Back to top

A zöld színtestektől zöld a város

A társadalom ma minden dolog értékét pénzben méri, ezért a zöldfelületekét is ennek megfelelően kell kimutatni a döntéshozók és a lakosság számára. A Green City mozgalom hollandiai megalakulásától, 2002-től kezdve ennek a meghatározására törekszik. Tanulmányok születtek arról, hogy a zöldinfrastruktúrának az ökológiai szolgáltatásokon keresztül milyen előnyei vannak, azaz mennyit is ér a zöld.

Zalaszentgyörgy, Green City testvértelepülési park
Zalaszentgyörgy, Green City testvértelepülési park
A Green City mozgalom Európában az Európai Kertépítő Vállalkozók Szövetsége (ELCA) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) védnöksége alatt működik. Az ELCA elsősorban a kapcsolódó képzéseket szervezi, míg az ENA a mozgalom kommunikációját fogja össze. A két irány kiválóan erősíti egymást. Hazánkban a Makeosz (Magyar Kertépítők Országos Szövetsége) képzéseket szervez, és tagjai közül egyre többen Green City-elvek szerinti kerteket építenek, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete pedig átvette a kommunikációs feladatokat. Somorjai-Tamássy Zsolt, a Makeosz Green City szakmai tagozatának elnöke a zöldszakma tavaszi összejövetelének egynapos akkreditációs képzésén áttekintette a Green City mozgalom legfontosabb elveit.

Amikor a Makeosz 2010-ben belépett a mozgalomba, létre kellett hozni egy kommunikációs, egyeztető testületet, a Green City Tanácsot.

Tagjai, a szakmai szervezetek és minisztériumok, évente egy-három alkalommal találkoznak az egységes szakmai álláspontok kialakítása érdekében. A tanács mellett megalakult a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. is, mely a mozgalom hazai képviseletét látja el, a fenntartható zöld városok ügyével foglalkozik, és mintaprojekteken keresztül mutatja be a mozgalom alapelveit, lehetőségeit. A Green City mozgalom egyik alapelve a fenntarthatóság, a másik a szemléletformálás.

A megfelelően megtervezett és létrehozott zöldfelületeknél a befektetett érték hatszorosan térül meg, amin érdemes elgondolkodni, emelte ki az előadó. Az ökológiai szolgáltatáson keresztül a természet mindenre hat, így például a levegő minőségére, az ingatlanok értékére, a városklímára, a bűnözési mutatókra. Megváltozik az emberek egymáshoz való viszonya is, új közösségek jönnek létre a városrészek zöldítése vagy éppen egy-egy közösségi kert hatására.

Ha fejlesztjük, átalakítjuk a zöld környezetet, az a teljes rendszert át tudja alakítani, például növekszik az ingatlan értéke, gyorsabban gyógyulnak a betegek a kórházban, csökken a bűnözés.

Ha a zöldfelületi fejlesztéseket jól végezzük, akkor a fenntartási költségek is kedvező irányban változnak, például csak a fűtési-hűtési energiaigényben 10-50% energia-megtakarítás érhető el. A zöldfelület a leggyorsabban létrehozható, a legkönnyebben alakítható városképi arculati elem.

Másféle gondolkodást kíván

Az utóbbi 12 évben Green City-minta­projektek készültek egyebek között Miskolcon, Miskolctapolcán, Gödöllőn, Zalaegerszegen, Budapesten. Az oktatásban is megjelent ez a fajta gondolkodásmód, egyre több hazai kutatás irányul rá, konferenciákat szerveznek róla. Kevés azonban a gyakorlati eredmény, a munkák nagy részének tervezése és kivitelezése a korábbi elvek mentén halad, a rutin kategóriába tartozik, értékelte az elmúlt időszakot Somorjai-Tamássy Zsolt. Európai szinten sok pénzt áldoznak a fenntarthatósági kezdeményezésekre, ennek ellenére nem sikerült elérni az Európai Unió által 2020–21-re kitűzött célt, a biodiverzitás csökkenésének megállítását.

Pedig a mintaprojektek alapján bebizonyosodott, és mérési eredmények is igazolták, hogy a rendszer működik. Az alapelveket mégsem teszik magukévá a döntéshozók és a lakosság sem. Tehát az emberek gondolkodásmódján kell változtatni, véli az előadó.

A fejlett világban komoly világnézeti válságot jelent, hogy eltűnt az emberek belső morális iránytűje, megjelent helyette a pénz. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a pénznek milyen kapcsolata van a zölddel. A szakmán belüli határozott kiállás hiányzik, a kertészet önazonossági hiányban szenved, hallottuk.

