Back to top

Növényekkel még a pince vizesedése is csökkenthető

Kertünk egyes részein szükség lehet vízkedvelő, akár az időszakos vízborítást is elviselő fajokra. Ezek intenzív víz-anyagcseréjükkel, párologtatásukkal szárítják a talajt, és van ahol épp erre van szükség...

A nyárfák nagyra nőnek, az óriási lombtömeg pedig sokat párologtat
A nyárfák nagyra nőnek, az óriási lombtömeg pedig sokat párologtat
Fotó: wikipedia
Némely vízigényes növények nagy segítségünkre lehetnek a kert nedvesebb részeinek „szárításában”. Ezek olyan fajok, amelyek sok vizet képesek rövid idő alatt felvenni a talajból, majd ezt elpárologtatják.

Szerencsés esetben kertünkben nincsenek olyan foltok, ahol a tavaszi hóolvadás (na ilyen ritkán van mostanában), valamint esőzéseket követően nem szivárog el egyből a víz.

Ám minden kertben vannak nedvesebb részek, ahonnan a vizet célszerű minél gyorsabban eltávolítani. Ilyen lehet az alacsonyabban fekvő terület, egy lejtő alja, a kerti tó környéke, vagy az ereszcsatorna kivezető csöve körüli rész.

Ezekre a részekre olyan fajokat ültethetünk, amelyek időszakosan bírják akár a vízborítást is, ám még fontosabb, hogy nagy vízigényüknek és párologtató-képességüknek köszönhetően segíthetnek a nedvesség eltávolításában.

A som is nagy vízivó hírében áll
A som is nagy vízivó hírében áll
Fotó: wikipedia
A belvizes foltokra - az alacsonyabban fekvő területekre - mindenképp érdemes vízcsapoló növényeket ültetnünk, de ugyanígy jó szolgálatot tehetnek az ereszcsatorna kivezetőjénél is, hiszen ha az nincs eléggé messzire elvezetve a ház oldalától, akkor a falak vizesedni fognak. Amennyiben az ereszcsatorna egy föld alatti elszivárgós drénezett részbe gyűjti a vizet, ezek környékén is jó szolgálatot tehetnek e növények.

Bár a pince szigetelését nem helyettesítik, de főleg a fásszárú fajok hatékonyan csökkentik a talaj víztartalmát, amivel némiképp a pince nedvesedését is mérsékelhetik.

Napjainkban ez már teljesen szabálytalan, csatornázatlan területeken és tanyákon még sokan használnak elszivárgós szennyvízülepítőt. Ha ezt körbeültetjük e "vízfaló" fajokkal, amellett, hogy ritkábban kell hívni a szennyvízszállítót, talán kevesebb szennyező anyag jut le ezekből a talajvízig e növényeknek köszönhetően.

A Salix purpurea gracilis egy alacsony termetű fűz, ami télen, lomb nélkül is díszít vöröses vesszőivel
A Salix purpurea gracilis egy alacsony termetű fűz, ami télen, lomb nélkül is díszít vöröses vesszőivel
Fotó: wikipedia

A következő fajok alkalmasak vizes kertrészek szárítására:

Lombos fák közül a nyárfafélék (Populus sp.), fűzfafélék (Salix sp.), japán juhar (Acer palmatum), gyertyán (Carpinus betulus), eperfa (Morus alba), éger (Alnus glutinosa), feketedió (Juglans nigra)

A fenyők közül a mamutfenyő (Metasequoia gliptostroboides) és a vörösfenyő (Taxodium distichum) a nagy vízfaló.

A páfrányfélék többsége -mint az erdei pajzsika - is az árnyékos, nyirkos helyeket kedvelik
A páfrányfélék többsége -mint az erdei pajzsika - is az árnyékos, nyirkos helyeket kedvelik
Fotó: wikipedia

A cserjék közül a somok (Cornus sp.) a babérsom (Aucuba japonica), babérmeggy (Laurocerasus officinalis), tatárlonc (Lonicera tatarica), rózsaloncok (Weigela florida) és a bazsarózsa (Paeonia suffruticosa) ajánlottak a vize részekre.

