Back to top

Tévhitek a fagyvédő öntözéssel kapcsolatban

Tízéves hazai gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy a korona fölötti fagyvédelmi öntözés itthon is teljesen megbízható eljárás és sokkal kevesebb víz kell hozzá, mint sokan gondolják. Csak erős széllel párosuló szállított fagy esetén nem működik ez a módszer, sőt olyankor nem is szabad beindítani az öntözőrendszert.

A fagyvédelmi öntözésről Gárdián Tibor, az Aqua 2001 Kft. ügyvezetője osztotta meg tapasztalatait a Magyar Öntözési Egyesület konferenciáján. Amint mindannyian tapasztalhatjuk, a klíma változás következtében egyre gyakoribbak a szállított fagyok hazánkban, amikor északról érkezik a hideg levegő 20-30 kilométeres széllel.

A szállított fagy másik jellegzetessége, hogy éjjel vagy nappal, felhős vagy napos időben, alacsony vagy magas páratartalom mellett egyaránt bekövetkezhet.

Ennek azért van jelentősége, mert a másik fagyhatás, a kisugárzási fagy éjszaka és derült égbolt mellett várható, amit súlyosbít, ha száraz a talaj és a levegő.

Korona fölötti fagyvédelmi öntözéssel egyrészt szigeteljük az ültetvényt a hideg levegőtő, másrészt enyhén fűtünk is,

a fagyáshő (334,5 kJ/kg) felszabadulása révén. Ez az a hőmennyiség, ami a 0 °C-os víz 0 °C-os jéggé alakulásakor felszabadul. A fagyás-olvadás halmazállapot-változás hőigénye jóval kisebb, mint a lecsapódás-párolgásé, ami 2257 kJ/kg hőmennyiséget igényel. Párásításkor éppen ez a hűtő hatás érvényesül, mert gyakorlatilag nincs annyi víz, amennyivel egy növényállomány fölött érdemben meg tudnánk emelni a páratartalmat.

A manapság használt, korszerű berendezésekkel sem túl sok víz nem kell hozzá, sem a szórófejek elfagyásától nem kell tartani. Az eddigi tapasztalatok szerint még az ismételt védekezés esetén sem adunk ki annyi vizet, ami rontaná a talajállapotot. 

Fagyvédő öntözéskor nem az a célunk, hogy apró cseppek alakuljanak ki, ezért alacsony nyomáson, 2 baron kell működtetni a rendszert.

Óránként és hektáronként 12,5-23 köbméter vízzel dolgoznak a hazai gyakorlatban, ezzel körülbelül mínusz 10 °C-ig lehet védekezni a fagy ellen.

Nagyon fontos, hogy 12 órán át tartó, folyamatos öntözésre kell felkészülni, erre kell méretezni a vízforrást, ami a legtöbbször víztároló, a szivattyút, a szűrőrendszert.

Speciális szórófejeket használnak, az ültetvény kialakításától függően sávos vagy irányított, 3-4 méteres körben dolgozó fagyvédelmi öntözésre.

Az a cél, hogy átlátszó jég legyen a fákon, ehhez akkor kell beindítani az öntözést, amikor a nedves hőmérő 0 °C-ot mutat,

figyelmeztetett Gárdián Tibor. Ha fagypont alatt indítjuk be a rendszert, már elkéstünk, és mi magunk fagyasztjuk meg a növényi részeket, amit védeni akartunk. Folyamatosan nedves, 0 °C-os jeget kell tartanunk a fákon, ami teljesen átlátszó. Ha idő előtt leállítjuk az öntözést, a jég is átveszi a környező hőmérsékletet és kifehéredik. Ez már nem védi a virágokat a hidegtől. Akkor lehet leállítani az öntözést, amikor a fa és a jég között olvadt víz látható, vagyis magától kezdett olvadni a jég. Ez is jól látható változás, éppen úgy, mint a fehér vagy az átlátszó jég esetében.

Gárdián Tibor azt tapasztalja, hogy a termesztők kimennek éjszaka is megvédeni az ültetvényüket, ezt a rendszert nagy értékű kultúráknál szokták kiépíteni.

A legtöbben robbanómotoros szivattyút használnak, nehogy áramkimaradás miatt álljon le az öntözőrendszer.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...