Tömeges virulás

Az élet lényege, hogy egy élőlény vagy egy adott területen előforduló élőlények összessége a lehető leghosszabb időn keresztül a lehető legnagyobb energiával rendelkezzen. Ezt az előadó a tömeges virulás, burjánzó élet kifejezéssel jellemezte. Ezt az elvet az ember egyszerűen a fizikai törvények alá rendeli, pedig azokat a biológiai törvények vezérlik. Ez a kertészet és a tájépítészet létsíkja is. Az élet bőséges, tömeges és pazarló, hisz például egy növény sokkal több magot nevel annál, mint amire szüksége van. A természet így ellensúlyozza a változásait. Az élővilág dinamikus, folyamatosan változik, óriási szabad teret igényel, ekkor képes a dinamikáját és a környezeti változásokra adott kiegyenlítő hatását kifejteni.

Az anyagi, fizikai világ ezzel szemben takarékos, a legkisebb hatás elve szerint működik, statikus, pontos helyigényű.

Az élővilág változatos összetételű, benne a növények is komplex rendszereket alkotnak, kapcsolati hálók épülnek ki közöttük, nem kontrollálhatók. Ha egy növénnyel beültetett területet magára hagyunk, az idővel egészen másképpen fog kinézni, mint ahogy azt mi megterveztük, a saját törvényei szerint fog alakulni. A zöldfelületek létrehozásakor olyan mérnöki munkára van szükség, ami az életnek ezt a változását támogatja. Például olyan fagödröt kell kialakítani, melyben úgy irányítjuk az intelligens fagyökereket, hogy azok megkereshessék a számukra legkedvezőbb helyet. Ez a mérnöki munkának és az élet törvényeinek együttműködése. A tájépítészet és a kertészet legfőbb feladata ma a tömeges virulás, vagyis minden adott négyzetcentimétert, amit csak lehet, a biológia alapelvei és törvényei alapján kell kihasználni.

Mivel a klorofill, a zöld színtest a növénynek és a földi életnek is a kulcsmolekulája, minden kertészeti és tájépítészeti munka alapkérdése, hogy általa növekszik-e az adott területen a zöld színtest mennyisége.

Ha nem, akkor a biológia alaptörvényeivel ellentétesen végeztük a munkánkat. A zöld város a zöld színtestektől zöld.

Természetalapú megoldások

A Green City-minősítőrendszer alapvetően egy tervezési és kivitelezési segédlet. Két fontos kérdéskörrel foglalkozik. Az egyik a víz, a talaj és a növényzet együttese, a másik az anyaghasználat, a humán, társadalmi hatások és az energia csoportja.

A víz körforgása alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen életfeltétel. Nemcsak a túl sok víz veszélyétől mentesítjük magunkat, hanem az is kihívás, hogy megtartsuk a kevés vizet a növényzet számára (esőkertek). Természetalapú megoldásokat kell használnunk, meg kell őriznünk a vizet a városokban is. A talajoknak is táplálékra, vízre és levegőre van szükségük.

Városi körülmények között különösen figyelni kell a mesterséges ültetőközegek minőségére, a honos és nem honos növények arányára.

Ma divatos a honos növények alkalmazása, pedig ha egy növény a Kárpát-medencében honos, az nem biztos, hogy Budapest, vagy más nagyvárosok szélsőséges városi klímájában is életképes. Az előadó azt javasolta, hogy vizsgáljuk meg az adott városrész beépítettségét, klimatikus, talaj- és vízviszonyait, majd a környékbeli társulások közül azt válasszuk ki, amelyiknek ezek megfelelnek, és egészítsük ki egzóta növényekkel.

A Green City-elvek szerint tervezett és kivitelezett Vizsla park Zalaegerszegen
A Green City-elvek szerint tervezett és kivitelezett Vizsla park Zalaegerszegen

Zöldfelületek létrehozásakor a biomassza és a klorofill mennyiségének növelése a cél. Csak akkor gazdagítjuk a település zöldinfrastruktúráját, ha ez megtörténik. Egy kertet a dinamizmus, az állandó változásra való képesség szem előtt tartásával kell tervezni és a növényeket elültetni, majd hagyni kell a fejlődését és figyelni kell a folyamatait. Rendszert kell tervezni, meg kell ismerni a természetes társulások működését, hiszen azok elemei jól tudnak együtt élni.

Más hozzáállásra van szükség a zöldfelület tervezésekor, mint az épületeknél. Fontos a zöldfelületek egymáshoz kapcsolódása, a zöldhálózat, mert csak így jöhetnek létre az élet számára átjárható városrészek, a növények ekkor képesek egymás támogatására.

Az újszerű kiültetési formákat nem elzárt, kis területeken kell létrehozni, hanem az emberek környezetében. A dinamikus, természetalapú társulásokra épülő zöldfelületeknek jelentősen kisebb a fenntartási, üzemeltetési energiaigénye.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Cipő készül a kipréselt szőlőbogyóból

Egyre szaporodnak az újrahasznosított anyagból készült divattermékek is. A közelmúltban a vezető brazil ruházati áruházlánc szőlőlé, illetve bor készítésekor visszamaradt melléktermékből gyártott cipőkkel jelent meg a piacon.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.