Az első részt a méhpusztulás mértékéről itt olvashatja.
A vizsgált témák elemzése:
Téli élelem: ugyanúgy volt pusztulás azoknál, akik mézzel teleltek be, illetve akik szirupfeletetéssel (izocukorral vagy kristálycukorral) esetleg vegyesen engedték a méheket a télbe. Egyik szegmens sem mutat összefüggést a pusztulások arányában.
Az elpusztult méhcsaládoknál a kitöltők 68,3 %-a nem észlelt mézharmatot vagy fedetlen mézet, 10% nem tudja, a többiek (hozzávetőlegesen 22%) talált ilyet a hátramaradt lépekben.
Nem megfelelő téli táplálékot észlelt-e? (Mézharmat, fedetlen méz)
Az atka kezeléshez: alkalmazott szerek és a méhpusztulások között sem állapíthatunk meg egyértelmű összefüggést. A szintetikus szereket vagy a savakat használók esetében is voltak közel azonos arányú méhpusztulások. Egy méhész (28 betelelő családjából 90-100%-os veszteség) Scabatox-ot használt.
A Scabatox-ról az utóbbi időben kiderült, hogy diazinont is tartalmaz, ami a méhekre károsító lehet. Erről az OMME is adott ki közleményt. Egy másik méhész, aki ősszel is és télen is oxálsavat csurgatott 90-100%-os veszteséget tapasztalt.
Ez persze csak egy-egy méhész a jelentős veszteséget szenvedőkből, és többen voltak olyanok, akik szintén Scabatox-ot vagy oxálsavat használtak, de nem észleltek jelentősebb veszteséget. A két rosszul elsült eset azonban jól rávilágít arra, hogy az atka ellen használt szerek használatának a részletes ismerete kiemelten fontos faktor lehet a méhpusztulások kivédésében.
Ettől függetlenül azt gondolom, hogy mindenképp érdemes átgondolni, hogy kell-e kétszer (ősszel és télen is) kezelni a méheket, és ha igen mivel. Ha ősszel hatékonyan zárókezeltünk, nem érdemes még egyszer nyakon önteni vagy “lefüstölni” télen is ugyanazokat a méheket. Ehhez persze egy jól átgondolt atkakezelési stratégiát kell még az év elején felállítanunk és legkésőbb július végéig tisztába kerülnünk az atkafertőzöttség mértékével.
Bár ez az adat nem a telelésre vonatkozik, de elgondolkodtató és nyilvánvalóan a telelést is befolyásolhatja, hogy a méhészek mintegy 35,5%-a tapasztalt méhhullást napraforgó hordásakor. Azonban az összesítésben téli veszteségeik nem csak nekik voltak!
Tapasztalt-e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Hogyan pusztultak el a méhek, akiknél ez megtörtént?
A méhek folyamatosan elfogytak a tél végére a méhészek 30,7 %-ánál. 22 %-nál egyszerre lepotyogtak a fenékdeszkára. 6,3 % arról számol be, hogy nem talált tél végére méheket a betelelt kaptárban (ezek már valószínűleg ősszel elhagyhatták a kaptárt).
A méhészek 26,7 százaléka számol be őszi darázsinvázióról, Saját tapasztalatom, hogy felénk a méhek látványos csatát vívtak a kaptárak előtt még október végén is. Főleg a darazsak pusztultak el ilyenkor. De a méhek is kaphattak szúrásokat. Feltételezem, hogy talán, mint az atkaszúrás esetében, a zsírtestében sérült méh nehezebben vészeli át a nagyobb fagyokat. De úgy tűnik, ebben a felmérésben ez sem hozható egyértelműen összefüggésbe a méhpusztulásokkal. Arányaiban hasonlóak a veszteségek ott, ahol volt darázsinvázió és ott is, ahol nem.
Hamarosan folytatjuk!
Ajánljuk még:
Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek
Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
