0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A jelenlegi bizonytalanságban a túlélés a cél

Idén újabb kihívásokkal kell szembenéznie a magyar mezőgazdaságnak. Az ukrán–orosz háború az agráriumot is érinti, továbbá gazdasági problémákkal, költségnövekedéssel, visszaeső kereslettel és a szélsőséges időjárással is számolniuk kell a gazdáknak, hangzott el az MKB Bank és a Takarékbank agrár- és élelmiszeripari rendezvényén.

– A bankoknak a minden termékpályán megjelenő inputanyag-drágulás miatt várhatóan több száz milliárd forintos forrást kell biztosítania, így az idei gazdálkodási év a forgóeszköz-finanszírozásról szól majd – mondta Hollósi Dávid, a Takarékbank és az MKB Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója a bank Agrárláz 2022 című kiadványát és a Takarék Agrár Trendindex 2022 első negyedévnek adatait bemutató rendezvényén április 20-án.

– Ezzel valószínűsíthetően nem a beruházások fognak idén dominálni, ugyanakkor hosszabb távon szükség lesz a fejlesztések támogatására is, hiszen a magyar tulajdonú élelmiszeripari cégek jócskán elmaradnak a külföldiekhez képest – hozta fel példának a szakember.

Összesítése szerint a bolti árak minden 100 forintjából mindössze 15 forinttal részesednek a termelők és 37 forinttal az élelmiszeripar, miközben a nagy- és kiskereskedőkhöz 48 forint kerül. Hollósi Dávid nagyobb termelői arányt tartana ideálisnak, de hozzátette, hogy a logisztika működtetése és az üzletek fenntartása nagy anyagi terhet ró a kereskedőkre.

Csökkenő indexérték

Az elmúlt két év rendkívüli alkalmazkodását követően újabb sokkhatással kell megküzdeniük a piaci szereplőknek. Ez a Takarék Agrár Trendindex értékén is meglátszik: az előző évi emelkedés után az idei első negyedévben csökkent. Ez főként a szomszédságunkban zajló háborúból fakadó bizonytalanság, illetve a kertészeti ágazatot illetően a fagyos tavasznak következménye, mondta el Héjja Csaba, a Takarék agrárüzletágának szenior elemzője. Mint hozzátette, a partnereiktől kapott válaszok szerint az inputanyagok drágulása és a logisztikai nehézségek szinte valamennyi agrár termékpályáját érintik.

Ennek következtében az előző negyedév 31,7 pontos értékéről 31,1 pontra süllyedt az index a 48 pontos skálán – egyébként a 35 pont mutatna egyensúlyt. (Ez az érték hozzávetőleg megegyezik a koronavírus-járvány második hulláma idején végzett agrárpiaci felmérés eredményével.)

A szántóföldi növénytermesztők termékpályáján az elérhetőség jelenleg fontosabb, mint hogy mi mennyibe kerül, mondta a magas műtrágyaárakról szólva az elemző. Az állattenyésztési termékpályákon megtörtént az átárazás, de a takarmányok magas ára miatt a termek árának emelésével sem sikerült helyreállítani a termelés jövedelmezőségét. 

Mintegy 25-40 százalékkal nőtt az élő állatok és az állati termékek átvételi ára, és a bank szakértői szerint ez az emelkedés még csak a takarmányok tavalyi drágulásának a beárazása, az energiaár-robbanás hatása még csak ezután gyűrűzik be.

Héjja Csaba felhívta a figyelmet a háborúnak arra a hatására, hogy a sertésállományok afrikai sertéspestis miatti felszámolása után mostanra látszik stabilizálódni és megerősödni a kínai sertésszektor. Még csak most fog igazán beindulni Kínában a hizlalás, amihez jelenetős mennyiségű takarmányra lesz szüksége – márpedig Kína kukoricaimportjának mintegy 50 százaléka Ukrajnából származott.

A háború további hatása, hogy bár az állatitermék-kivitel csak nagyjából a világ külkereskedelmének az 1 százalékát teszi ki, azonban – hasonlóan a gabonafélékhez – bizonyos piacokon, például az arab országokban meghatározó szerepet játszik. Az ukrán állattenyésztés kibocsátása érdemben csökkenhet a háború miatt, ezért az érintett piacokon alternatívákat keresnek a beszerzők. Ez közvetve vagy akár közvetlenül is a magyar termékek piacát bővítheti.

