Back to top

Csak pontosan, szépen: a precíz cégértékelés érdekében el kell kerülni az üzletiterv-készítés típushibáit

A cégérték ismeretének fontosságára, valamint a menedzsment által elkészített üzleti tervek típushibáira hívja fel a hazai vállalatvezetők figyelmét legújabb összefoglalójában a Mazars.

A tanácsadó vállalat rámutat: a tranzakciós – és sok egyéb - helyzetben szükséges cégértékeléshez elengedhetetlen az üzleti terv elkészítése, amely – tapasztalataik szerint – gyakran bizonyul pontatlannak vagy indokolatlanul optimistának. Ezért egy tanácsadónak az üzleti terv ellenőrzésében is kulcsszerepe lehet. A Mazars nem csupán a hazai cégek értékelésében vesz részt, budapesti tudásközpontjából a környező országok Mazars irodáit is támogatja szakmailag.

Sokszorosan megtérül és komoly versenyelőnyt biztosíthat a hazai vállalatoknak a cég értékének minél pontosabb ismerete.

A valóságot tükröző, objektív helyzetértékelés a vállalati életciklus bármely pontján támpontot adhat a növekedési lehetőségek hatékony kihasználásához, akár egy hitelfelvétel kapcsán is, de különösen igaz ez, ha valamilyen tranzakció – egyesülés, felvásárlás, cégeladás, meglévő pozíciók újragondolása, piacszerzés – van kilátásban.

A szakszerű cégértékeléshez megbízható kiinduló adatokra és validálható üzleti tervre van szükség, amelyet a cégvezetés állít össze. A cégérték meghatározása azonban a szakértő feladata, hangsúlyozza Gál Balázs, a Mazars Tanácsadási Üzletágának vezetője: „A munka során akkor kapunk minél pontosabb eredményt, ha az üzleti terv összhangban van az adott vállalat valós piaci helyzetével, múltbeli teljesítményével és jövőbeli lehetőségeivel. Ezek az információk a menedzsment szintjén érnek össze, a tervezés során a tapasztalt tanácsadó az objektív elemzések és az esetleges kérdések tisztázásában tud sok hozzáadott értéket nyújtani.”

A szakértő elmondta, hogy sok cégértékelési folyamat a nem validálható üzleti terven csúszik félre, amelyről jellemzően későn derül ki, hogy nem megfelelő adatokból indult ki vagy túlságosan optimista volt.

„A terv elemzése során nem az értékelési modell felépítése jelenti a legnagyobb kihívást, hanem a terv validálása” – húzta alá Szántó Gergely, a Mazars Tanácsadási Üzletágának menedzsere, aki néhány típushibára is felhívta a figyelmet.

Általában kétféle oka lehet az üzleti terv nem megfelelő összeállításának. Az első eset az, amikor a cégvezetés nem fordít elég figyelmet a tervezésre, csupán kiszervezi a feladatot a könyvelési vagy a kontrolling osztálynak. A terv ilyenkor nem a hosszú távú növekedési lehetőségek figyelembevételével készül, hanem a historikus adatsorok által meghatározott trend jövőre való alkalmazásával. A piaci lehetőségek, esetleges külső és belső kockázatok figyelmen kívül hagyása mellett ugyancsak valós veszély a terv normalizálásának hiánya, azaz a működési és a finanszírozási tételek keveredése, vagy korábbi egyszeri tételek konstans jövőbeli alkalmazása.

A második esetben ennek az ellenkezője történik, azaz a cégvezetés más osztályok kihagyásával készíti a tervet, amely ennek megfelelően a jövőbeli lehetőségekkel, piaci realitásokkal összhangban van, ugyanakkor számviteli szempontból gyakran hibás, nem megbízható.

Ezek a hibák lehetnek a speciális elemek – adófizetési kötelezettség, értékcsökkenési leírás, nettó működőtőke-változás – nem megfelelő számítása vagy alkalmazása, esetenként akár teljes kihagyása. Ilyenkor gyakran a mérlegterv és az eredménykimutatási-terv összefüggő elemei is eltérnek egymástól.

Torzító hatású lehet a túlzottan optimista helyzetértékelés is, amikor a realitások helyett a cég menedzsmentje inkább a vágyait fogalmazza meg, például felülbecsüli az árbevétel növekedési ütemét, alulbecsüli az anyagjellegű ráfordítások arányát, nem számol a bérinflációval, a növekvő finanszírozási szükséglettel, vagy következetlenül tervez a forgótőkeigény változásával és a beruházásokkal.

