Back to top

Kilőnék az épp csak megtelepedett sasokat a bárányok védelmében

Angliában egy parlamenti képviselő azt javasolta, hogy gyérítsék a rétisasok állományát. Az indoklás szerint a ragadozók túl sok bárányt zsákmányolnak.

Angus MacNeil parlamenti képviselő szerint az Egyesült Királyság legnagyobb madara, a rétisas túlságosan elszaporodott a szigetország egyes részein, és nagy veszélyt jelentenek a juhtenyésztőkre nézve. A Barrában élő képviselő maga is tenyészt juhokat, és twitter bejegyzése szerint egy nap alatt két báránya veszett oda április elején a sasok miatt.

A természetvédelmi szervezetek szerint azonban a ragadozók ritkítása visszalépés lenne az eddigi eredményekhez képest.

A NatureScot vadgazdálkodásért felelős köztestület kijelentette: nem tervezik a sasok kilövését.

A rétisas 1918-ban pusztult ki Skóciából. Később azonban visszatelepítették: 1975-ben Skandináviából hozták be és a Rum Szigeten engedték el az első példányokat.

A további betelepítések és a populáció növekedésének és szétterjedésének köszönhetően pedig mára Skóciában több helyen is megtalálhatóak ezek a ragadozók.

NatureScot koordinálja a rétisasok kezelési tervét, bizonyítékokat gyűjt a madarak háziállatokra gyakorolt hatásairól, és eszközöket biztosít a távoltartásukra is. Emellett etetőhelyeket alakítottak ki, ahol húst és halat helyeznek ki a madaraknak, ezzel is igyekeznek távol tartani őket a jószágoktól.

MacNeil szerint azonban Skócia nyugati szigetein és a Felföld nyugati részein ennél keményebb lépésekre van szükség, mivel nagy számban esnek áldozatul a fiatal bárányok. A BBC cikke arra nem tér ki, hogy valóban minden esetben sasok voltak-e a felelősek az állatok pusztulásáért. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nemrégiben megjelent közleményéből pedig az látszik, hogy az állattenyésztők bizonyítékok hiányában hajlamosak a vadonélő ragadozókat gyanúsítani a pusztítással, sok esetben alaptalanul.

A Skót Vadvilágvédelmi Alapítvány (Scottish Wildlife Trust) szerint a faj még mindig a regenerálódás szakaszában tart, és a sasok kilövésének engedélyezése visszalépés lenne, ami veszélyeztetné a Skóciába való sikeres visszatelepítésüket.

Sarah Robinson természetvédelmi igazgató elmondta:

"A réti sasok újbóli betelepítése jelentős gazdasági előnyökkel járt az ökoturizmus fellendülésével. Ugyanakkor elfogadjuk, hogy ezeknek a ragadozó madarak visszatértének negatív hatásai is lehetnek, amelyeket enyhíteni kell. Ezzel tudjuk ösztönözni az embereket arra, hogy együtt éljenek velük, és elfogadják a fajt Skócia természeti környezetének részeként."

A skóciai madárvédelmi liga (RSPB Scotland) elmondta, hogy megérti a gazdálkodók és az állattenyésztők aggodalmait, és hozzátette, hogy a réti sasok kezelési programján keresztül továbbra is együttműködnek az agrárágazattal.

David Colthart, a skóciai gazdaunió (NFU Scotland) tagja, appini juhtenyésztő és az Argyll és Lochaber Sea Eagle Stakeholder Group elnöke elmondta, hogy a sasok stresszt okoznak a gazdálkodóknak és a tenyésztőknek, valamint gazdasági károkat okoznak.

Elmondta, hogy ő maga is veszített el bárányokat a gazdaságában, de szerinte az olyan intézkedéseknek, mint az elterelésre szolgáló etetőhelyek létrehozása, meg kell adni az esélyt, és hosszú távon dől majd el, hogy működnek-e.

Forrás: 
BBC

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.