Több lágyszárú évelő is alkalmas ilyen célokra, elsősorban ezek a vízi vízparti vegetáció tagjai, de mellettük a bőrlevél (Bergenia sp.), a májusi gyöngyvirág (Convallaria majus) és árnyékos helyen a páfrányfélék is segítségünkre lehetnek például a ház környéki időszakos talajszárítás terén.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kökényszilva titkai

A Prunus nemzetség tagjait sokféleképp hasznosítjuk, de nehéz eligazodni köztük, mert a fajokon belül is nagy a változatosság. A kökényszilva is lehet kék vagy sárga, gömbölyded vagy tojás alakú, és így tovább. Termesztett és tájfajtákat ismerünk belőle szerte Európában.

Áfonyafarm a napelem alatt

Az USA legészakibb tagállamában, Maine területén termő vadáfonyát nem lehet magról vetni, az alacsonyra növő bokrok különleges ápolást igényelnek, az apró, édes bogyókat pedig csak a környéken értékesíthetik, mert túl sérülékenyek ahhoz, hogy a hosszú szállítást kibírják.

Évelőt a balkonládába!

A Dobay Kertészetben minden szeptemberben megtartott fajtabemutatók elévülhetetlen érdeme, hogy a kertészek közvetlenül a sok évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberektől kaphatnak választ termesztési és növényvédelmi kérdéseikre. Emellett a következő szezonra rendelhető fajtaújdonságokat is áttekintik a nagy múltú szaporítóanyag-termesztő üzemben.

A szőlő nyári növényvédelme

A lisztharmat kórokozója a meleg nyári hónapokban tetemes károkat képes okozni, ilyenkor a betegség robbanásszerűen terjed, 25-28 °C-os hőmérsékleti optimum esetén a lappangási ideje (a fertőzéstől az első érzékelhető tünetek megjelenéséig tartó időszak) csak 5 nap. Nyáron a fertőzés következtében a levelek felszínén és fonákján lisztszerű bevonat keletkezik, amely később megbarnul.

Kezdhetők az őszi lemosópermetezések – növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Érnek a gyümölcsök és a szőlő, így a betegségek elleni kémiai védekezésre már alig van lehetőség, pedig a több csapadék miatt erősen terjed néhány kórokozó. Az őszi lemosópermetezés 50%-os levélhullás elérésekor kezdhető. Ügyeljünk a poloskákra is, már keresik a telelőhelyet.

Sivatagból farm a napelemek árnyékában

Kína legnagyobb gojibogyó farmja a Góbi-sivatag szélén található. A létrejöttét az árnyékolást biztosító gigantikus napelempark tette lehetővé, ami egy informatikai vállalat beruházásaként valósult meg, 2000 hektáros területen.

Elmerült figyelem

Úszó, lebegő tárlatként újították meg a halászati kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Részben azért, hogy érvényesülni tudjon az eddig tablókkal takart gótikus épületbelső. Mi az, ami különösen figyelemre méltó a halászatban egy néprajzos muzeológus számára? Erről is beszélgettünk Balpataki Katalin kurátorral.

Íriszgyűjtemény Tápiószelén

Korábbi cikkünkben mutattuk be a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ (NBGK) tevékenységét. Tápiószelén sokféle haszonnövényt és vad fajokat tartanak fönn, az egyik legújabb gyűjtemény íriszfajtákat vonultat föl.

A klímaváltozás miatt a tavak kevésbé kékülnek

Ha a globális felmelegedés folytatódik, a kék tavak világszerte zöldesbarna színűvé válhatnak - derül ki egy új tanulmányból, amely a tavak színének első globális leltárát mutatja be. A tavak vízszínének változása az ökoszisztéma egészségének romlását jelezheti. Az új kutatás a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg.

Egy kezdő méhész naplója: az első hét

Emlékszem, kisgyermekként a konyhakertben állandó vendégeink voltak a méhek, a házunk előtt álló cseresznyefa szinte zsongott virágzáskor. Azt is hamar megtanultam, hogy amikor elmegyek akácvirágot enni, először nézzek a mélyére, mert szinte biztos, hogy lesz benne valami. Maci méz mindig volt otthon, később a munkahelyemen is tartottam belőle.