A felkészült tranzakciós tanácsadó már az üzleti terv validációjába is bekapcsolódik

A tanácsadó sosem ismerheti részletesebben az adott iparágat és céget a cégvezetésnél, de a tervezés során felmerülő általános inkonzisztenciák kezelésében a legáltalánosabb jelenségtől kezdve (túlzott optimizmus), a tipikus hibákon át (előre lekötött szerződések nem megfelelő kezelése, finanszírozási szükséglet tervezése), a konkrét besorolási kérdések kezeléséig (értékcsökkenési leírás, adóalap, számlaosztály besorolásának kérdései, egyszeri tételek stb.) értéket teremtő segítséget nyújt.

A hazai piacvezetők közé tartozó Mazars komoly tapasztalatra tett szert ezen a speciális területen, a multinacionális ügyfelek (Burger King, MÁV, Michelin, Magyar Telekom stb.) mellett számos magyar kis- és középvállalkozás értékelése kapcsán.

Tevékenységi köre azonban túllép az országhatárokon: „Mint a közép-európai régió egyik csoportszintű értékelési központja, szakembereink nemcsak a hazánkban működő cégek értékelésében vesznek részt, hanem a kizárólag budapesti irodánkban elérhető tudásközpontunk által nyerhető információkkal ellátják a környező országok irodáit is” – tette hozzá Gál Balázs.

A Mazars tapasztalata a legkülönbözőbb iparágak (energetika, termelés, telekommunikáció, IT) legeltérőbb üzleti terveinek ellenőrzésére is kiterjed, beleértve annak javítását, illetve akár a terv ügyféllel történő közös felépítését is. Az értékelési munka – amelyhez a legkorszerűbb nemzetközi adatforrásokat használják fel – a nemzetközileg elfogadott értékelési módszertanokon alapul, összhangban a Nemzetközi Értékelési Standardokkal.

Forrás: 
MAZARS

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

Megnőtt az idénymunka közterhe

Duplájára emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher július 1-jétől. Az idénymunka tekintetében nem annyira az adó mértéke, hanem inkább a bürokrácia, illetve a munkaerő hiánya jelent gondot – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének) főtitkára.

A siker kulcsa a változás

Hogyan nyerhet új értelmezést a versenyképesség fogalma? Miként lehet előrelépni a válságálló-képességben, rugalmasságban, előre gondolkodásban, a változások időbeli észlelésében és kezelésében? Milyen szerepet játszhat a humán vagyon bővítése, a társadalmi tőke, a bizalmi szint erősítése? Miért érdemes erős értékláncokat létrehozni az agrárium és az ipar között? 

Június 20-ig módosíthatók az egységes kérelmek

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja az érintett gazdálkodók figyelmét, hogy 2022. június 20-ig van lehetőség az egységes kérelmek előzetes ellenőrzése során feltárt hibák szankciómentes javítására.

Munkakutyák és gazdáik kaptak elismerést

Az adóhatóság jól képzett szolgálati kutyái a felderítés hatékony és pontos eszközei, munkájuk nélkülözhetetlen - jelentette ki a pénzügyminiszter a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legeredményesebb szolgálati kutyáinak díjazásán kedden Budapesten.

Áfamentességgel enyhítenék az élelmiszer-drágulást

Az élelmiszerek további drágulására kell számítani Németországban Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményeként - hangsúlyozta egy keddi interjúban a német mezőgazdasági és élelmezési miniszter, aki szerint enyhülést csak az hozhat, ha egyes élelmiszereknél megszüntetik az áfát.

Mezőgazdaság: rangsorolni kell a célokat

Ahogy újabb és újabb fordulatok váltják egymást a gazdaságban, úgy kell a mezőgazdaságban is változtatni és alkalmazkodni. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének közgazdász főtitkára három közvetlen veszélyforrásra hívta fel a figyelmet, amelyekre most még jó választ lehet adni.

Új-Zéland megadóztatja a „böfögő” háziállatokat

A tervek szerint adót vetnek ki a juhok és szarvasmarhák „böfögésére”, mivel az állatok jelentős forrásai az országban az üvegházhatású gázoknak.

Szakértői válaszok: osztatlan közös, bekebelezés, haszonbérbeadás

Szakértőket lehetett kérdezni a NAK Szántóföldi Napján a Szakmai információs pultban, Mezőfalván, ahol többek között földügyek adásvételével kapcsolatban és a mezőgazdasági területeket érintő adózási kérdésekben is feltehették kérdéseiket a látogatók.