A betakarított sütőtök kereskedelmi értéke (konzerv, friss termék, stb.) mellett a falusi turizmusban is fontos szerepet tölt be. Csak Kansasban 2020-ban 409 farmot regisztráltak. A falusi turizmusban érdekelt vállalkozások bizonyítottan előnyösek a közösségek számára azáltal, hogy összekötik a fogyasztókat a termelőkkel, és segítenek megőrizni a mezőgazdasági területeket a vidéki és városkörnyéki területeken – írja a Phys.org.
A zöldségtermesztés jellemzően kisebb területeken folyik, ellentétben a tipikusan nagy táblákon termesztett gabonákkal, cukorrépával, repcével, stb..
A gazdák azonban gyakran intenzív talajmunkákat végeznek a vetés előtt. Ez a gyakorlat segíti a gyomok kordában tartását. Azonban idővel a széles körben alkalmazott talajforgatás negatív hatással lehet a talaj szerkezetére és mikrobiális tulajdonságaira.
Kansasi kutatók nemrégiben publikáltak egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálják, hogyan hatnak a töktermesztésre a környezetbarátabb technológiák. A kutatás a Soil Science Society of America Journal című folyóiratban jelent meg, az Amerikai Talajtani Tudományos Társaság (Soil Science Society of America) gondozásában.
Peter Tomlinson kutató szerint „a talajforgatás nélküli termelési módszerek a nagy területeken gazdálkodók (kukorica, szójabab, búza stb. termesztők) között már széles körben elterjedt az Egyesült Államokban. A zöldségtermesztésnél alkalmazott talajforgatás nélküli gyakorlatok azonban viszonylag ritkák az USA középső részein. A közép-atlanti államokban, mint például Pennsylvania, Virginia és Maryland, a tökfélék és más nagymagvú zöldségnövények esetében már elterjedtebb a talajforgatás nélküli technológia alkalmazása.”
„Ezt a projektet úgy tervezték, hogy a különböző rendszereket hasonlítsa össze, nem pedig a takarónövények vagy a talajművelés egyedi hatásait” – mondja Tomlinson. A szerzők a hároméves projekt dinamikus talajtulajdonságokra gyakorolt hatásairól számoltak be. (A dinamikus talajtulajdonságok – dynamic soil properties, DSP – olyan talajtulajdonságok, amelyek a természetes és antropogén zavaró és stresszorok hatására változnak, beleértve a mezőgazdasági és vadgazdálkodást is. Ilyen tulajdonságok például a szerves széntartalom, térfogatsűrűség, aggregátum stabilitás és tápanyag elérhetőség.)
Az egyéves rendszerek takarónövényeket használtak. Ezeket a sütőtök ültetése előtt betakarították. A csapat a rozst és a zabot önmagában, valamint a rozst más fedőnövényekkel elegyesen is vizsgálta. A vizsgálatot három tenyészidőszakon keresztül végezték két helyszínen – Kelet- és Dél-Közép-Kansasban. Mindkét helyszín nedves éghajlatú, meleg nyarakkal és vályogtípusú talajokkal rendelkezik.
Mindkét vizsgálati helyszínen két kulcsfontosságú időpontban vizsgálták a talaj egészségét; a parcellákból 2-3 héttel a tökültetés után és közvetlenül a tök betakarítása után vettek mintát.
Az ebben a vizsgálatban alkalmazott gazdálkodási rendszerek által befolyásolt legfontosabb talajfizikai tulajdonság a talaj összetételének és a nagyon nagy méretű aggregátumok jelenlétének változása volt a talajvédelmi gyakorlatok alkalmazása során.
„A takarónövények hozzáadása és a talajművelés csökkentése a töktermesztésben rövid idő alatt, ebben a tanulmányban két év alatt mérhető változást okozhat a talaj aggregációjában” – mondja Tomlinson.
„Kevés olyan eset volt, amikor a (takarónövény) fajta vagy a fajták keveréke befolyásolta az eredményeket” – mondta a kutató.
„Úgy tűnik, hogy inkább a takarónövények jelenléte az, ami a természetközeli rendszerekben dominánsabb szerepet játszott.
A munka jelentősége abban áll, hogy bebizonyította: ilyen rövid távon is (két év) mérhető változások lehetnek egyes dinamikus talajtulajdonságokban. Mindezt egy olyan rendszerben, amely a talajforgatás csökkentésével és a fedőnövények hozzáadásával jár.”
„A jövőbeni kutatások arra fognak összpontosítani, hogy a környezetbarát gyakorlat alkalmazása különböző mezőgazdasági rendszerekben és időskálákon hogyan befolyásolja a dinamikus talajtulajdonságokat.” – mondta el Tomlinson.
