Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (2.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. Ebben a részben pedig a vizsgált témákhoz kapcsolódó adatokat (téli élelem, atkakezelés) fogjuk érinteni. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát jelentős veszteségek érték.

Az első részt a méhpusztulás mértékéről itt olvashatja.

A vizsgált témák elemzése:

Téli élelem: ugyanúgy volt pusztulás azoknál, akik mézzel teleltek be, illetve akik szirupfeletetéssel (izocukorral vagy kristálycukorral) esetleg vegyesen engedték a méheket a télbe. Egyik szegmens sem mutat összefüggést a pusztulások arányában. 

Az elpusztult méhcsaládoknál a kitöltők 68,3 %-a nem észlelt mézharmatot vagy fedetlen mézet, 10% nem tudja, a többiek (hozzávetőlegesen 22%) talált ilyet a hátramaradt lépekben.

De méhpusztulás azoknál is volt, akik nem észleltek nem megfelelő téli eleséget az elpusztult családoknál. Szignifikáns különbség nem látszik!

Nem megfelelő téli táplálékot észlelt-e? (Mézharmat, fedetlen méz)

Nem megfelelő téli élelem aránya
Nem megfelelő téli élelem aránya
Fotó: Hevesi Mihály

Az atka kezeléshez: alkalmazott szerek és a méhpusztulások között sem állapíthatunk meg egyértelmű összefüggést. A szintetikus szereket vagy a savakat használók esetében is voltak közel azonos arányú méhpusztulások. Egy méhész (28 betelelő családjából 90-100%-os veszteség) Scabatox-ot használt.

A Scabatox-ról az utóbbi időben kiderült, hogy diazinont is tartalmaz, ami a méhekre károsító lehet. Erről az OMME is adott ki közleményt. Egy másik méhész, aki ősszel is és télen is oxálsavat csurgatott 90-100%-os veszteséget tapasztalt.

Nos, ugyanarra a generációra az oxálsavat nem szabad csurgatott formában kétszer használni!

Ez persze csak egy-egy méhész a jelentős veszteséget szenvedőkből, és többen voltak olyanok, akik szintén Scabatox-ot vagy oxálsavat használtak, de nem észleltek jelentősebb veszteséget. A két rosszul elsült eset azonban jól rávilágít arra, hogy az atka ellen használt szerek használatának a részletes ismerete kiemelten fontos faktor lehet a méhpusztulások kivédésében.

Valamekkora összefüggés lehet a többszörös oxálsavcsurgatás és egyáltalán az egyazon méhgeneráción (a téli méheken) végzet kétszeres (őszi és téli) zárókezelés között is, de itt sincs olyan adat, ami ezt egyértelműen megerősítené.

Ettől függetlenül azt gondolom, hogy mindenképp érdemes átgondolni, hogy kell-e kétszer (ősszel és télen is) kezelni a méheket, és ha igen mivel. Ha ősszel hatékonyan zárókezeltünk, nem érdemes még egyszer nyakon önteni vagy “lefüstölni” télen is ugyanazokat a méheket. Ehhez persze egy jól átgondolt atkakezelési stratégiát kell még az év elején felállítanunk és legkésőbb július végéig tisztába kerülnünk az atkafertőzöttség mértékével.  

Az elpusztult méheken érdekes módon a felmérésben megadott adatok szerint nem volt túl sok atka, legalábbis azoknál, akik ezt lemosással megszámolták. A többség sajnos nem végzett ilyen vizsgálatot.

Bár ez az adat nem a telelésre vonatkozik, de elgondolkodtató és nyilvánvalóan a telelést is befolyásolhatja, hogy a méhészek mintegy 35,5%-a tapasztalt méhhullást napraforgó hordásakor. Azonban az összesítésben téli veszteségeik nem csak nekik voltak!

Tapasztalt-e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?

Tapasztalt e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Tapasztalt e méhhullást a napraforgó nektár hordásakor?
Fotó: Hevesi Mihály

Hogyan pusztultak el a méhek, akiknél ez megtörtént?

A méhek folyamatosan elfogytak a tél végére a méhészek 30,7 %-ánál. 22 %-nál egyszerre lepotyogtak a fenékdeszkára. 6,3 % arról számol be, hogy nem talált tél végére méheket a betelelt kaptárban (ezek már valószínűleg ősszel elhagyhatták a kaptárt).

A lépbe való behúzódásról elegendő méz mellett (talán nem tudták elérni a mézet, vagy nem volt megfelelő minőségű) mintegy 20,5 % számol be.

