Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (2.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. Ebben a részben pedig a vizsgált témákhoz kapcsolódó adatokat (téli élelem, atkakezelés) fogjuk érinteni. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték.

Az első részt a méhpusztulás mértékéről itt olvashatja.

A vizsgált témák elemzése:

Téli élelem: ugyanúgy volt pusztulás azoknál, akik mézzel teleltek be, illetve akik szirupfeletetéssel (izocukorral vagy kristálycukorral) esetleg vegyesen engedték a méheket a télbe. Egyik szegmens sem mutat összefüggést a pusztulások arányában. 

Az elpusztult méhcsaládoknál a kitöltők 68,3 %-a nem észlelt mézharmatot vagy fedetlen mézet, 10% nem tudja, a többiek (hozzávetőlegesen 22%) talált ilyet a hátramaradt lépekben.

De méhpusztulás azoknál is volt, akik nem észleltek nem megfelelő téli eleséget az elpusztult családoknál. Szignifikáns különbség nem látszik!

Nem megfelelő téli táplálékot észlelt-e? (Mézharmat, fedetlen méz)

Nem megfelelő téli élelem aránya
Nem megfelelő téli élelem aránya
Fotó: Hevesi Mihály

Az atka kezeléshez: alkalmazott szerek és a méhpusztulások között sem állapíthatunk meg egyértelmű összefüggést. A szintetikus szereket vagy a savakat használók esetében is voltak közel azonos arányú méhpusztulások. Egy méhész (28 betelelő családjából 90-100%-os veszteség) Scabatox-ot használt.

A Scabatox-ról az utóbbi időben kiderült, hogy diazinont is tartalmaz, ami a méhekre károsító lehet. Erről az OMME is adott ki közleményt. Egy másik méhész, aki ősszel is és télen is oxálsavat csurgatott 90-100%-os veszteséget tapasztalt.

Nos, ugyanarra a generációra az oxálsavat nem szabad csurgatott formában kétszer használni!

Ez persze csak egy-egy méhész a jelentős veszteséget szenvedőkből, és többen voltak olyanok, akik szintén Scabatox-ot vagy oxálsavat használtak, de nem észleltek jelentősebb veszteséget. A két rosszul elsült eset azonban jól rávilágít arra, hogy az atka ellen használt szerek használatának a részletes ismerete kiemelten fontos faktor lehet a méhpusztulások kivédésében.

Valamekkora összefüggés lehet a többszörös oxálsavcsurgatás és egyáltalán az egyazon méhgeneráción (a téli méheken) végzet kétszeres (őszi és téli) zárókezelés között is, de itt sincs olyan adat, ami ezt egyértelműen megerősítené.

Ettől függetlenül azt gondolom, hogy mindenképp érdemes átgondolni, hogy kell-e kétszer (ősszel és télen is) kezelni a méheket, és ha igen mivel. Ha ősszel hatékonyan zárókezeltünk, nem érdemes még egyszer nyakon önteni vagy “lefüstölni” télen is ugyanazokat a méheket. Ehhez persze egy jól átgondolt atkakezelési stratégiát kell még az év elején felállítanunk és legkésőbb július végéig tisztába kerülnünk az atkafertőzöttség mértékével.  

Az elpusztult méheken érdekes módon a felmérésben megadott adatok szerint nem volt túl sok atka, legalábbis azoknál, akik ezt lemosással megszámolták. A többség sajnos nem végzett ilyen vizsgálatot.

Bár ez az adat nem a telelésre vonatkozik, de elgondolkodtató és nyilvánvalóan a telelést is befolyásolhatja, hogy a méhészek mintegy 35,5%-a tapasztalt méhhullást napraforgó hordásakor. Azonban az összesítésben téli veszteségeik nem csak nekik voltak!

Tapasztalt-e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?

Tapasztalt e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Tapasztalt e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Fotó: Hevesi Mihály

Hogyan pusztultak el a méhek, akiknél ez megtörtént?

A méhek folyamatosan elfogytak a tél végére a méhészek 30,7 %-ánál. 22 %-nál egyszerre lepotyogtak a fenékdeszkára. 6,3 % arról számol be, hogy nem talált tél végére méheket a betelelt kaptárban (ezek már valószínűleg ősszel elhagyhatták a kaptárt).

A lépbe való behúzódásról elegendő méz mellett (talán nem tudták elérni a mézet, vagy nem volt megfelelő minőségű) mintegy 20,5 % számol be.

A méhészek 26,7 százaléka számol be őszi darázsinvázióról, Saját tapasztalatom, hogy felénk a méhek látványos csatát vívtak a kaptárak előtt még október végén is. Főleg a darazsak pusztultak el ilyenkor. De a méhek is kaphattak szúrásokat. Feltételezem, hogy talán, mint az atkaszúrás esetében, a zsírtestében sérült méh nehezebben vészeli át a nagyobb fagyokat. De úgy tűnik, ebben a felmérésben ez sem hozható egyértelműen összefüggésbe a méhpusztulásokkal. Arányaiban hasonlóak a veszteségek ott, ahol volt darázsinvázió és ott is, ahol nem.

Hamarosan folytatjuk!

Ajánljuk még:

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.

„Boldogságukban” repülnek a hangyák

A hangyákat nem lehet teljesen egyértelműen hasznos vagy kártevő kategóriába sorolni. Hasznos tulajdonságaikon kívül van néhány káros, és mindenekelőtt bosszantó tulajdonságuk is – különösen akkor, ha ezrek zúgnak ki a földből és lepik el az otthonunkat szárnyas állapotban.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.