A Green City mozgalom Európában az Európai Kertépítő Vállalkozók Szövetsége (ELCA) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) védnöksége alatt működik. Az ELCA elsősorban a kapcsolódó képzéseket szervezi, míg az ENA a mozgalom kommunikációját fogja össze. A két irány kiválóan erősíti egymást. Hazánkban a Makeosz (Magyar Kertépítők Országos Szövetsége) képzéseket szervez, és tagjai közül egyre többen Green City-elvek szerinti kerteket építenek, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete pedig átvette a kommunikációs feladatokat. Somorjai-Tamássy Zsolt, a Makeosz Green City szakmai tagozatának elnöke a zöldszakma tavaszi összejövetelének egynapos akkreditációs képzésén áttekintette a Green City mozgalom legfontosabb elveit.
Tagjai, a szakmai szervezetek és minisztériumok, évente egy-három alkalommal találkoznak az egységes szakmai álláspontok kialakítása érdekében. A tanács mellett megalakult a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. is, mely a mozgalom hazai képviseletét látja el, a fenntartható zöld városok ügyével foglalkozik, és mintaprojekteken keresztül mutatja be a mozgalom alapelveit, lehetőségeit. A Green City mozgalom egyik alapelve a fenntarthatóság, a másik a szemléletformálás.
A megfelelően megtervezett és létrehozott zöldfelületeknél a befektetett érték hatszorosan térül meg, amin érdemes elgondolkodni, emelte ki az előadó. Az ökológiai szolgáltatáson keresztül a természet mindenre hat, így például a levegő minőségére, az ingatlanok értékére, a városklímára, a bűnözési mutatókra. Megváltozik az emberek egymáshoz való viszonya is, új közösségek jönnek létre a városrészek zöldítése vagy éppen egy-egy közösségi kert hatására.
Ha a zöldfelületi fejlesztéseket jól végezzük, akkor a fenntartási költségek is kedvező irányban változnak, például csak a fűtési-hűtési energiaigényben 10-50% energia-megtakarítás érhető el. A zöldfelület a leggyorsabban létrehozható, a legkönnyebben alakítható városképi arculati elem.
Másféle gondolkodást kíván
Az utóbbi 12 évben Green City-mintaprojektek készültek egyebek között Miskolcon, Miskolctapolcán, Gödöllőn, Zalaegerszegen, Budapesten. Az oktatásban is megjelent ez a fajta gondolkodásmód, egyre több hazai kutatás irányul rá, konferenciákat szerveznek róla. Kevés azonban a gyakorlati eredmény, a munkák nagy részének tervezése és kivitelezése a korábbi elvek mentén halad, a rutin kategóriába tartozik, értékelte az elmúlt időszakot Somorjai-Tamássy Zsolt. Európai szinten sok pénzt áldoznak a fenntarthatósági kezdeményezésekre, ennek ellenére nem sikerült elérni az Európai Unió által 2020–21-re kitűzött célt, a biodiverzitás csökkenésének megállítását.
A fejlett világban komoly világnézeti válságot jelent, hogy eltűnt az emberek belső morális iránytűje, megjelent helyette a pénz. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a pénznek milyen kapcsolata van a zölddel. A szakmán belüli határozott kiállás hiányzik, a kertészet önazonossági hiányban szenved, hallottuk.
Tömeges virulás
Az élet lényege, hogy egy élőlény vagy egy adott területen előforduló élőlények összessége a lehető leghosszabb időn keresztül a lehető legnagyobb energiával rendelkezzen. Ezt az előadó a tömeges virulás, burjánzó élet kifejezéssel jellemezte. Ezt az elvet az ember egyszerűen a fizikai törvények alá rendeli, pedig azokat a biológiai törvények vezérlik. Ez a kertészet és a tájépítészet létsíkja is. Az élet bőséges, tömeges és pazarló, hisz például egy növény sokkal több magot nevel annál, mint amire szüksége van. A természet így ellensúlyozza a változásait. Az élővilág dinamikus, folyamatosan változik, óriási szabad teret igényel, ekkor képes a dinamikáját és a környezeti változásokra adott kiegyenlítő hatását kifejteni.
Az élővilág változatos összetételű, benne a növények is komplex rendszereket alkotnak, kapcsolati hálók épülnek ki közöttük, nem kontrollálhatók. Ha egy növénnyel beültetett területet magára hagyunk, az idővel egészen másképpen fog kinézni, mint ahogy azt mi megterveztük, a saját törvényei szerint fog alakulni. A zöldfelületek létrehozásakor olyan mérnöki munkára van szükség, ami az életnek ezt a változását támogatja. Például olyan fagödröt kell kialakítani, melyben úgy irányítjuk az intelligens fagyökereket, hogy azok megkereshessék a számukra legkedvezőbb helyet. Ez a mérnöki munkának és az élet törvényeinek együttműködése. A tájépítészet és a kertészet legfőbb feladata ma a tömeges virulás, vagyis minden adott négyzetcentimétert, amit csak lehet, a biológia alapelvei és törvényei alapján kell kihasználni.
Ha nem, akkor a biológia alaptörvényeivel ellentétesen végeztük a munkánkat. A zöld város a zöld színtestektől zöld.
Természetalapú megoldások
A Green City-minősítőrendszer alapvetően egy tervezési és kivitelezési segédlet. Két fontos kérdéskörrel foglalkozik. Az egyik a víz, a talaj és a növényzet együttese, a másik az anyaghasználat, a humán, társadalmi hatások és az energia csoportja.
A víz körforgása alapvető fontosságú, nélkülözhetetlen életfeltétel. Nemcsak a túl sok víz veszélyétől mentesítjük magunkat, hanem az is kihívás, hogy megtartsuk a kevés vizet a növényzet számára (esőkertek). Természetalapú megoldásokat kell használnunk, meg kell őriznünk a vizet a városokban is. A talajoknak is táplálékra, vízre és levegőre van szükségük.
Ma divatos a honos növények alkalmazása, pedig ha egy növény a Kárpát-medencében honos, az nem biztos, hogy Budapest, vagy más nagyvárosok szélsőséges városi klímájában is életképes. Az előadó azt javasolta, hogy vizsgáljuk meg az adott városrész beépítettségét, klimatikus, talaj- és vízviszonyait, majd a környékbeli társulások közül azt válasszuk ki, amelyiknek ezek megfelelnek, és egészítsük ki egzóta növényekkel.
Zöldfelületek létrehozásakor a biomassza és a klorofill mennyiségének növelése a cél. Csak akkor gazdagítjuk a település zöldinfrastruktúráját, ha ez megtörténik. Egy kertet a dinamizmus, az állandó változásra való képesség szem előtt tartásával kell tervezni és a növényeket elültetni, majd hagyni kell a fejlődését és figyelni kell a folyamatait. Rendszert kell tervezni, meg kell ismerni a természetes társulások működését, hiszen azok elemei jól tudnak együtt élni.
Az újszerű kiültetési formákat nem elzárt, kis területeken kell létrehozni, hanem az emberek környezetében. A dinamikus, természetalapú társulásokra épülő zöldfelületeknek jelentősen kisebb a fenntartási, üzemeltetési energiaigénye.