A méhészek 26,7 százaléka számol be őszi darázsinvázióról, Saját tapasztalatom, hogy felénk a méhek látványos csatát vívtak a kaptárak előtt még október végén is. Főleg a darazsak pusztultak el ilyenkor. De a méhek is kaphattak szúrásokat. Feltételezem, hogy talán, mint az atkaszúrás esetében, a zsírtestében sérült méh nehezebben vészeli át a nagyobb fagyokat. De úgy tűnik, ebben a felmérésben ez sem hozható egyértelműen összefüggésbe a méhpusztulásokkal. Arányaiban hasonlóak a veszteségek ott, ahol volt darázsinvázió és ott is, ahol nem.

Hamarosan folytatjuk!

Ajánljuk még:

Milyen virágport részesítenek előnyben a poszméhek

Nem csak a magas neonikotinoid dózisnak kitett méhek pusztulnak el korábban

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ezért csípnek egyes embereket jobban a szúnyogok

A bőr speciális illata tesz egyes embereket "szúnyogmágnessé", és ez a tulajdonság évek alatt sem változik - állapította meg egy új amerikai kutatás.

A gyomorvész kórokozója veszélyesebb, mint eddig gondoltuk

A nozémáért, vagyis a méhek gyomorvészéért egy intracelluláris parazita, a Nosema ceranae a felelős a méhek bélrendszerében. Sokkal nagyobb veszélyt jelent a méhek számára, mint ahogy azt eddig gondoltuk.

Az állatok is álmodnak – Íme minden, amit eddig tudunk róluk

A patkányok labirintusokban való futást gyakorolnak, a macskák fejben képzelik el a jövőbeli vadászatokat - a tudósok minden eddiginél többet tudnak meg az állati álmodásról.

Feltérképezték a szúnyog-tenyészőhelyeket

Lezárult a szúnyog-tenyészőhelyek feltérképezésének első szakasza - tájékoztatta a szúnyoggyérítési programokért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI.

Megkezdődött az egyéni gazdaságok összeírása

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőtől december 15-ig hajtja végre éven belüli második, rendszeresen ismétlődő mezőgazdasági összeírását - jelentette be az MTI-nek küldött közleményében a hivatal.

Igenis lehetséges a háztáji takarékos broilercsirketartás

Az önellátás, vagy részleges önellátás igénye sokakban megfogalmazódik manapság, főleg ott, ahol a körülmények – hely, ráfordítható idő, a termeléshez szükséges eszközök stb. – adottak. Egyrészt azért, mert így olyan élelmiszert tehetnek a család asztalára, aminek az eredete ismert, másrészt, ha jól van megtervezve a termelés folyamata, olcsóbban lehet előállítani a szükséges alapanyagokat.

Egy kisgazdaság genetikai térképe

„Csak szép, vagy lesz valami gazdasági haszna is?” – hangzott a kérdés néhány héttel ezelőtt az egyik kisborjú, Brooklyn láttán. Hazánkban véleményem szerint a fajtaválasztást illetően igencsak beszűkült látókörűek a tejelő ágazatban dolgozók.

Kurta farkú kedvenc - Az ijesztő külső kedves belsőt takar

Minden társállattartónak megvannak az „álom állatai”; olyan fajok, amelyek tartásáról borsos áruk, nagy férőhelyigényük, kényes mivoltuk, vagy éppen extra védettségük miatt le kell mondani. A gyíktartók számára ilyen, többnyire megvalósulatlan álom a kurtafarkú gyík.

Lappangó betegség: a gümőkór

Idén augusztus végéig öt alkalommal is találtak gümőkórral fertőzött szarvasmarha-állományt hazánkban. A Nébih hírportálján megjelent tájékoztatás szerint az éves kötelező ellenőrzésen derült fény a fertőzöttségre, ami a felülvizsgálat szükségességét és hatékonyságát jelzi, hiszen az állatok nem mutatták a betegség tüneteit.

Méhészek között a Jászság fővárosában

Örömmel indultunk augusztus első szombatján Jászberénybe − ismét mézvásár, méhésztalálkozó, immáron 34. alkalommal. Azok a méhésztársak, akik a Dunántúlról érkeztek, nyugat felől közelítették meg a jászok fővárosát, elképedtek, elszomorodtak: sárga színű, élettelen, térdig érő kukorica- és tenyérnyi fejű, elszáradt napraforgótáblák mindenhol. Tragédia a köbön!