Összegezve, az élő állatok és az állati termékek piacán 2022 első negyedévében erős áremelkedést tapasztalhattunk. A magyar állattenyésztés és állatitermék-feldolgozás piaci szereplőitől – az előző évekhez hasonlóan – extra alkalmazkodásra lesz szükség, azzal tetézve, hogy teljesen új költségszerkezetre kell berendezkedniük.

Az elemző kitért az agrárlogisztika problémáira is. Az orosz–ukrán háború tovább növelte a szállítási költségeket, így 2013 óta majdhogynem megháromszorozódtak. Egyes szállítási útvonalak korlátozottan elérhetők, valamint egyre drágábbak, ezzel a szállítmányozási kapacitások beszűkültek. Például Ukrajnában egy kikötő sem működik, már csak ezért is képtelenek gabonát exportálni.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke reméli, hogy a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság hatékonyan tudja felhasználni a 2027-ig rendelkezésre álló, a pályázói önrésszel és költségvetési kiegészítéssel együtt majdnem 10 ezer milliárd forintnyi támogatást. A sajtóeseményen kitért arra is, hogy napjaink aszályos időjárásának figyelembevételével az egyik legfontosabb feladat Magyarország öntözésfejlesztése. A területek arányának uniós átlaga többszörösen meghaladja a belföldit, egyes EU-s tagállamok akár tízszeresen többet öntöznek hazánknál.      

A 80 százalékos nemzeti kiegészítésnek köszönhetően 2027-ig az I. pillérben 3400 milliárd forint áll a magyar termelők rendelkezésére, míg a vidékfejlesztési támogatások esetében 2853 milliárd forint lehívása válik lehetővé 2023-tól. A közvetlen támogatásokkal együtt összesen több mint 7600 milliárd forint támogatás áll az ágazat rendelkezésére, mondta a NAK elnöke.

A háború minden ágazatot érint

Az elemzés követően kerekasztal-beszélgetés zárta a rendezvényt, ahol a magyar agrárium termékpályáinak képviselői vitatták meg a jelenlegi gazdasági, gazdálkodási helyzetet.

Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elmondta, a magas termelési költségek 25-50 százalékos emelkedése miatt az idei év a túlélés éve lesz. A zöldségágazat stabilabb, mint az utóbbi években fagykároktól is sújtott gyümölcstermesztés, amelyet idén sem kerültek el a fagyok, és eddig a termés 10-20 százaléka veszett oda.

Hozzátette, azok a termelők viszont, akiknek van tartalékuk és most tudnak fejleszteni, két-három év múlva nagyot nyerhetnek

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója kifejtette, a tejágazat helyzete az előző évekhez képest stabilabb, nincsenek tejfeleslegek, dübörög az EU tejtermékexportja, de ebben az ágazatban is sújtja a termelőket a költségek növekedése. Problémát jelenthet az ágazatban a fogyasztás várható visszaesése és a fennmaradó magas önköltség.

A Baromfi Termék Tanács igazgatója, Csorbai Attila szerint a baromfiágazatban a legnagyobb kihívást az inputköltségek emelkedése jelenti. A madárinfluenza-járvány nemcsak a víziszárnyas-állományban okozott jelentős károkat, de a csirkeállományban is, amelynek mértéke a telepítési korlátozások miatt megközelítőleg 10 százalékkal csökkent hazánkban az első negyedévben.

Hozzátette, az sem segíti a magyar baromfitartókat, akik emiatt az uniós piacra összpontosíthatnak, ám európai szinten nem lehet kizárni a fogyasztás visszaesését.

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója, Wagenhoffer Zsombor úgy látja, a sertéstartók helyzetét az uniós túltermelés mellett az önköltségeket alig fedező árak nehezítik. Jövedelmezőség hiányában a legtöbb termelő hiába szeretne fejleszteni, beruházásaikat kénytelenek halasztani.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke attól tart, hogy a költségek gyors emelkedése miatt a magyar gazdák egy része felhagy a szántóföldi növénytermesztéssel. A jelenlegi egy hektárra vetített 430-470 ezer forintos költségük a következő szezonban már 600 ezerre emelkedhet. Megjegyezte, a későbbiekben annak ellenére is terméscsökkenés várható, hogy az uniós szabályok feloldásával 200-300 ezer hektár ugaroltatott területet bevonhatnak a termelésbe. A piacon az eladatlan készletek eltűntek, ugyanakkor a háború miatt közel 30 millió tonna gabona nem jut el a nyáron Észak-Afrikába.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu