászok.

A január utolsó napjaiban tartott kiállítást a V-282 Kakucsi Galambász és Kisállattenyésztő Egyesület szervezte, de a Magyar King Klub, a Mondain Fajtaklub, az Amerikai Óriásposta Fajtaklub, a Kakucsi Szarka Keringő Fajtaklub, az Alföldi (Kőrösi) Keringő Fajtaklub és az Alföldi dudoros fajta, valamint az MGKSZ Díszmadártenyésztő Szakosztály tenyésztőinek madarai is láthatók voltak a rendezvényen.

A kiállításra több mint kétezer galambot neveztek, az emeleten pedig díszmadár-bemutatót is tartottak, ahol többek között hullámos papagájok, pintyek, kanárik szerepeltek.

A mondain nyugodt fajta

– A koronavírus-járványból adódó korlátozások miatt 2021-ben nem tudtuk megrendezni a januári éves nagy kiállításunkat. Idén már egy új helyszínen – a dabasi OBO Arénában – üdvözölhettük a megjelenteket. Külön szeretném megköszönni a V-282 Kakucsi Galambász és Kisállattenyésztő Egyesületnek a szívélyes fogadtatást, valamint a profi szervezést és lebonyolítást. Egyértelműen kimondható, hogy itt új otthonra találtunk – mondta Fábián Bertold, a Mondain Fajtaklub elnöke.

A klub tagjai becsülettel kitettek magukért a nevezett galambok egyedszámában és minőségében. A fajtaklub 26 tagja összesen 245 galambot állított ki Dabason. A belga, a német, a szlovák és a román tagtársak a járványhelyzet miatt nem vettek részt a mostani rendezvényen, valamint külföldi bírálók sem érkeztek emiatt.

– A dabasi kiállításon számos kiváló minőségű galamb került a bírálók elé. A bemutatott egyedek között általánosságban három gyakoribb problémát azonosítottak be: a fej, a törzsmagasság és a tollazat.

Ezek a problémák tudatos tenyésztéssel kikü­szöbölhetők. Ezt a kiállítást a 2023-ban meg­rendezendő 50 éves jubileumi kiállításunk hírnökének tekinthetjük. Erre a kiállításra – a 2018-as Európa-kiállításhoz hasonlóan – minden mondain tenyésztő leadhatja a nevezését, nem feltétel a Mondain Fajtaklubbeli tagság – ismertette az elnök.

Dabason a legnagyobb számban fehér, kék deres és a kék feketeszalagos mondain galambokat mutattak be. Minőség szempontjából is egyértelműen itt voltak a legjobb galambok, ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy innen kerültek ki a győztes példányok. A látogatók az elmúlt évekhez hasonlóan szép számmal tekintették meg a kollekciót, említette örömmel Fábián Bertold.

A mondain galambot – a king és a strasszer mellett – nagyon sokan tenyésztik. A mondain egy nyugodt vérmérsékletű galamb, ezért egyszerűbb a csoportos tenyésztése. Ezt a fajtát már évtizedek óta tenyésztik Magyarországon.

– A mondain fajtát a galambászok egyedi tartásban (páronként), illetve csoportosan is tenyésztik. Mindkettő tartástechnológiának megvan a maga előnye és hátránya is. Én az egyedi tenyésztést preferálom, mivel pontosan nyomon követhető az öröklődés folyamata. A tojásról nem verik le egymást a párok, a fészekhagyó fiatalokat nem bántják más hímek, továbbá az esetleges egészségügyi problémák is pontosan beazonosíthatók és egyedileg kezelhetők – tette hozzá az elnök.

Egy kinges csapat: Darko Mihic, Pető Zoltán, Zdroba József, Péter Ferenc, Kovács László és Robert Kosak
Egy kinges csapat: Darko Mihic, Pető Zoltán, Zdroba József, Péter Ferenc, Kovács László és Robert Kosak

A magyar Mondain Fajtaklub 1972-ben alakult. Az ország teljes területén vannak mondain galambbal foglalkozók, ezért könnyen beszerezhetők. Az új tagok toborzására a fajtaklub különösen nagy hangsúlyt fektet. Ebből a vezetőség mellett a teljes tagság is aktívan kiveszi a részét: a tenyésztőkkel azonos településen élő ismerőseikből könnyen lesznek előbb érdeklődők, majd galambtenyésztők, és gyakorta közülük kerülnek ki az újonnan belépő tagok.

Szerencsére az új belépők között folyamatosan köszönthetnek fiatalabb korosztályba tartozó tenyésztőket is.

Kapusi László 97 pontos kék deres mondain fajtagyőztes tojó madara
Kapusi László 97 pontos kék deres mondain fajtagyőztes tojó madara
A hazai éltenyésztők segítik az új belépőket és a fiatalabb generációt is. Részükre jó minőségű galambokat biztosítanak, valamint átadják a sokéves tapasztalataikat is.

Sok king szerepelt a rendezvényen

A látogatók 39 kiállító 540 king galambját tekinthették meg Dabason, melyeket a Szerbiából, és Horvátországból érkezett bírók Darko Mihic és Robert Kosak értékeltek. A részvételi darabszám, a járványhelyzet visszatartó erejét figyelembe véve jónak mondható, bár néhány idősebb tenyésztő, aki rendszeres kiállítónak számít, emiatt most nem jött el.

Pénteken a helyi iskolák és óvodák csoportjai jöttek megtekinteni a kiállítást. Ez egy jó program a fiataloknak, emellett az utánpótlás toborzása szempontjából is lényeges.

– Már hosszú évek óta gyakorlat ez, hogy a kiállítások környékén működő oktatási intézményeket meghívják a galambászok a rendezvényre.

Az a tapasztalat, hogy amelyik családban a nagyszülők, vagy a szülők valamelyike kisállatot tart, ott nagy eséllyel a gyerekek is érdeklődnek irántuk, és idővel ők is tenyésztőkké válhatnak. De az ilyen kiállítások arra is alkalmasak, hogy felkeltsék az érdeklődést a galambtenyésztés iránt – mondta Jankó Gábor a Magyar King Klub elnöke.

Kapusi László 97 pontos kék-fekete szalagos mondain fajtagyőztes hím madara
Kapusi László 97 pontos kék-fekete szalagos mondain fajtagyőztes hím madara
A galambok tartásának van egy bizonyos költségvonzata, sőt kifejezetten költséges hobbi akkor, ha valaki a tenyésztést kiállítási minőségben, egy fajtaklub kereteiben képzeli el. A Magyar King Klubban a húszas éveikben járó fiataloktól kezdve minden korosztály megtalálható, ebből a szempontból a king tenyésztők sok más fajta tenyésztőihez képest jó helyzetben vannak.

– Világszinten, a postagalambászat után, a második legtenyésztettebb fajta a king.

Ez feltehetően annak köszönhető, hogy a kingek a laikusok gondolataiban a galambokról kialakult képet megváltoztatják – nem véletlen a nevük jelentése sem: király. A megjelenésük, tartásuk jellegzetes, eleganciát sugároz, és ez a forma sokak tetszését elnyeri. Minden galambfajtának megvan a maga szépsége, de a king valahogy jobban megállítja az embereket – véli Jankó Gábor. A szakember kiemelte, a king eredetileg húsgalambnak számított, de ma már inkább kiállítási galamb, mert a galambtenyésztésnek az az ága, ami a hústermelést tartotta előtérben, nagyon ha­nyat­lófélbe került. A húsgalambtelepeken sem kingeket tartanak már, így ez egy kiállítási alakgalambbá vált. A kingek tenyész­irányai időközben kettéváltak, a gazdasági king nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, mint a kiállítási madarak.

Mint minden fajtának, ennek is megvannak a buktatói. Nem nehezebb tenyészteni, mint más fajtákat, de azért kellő gyakorlat és szakértelem kell hozzá.

Ismerni kell a standardot és annak szellemében tenyészteni. 850-1050 g közötti nagy testű galambokról van szó, és sajnos minél szebb és nagyobb, minél „kitenyésztettebb” egy egyed, általában annál gyengébb a fiókanevelő képessége. „Ez már csak a tömegükből is adódik: összetörhetik a tojást, ráléphetnek a fiókára a kevésbé gondos szülők”, említette a Magyar King Klub elnöke.

