Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (2.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. Ebben a részben pedig a vizsgált témákhoz kapcsolódó adatokat (téli élelem, atkakezelés) fogjuk érinteni. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték.

Az első részt a méhpusztulás mértékéről itt olvashatja.

A vizsgált témák elemzése:

Téli élelem: ugyanúgy volt pusztulás azoknál, akik mézzel teleltek be, illetve akik szirupfeletetéssel (izocukorral vagy kristálycukorral) esetleg vegyesen engedték a méheket a télbe. Egyik szegmens sem mutat összefüggést a pusztulások arányában. 

Az elpusztult méhcsaládoknál a kitöltők 68,3 %-a nem észlelt mézharmatot vagy fedetlen mézet, 10% nem tudja, a többiek (hozzávetőlegesen 22%) talált ilyet a hátramaradt lépekben.

De méhpusztulás azoknál is volt, akik nem észleltek nem megfelelő téli eleséget az elpusztult családoknál. Szignifikáns különbség nem látszik!

Nem megfelelő téli táplálékot észlelt-e? (Mézharmat, fedetlen méz)

Nem megfelelő téli élelem aránya
Nem megfelelő téli élelem aránya
Fotó: Hevesi Mihály

Az atka kezeléshez: alkalmazott szerek és a méhpusztulások között sem állapíthatunk meg egyértelmű összefüggést. A szintetikus szereket vagy a savakat használók esetében is voltak közel azonos arányú méhpusztulások. Egy méhész (28 betelelő családjából 90-100%-os veszteség) Scabatox-ot használt.

A Scabatox-ról az utóbbi időben kiderült, hogy diazinont is tartalmaz, ami a méhekre károsító lehet. Erről az OMME is adott ki közleményt. Egy másik méhész, aki ősszel is és télen is oxálsavat csurgatott 90-100%-os veszteséget tapasztalt.

Nos, ugyanarra a generációra az oxálsavat nem szabad csurgatott formában kétszer használni!

Ez persze csak egy-egy méhész a jelentős veszteséget szenvedőkből, és többen voltak olyanok, akik szintén Scabatox-ot vagy oxálsavat használtak, de nem észleltek jelentősebb veszteséget. A két rosszul elsült eset azonban jól rávilágít arra, hogy az atka ellen használt szerek használatának a részletes ismerete kiemelten fontos faktor lehet a méhpusztulások kivédésében.

Valamekkora összefüggés lehet a többszörös oxálsavcsurgatás és egyáltalán az egyazon méhgeneráción (a téli méheken) végzet kétszeres (őszi és téli) zárókezelés között is, de itt sincs olyan adat, ami ezt egyértelműen megerősítené.

Ettől függetlenül azt gondolom, hogy mindenképp érdemes átgondolni, hogy kell-e kétszer (ősszel és télen is) kezelni a méheket, és ha igen mivel. Ha ősszel hatékonyan zárókezeltünk, nem érdemes még egyszer nyakon önteni vagy “lefüstölni” télen is ugyanazokat a méheket. Ehhez persze egy jól átgondolt atkakezelési stratégiát kell még az év elején felállítanunk és legkésőbb július végéig tisztába kerülnünk az atkafertőzöttség mértékével.  

Az elpusztult méheken érdekes módon a felmérésben megadott adatok szerint nem volt túl sok atka, legalábbis azoknál, akik ezt lemosással megszámolták. A többség sajnos nem végzett ilyen vizsgálatot.

Bár ez az adat nem a telelésre vonatkozik, de elgondolkodtató és nyilvánvalóan a telelést is befolyásolhatja, hogy a méhészek mintegy 35,5%-a tapasztalt méhhullást napraforgó hordásakor. Azonban az összesítésben téli veszteségeik nem csak nekik voltak!

Tapasztalt-e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?

Tapasztalt e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Tapasztalt e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Fotó: Hevesi Mihály

Hogyan pusztultak el a méhek, akiknél ez megtörtént?

A méhek folyamatosan elfogytak a tél végére a méhészek 30,7 %-ánál. 22 %-nál egyszerre lepotyogtak a fenékdeszkára. 6,3 % arról számol be, hogy nem talált tél végére méheket a betelelt kaptárban (ezek már valószínűleg ősszel elhagyhatták a kaptárt).

A lépbe való behúzódásról elegendő méz mellett (talán nem tudták elérni a mézet, vagy nem volt megfelelő minőségű) mintegy 20,5 % számol be.

A méhészek 26,7 százaléka számol be őszi darázsinvázióról, Saját tapasztalatom, hogy felénk a méhek látványos csatát vívtak a kaptárak előtt még október végén is. Főleg a darazsak pusztultak el ilyenkor. De a méhek is kaphattak szúrásokat. Feltételezem, hogy talán, mint az atkaszúrás esetében, a zsírtestében sérült méh nehezebben vészeli át a nagyobb fagyokat. De úgy tűnik, ebben a felmérésben ez sem hozható egyértelműen összefüggésbe a méhpusztulásokkal. Arányaiban hasonlóak a veszteségek ott, ahol volt darázsinvázió és ott is, ahol nem.

Hamarosan folytatjuk!

Ajánljuk még:

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

Élő állatokat 36°C feletti hőmérsékleten, víz nélkül szállítottak

Az Essere Animali olasz állatvédő szervezet nyomozói közúti ellenőrzéseket tartottak, amelyek során olyan, a napon parkoló teherautókat találtak, amelyekben disznók ziháltak, és kifulladtak. Az általuk rögzített drámainak nevezett jelenetek azonban nem minősülnek törvénysértésnek, köszönhetően „az állatok konkrét védelme szempontjából abszolút nem megfelelő uniós szabályozási rendszernek"

Két hektár méhlegelő az ipartelepen

Méhlegelő várja a győri VGP Parkban a környék beporzóit, de hamarosan madáretetőket is telepít a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója a 2 hektáros területre. A cégcsoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is.

Ritka beporzó a Bükkben

A vadkamerák mindenre „beindulnak”, legyen az mozgó fűszál, ugráló széncinege vagy egy lassú csiga.

Egy kiscica megpróbáltatásai (2. rész) - légpuskalövedék a húgyhólyagban

Előző cikkemben egy szerencsétlenül, de mégis hihetetlen szerencsével járó kandúr cica esetét kezdtem bemutatni, akit légpuskával lőttek meg, és a lövedék a hasfalon keresztül a hasüregen át a húgyhólyag üregében állt meg, okozva ezzel időről időre visszatérő fájdalmas és véres vizelést

C. P. Dadant: Dadant-rendszerű méhészkedés

Ez év tavaszán Gazsó Imre fordításában megjelent C. P. Dadant Dadant-rendszerű méhészkedés című könyve, mely minden méhész számára remek választás ismereteinek további bővítésére, de akár méhész ismerőseink megajándékozására is nagyszerű döntés