Egy kis szieszta a svédasztalnál
Egy kis szieszta a svédasztalnál

A kingesek többsége ezért dajkagalambokat használ. Van aki hubbell-t, lengyel hiúzt, de francia és kaliforniai húsgalambok F1-es keresztezései is nagyon jó fiókanevelők. A kingek gyorsan fejlődnek, de az erős csontozat kialakítása miatt fontos, hogy sokáig táplálják a szülők a fiatalt, ezért olyan fajták jók dajkának, amelyek a postagalambhoz viszonyítva 1-2 héttel tovább etetik a fiókákat.

A tenyészpárok és a dajkagalambok szinkronba állítása ezért is fontos a tenyésztés során. A galambok a második tojástól számítva a 18. napra kelnek ki. A dajkagalambok párba állítását 2-3 nappal későbbre kell tenni, mint a kingekét, így nagyjából egyszerre tojnak le.

A tapasztalat maximum 5 napot enged eltérésnek, de ideálisabb, ha inkább csak 1-2 nap az eltérés a tenyész- és dajkagalambok tojásrakási ideje között.

Nem csak dajkagalambbal nevelhető fel egy king, egyes tenyésztők, a forma és a jó fiókanevelő képesség alapján is szelektálják az állományukat. A kiállítási kingnél a megjelenés a legfontosabb szempont, és kevés olyan tenyészpár van, melyek szépek és jó költők, fiókanevelők egyszerre.

Színes és szelíd társaság

A kingek társasága nagyon színes, mert 16 színkategóriája van a fajtának, ezeken belül pedig alszín-csoportokba tagolhatók. Az indigó színosztály alá tartozik például három szín: andalúz, indigószalagos, indigó kovácsolt. Vagy a grizzle (ismertebb nevén cirmos) is egy nagyon látványos színezet, mert mindenféle szín megtalálható benne egyszerre. Egy színosztályon belüli különböző változatok párba állíthatók.

– A fő színek a fehér, sárga, recesszív vörös, kékszalagos, fekete.

Ábel Péter sárga king madara
Ábel Péter sárga king madara
A színsor vége felé vannak az egy színosztályon belül több színt tartalmazók, a színsor legvégén találjuk a kimondottan ritka kategóriákat és az AOC-kategóriát, ahová bármilyen színű kinget be lehet nevezni. E kategóriánál csak a formát bírálják. Ez a galambok közötti „esélyegyenlőséget és demokráciát” segíti – ne szenvedjen egy versenyen hátrányt azért egy madár, mert nem megfelelelő a színe – említette a klubvezető.

A kingek bírálata során – alakgalambról lévén szó – a feszes állás, szép alak, kerek forma és jó minőségű, nem borzolt és nem laza tollazat az elvárás. A rendezvényen a laza tollazatú, valamint azon példányok kaptak több hibapontot, melyek nagyon hátrahúzták a fejüket, és nem mutattak kellő eleganciát. De ilyenekből kevés volt, mert a tenyésztők tudják, hogy ezek a leggyakoribb hibák, ezek alapján szelektálják állományukat, és a kiállításra már nem hoznak ezekből.

A kingeknek is szelídnek kell lenniük, ez lényeges a bírálatuk során. A bírálat parádéketrecben történik.

A bíráló minden galambot kézzel megfog, és visszaengedi a ketrecbe, ekkor a galambnak úgy kell viselkednie, mint egy szépségversenyen. Ne akarjon kimászni a ketrecből, ne csapkodjon, ne támadjon, ne csipkedjen… Fontos, hogy ne ijedjen meg az emberek közelségétől. Ez egy fontos előkészítői munka a kiállításra való felkészítés során, már kiskorától foglalkozni kell a galambbal, hogy a későbbiekben szelíd legyen. Ezt a munkát a versenyen meghálálják a galambok, mert amelyik megfelelően szelíd, az a bíró előtt egyből felveszi az optimális pozícióját, hogy megmutassa magát.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar lovasok a vb felé félúton

Legutóbbi számunkban bemutatkozott a munkalovaglás mint sportág, és hazai képviselője, a Working Equitation Magyarország Egyesület. Bár fiatal a sportág és alig négyéves múlttal rendelkezik hazánkban, máris két versenyzőjének sikerült kiemelkedő teljesítményt nyújtva akkreditációt szereznie az idén júliusban rendezendő franciaországi világbajnokságra.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.