Back to top

Öt bárány és hat gida

A hazai kiskérődző tenyésztésben nem ritka az ikervemhesség, azonban az, hogy egy anyaállat öt, illetve hat utódot hozzon világra, mégis különlegességnek számít. Így történt ez egy hazai juh-, valamint egy kecsketenyészetben, ahol a nagy alom lehet áldás is, ugyanakkor hordozhat kockázatokat is, ahogy arra Papp László, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége régióvezetője is felhívta a figyelmet.

Megjelent a Kistermelők Lapja áprilisi száma

Csónakkal keltünk át a disznók erdejébe - Kistermelők Lapja | MMG

 

Nem az a cél, hogy állományszinten hármas, négyes, ötös ikrek szülessenek a tenyészetekben. Ez jelentősen megterhelné az anyaállatot, valamint az állattartót is, hiszen speciális segítség nélkül elenyésző esetben sikerülne felnevelniük a szaporulatot.

Gazdasági és szakmai szempontokat is figyelembe véve, a juhtenyésztők a szezonalitást magukban hordozó, jó anyai tulajdonságokkal (szaporaság, nevelőkészség, tejtermelés) rendelkező állomány kialakítására törekednek, javítva a hústermeléssel kapcsolatos paramétereket.

A tejelő hasznosítású kecskefajták tekintetében – mint a cikkben is szereplő anglo-núbiai – a hangsúly a tejtermeléssel kapcsolatos értékmérő tulajdonságok javításán van – tejmennyiség, a tej beltartalmi paraméterei, a per­zisztencia, a fejhetőség, a tőgy/tőgybimbó morfológiája. Nehéz feladatok ezek, hosszú távú céltudatos munkát igényelnek.

Fotó: A tenyésztők felvételei

Ez az ötös, illetve hatos ikervemhesség mennyire a fajták, illetve a hazai tenyésztők és a hazai viszonyok „eredménye”?

– A szaporasággal kapcsolatos tulajdonságok ún. öröklődhetőségi értéke (h2) alacsony, a tartási és takarmányozási feltételek maradéktalan kielégítésével javíthatunk rajta leginkább. Az egyenes ági, valamint az oldalági rokonok teljesítményeit elemezve végrehajtott szelekció is hozhat előrehaladást. Gyakoribb az ikervemhesség a termékenyítési időszak előtt megfelelően előkészített állatok esetében.

A javuló kondíciójú egyed üzekedése intenzívebb, ugyanakkor a túlzott kondíciónak számos negatív hatása lehet, többek között a csökkenő termékenyülési százalék.

Hormonális beavatkozással az ivarzás szabályozható, szinkronizálható, valamint szuperovuláció kiváltásával a magzatok száma is növelhető.

Az öt bárány

Még 1991-ben Vaskó Sándor édesapja költözött be juhaival a tököli repülőtérre a gyepet karbantartani. Sándor gyerekkorától részt vett az árutermelő gazdaság tevékenységében, vagyis belenőtt a juhtartásba, és átvette a családi gazdaság vezetését. Vagyis már Sándor hozza a gazdasági döntéseket, de az édesapja szaktudására ma is támaszkodhat. „A feleségem és a lányom segít a napi kihívások megoldásában és az adminisztrációs feladatok elvégzésében, hiszen az adatok precíz dokumentálása, azok használata legalább olyan fontos eleme a törzskönyvezett állománnyal történő munkának.”

Látható, hogy az alomban négy bárány méretre közel azonos, az ötödik azonban sokkal gyengébb a többinél
Látható, hogy az alomban négy bárány méretre közel azonos, az ötödik azonban sokkal gyengébb a többinél
Sándor ugyanis 2020-ban úgy döntött, hogy átalakítja a gazdaságot. Az addigi magyar merinó alapú keresztezett állományt megtartva további 80 darab törzskönyves Ile de France tenyészjerkét és négy tenyészkost vásárolt. „Úgy látom, hogy igény van a húsjellegű fajtákra – a francia állomány hizlalása jobb takarmányértékesítéssel jár. A fajta kiváló test­súlygyarapodási képességekkel, illetve anyai tulajdonságokkal rendelkezik, ezáltal használata előnyös hímivarban akár terminál kosként, a nőivart illetően akár a termelő anyaállomány minőségének a javítása céljából.”

A fajta eredete az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza, a Rambouillet fajta gyapjúminőségét ötvözték a Dishley Leicester koraérettségével. Felhasználták továbbá a Mauchamp, valamint korlátozott mértékben a Cotentin fajtát, ez utóbbinak fontos szerepe volt a húsformák, a testsúlygyarapodás javításában. Végleges nevét a múlt század elején kapta. Jelenleg a világ mintegy 32 országában van jelen és bizonyította, hogy képes alkalmazkodni minden tenyésztési rendszerhez és a rendkívül változatos éghajlati viszonyokhoz. Hazájában nagyon komoly (3 szintes) szelekciós modellt alkalmazva javítják a fajta hústermelő képességét, valamint anyai tulajdonságait.

A gazda nem számolta fel az addigi állományt, 150 fiatal keresztezett merinó jellegű x landschaf merinó anyával folytatja még az árutermelést, de már az Ile de France kosokkal fedezteti ezt az állományt is. Az ok a bárányok értékesítéskori súlya, amely tapasztalata szerint hasonló tartás-, takarmányozástechnológia biztosítása mellett az eddigi 24-25 kilogrammról 29-30 kilóra nőtt. Sándor végső célja azonban 250-300-as Ile de France törzstenyészet kialakítása, valamint a törzs-, illetve árutermelő tenyészetek számára javító hatású tenyészállatok értékesítése.

„A 80 jerkét 12 hónaposan, szezonon kívül (április–májusban) termékenyítettem először; ebből 28 meg is ellett – összesen 42 bárány született. A második ellési időszakban a termékenyített 44 előhasi juh 91 bárányt produkált. 10 egyes, 23 ikres, 10 hármas és egy ötös ikerellés is volt az állományban. Hozzáteszem, hogy semmilyen hormonális beavatkozást nem végzek, igyekszem az ivarzási ciklus előtti megfelelő előkészítésre (flushing).”

Vaskó Sándor és lánya, Jázmin a már jól megnőtt bárányokkal
Vaskó Sándor és lánya, Jázmin a már jól megnőtt bárányokkal

Az ötös ikrek január 17-én, épp a felesége, Krisztina születésnapján jöttek a világra. Az első négy szép sorjában érkezett, azokat azonnal elkülönítettük a fogadtatóban, és édesapám rögtön a gondjaiba is vette őket, majd az ellést követően azonnal visszatettük őket az anyához. Ezek ma is az anyjuk alatt növekszenek, és igény szerint kapnak plusz tejet is.

Az ötödik bárány a testvéreinél egy jó órával később született, gyengébb is volt a többitől, így az anyjuk már nem fogadta el. Őt az édesapám segítségével mesterségesen gondoztuk, ám sajnos egy hónapos korában feladta a küzdelmet.

Mely kiskérődző fajták hajlamosak az ikervemhességre?

– Mindegyik fajtánál előfordul, kecskék esetében gyakrabban. A juhok közül az őshonos fajtáink jellemzően szezonálisan ivarzanak, évente egyszer ellenek, ikervemhességre kevésbé hajlamosak. A szapora fajták kapcsán (pl. romanov juh) nem ritka a hármas, sőt előfordul a négyes alom is.

Papp László: elléskor, különösen ikerelléskor a tenyésztő jelenléte elengedhetetlen
Papp László: elléskor, különösen ikerelléskor a tenyésztő jelenléte elengedhetetlen

Mit tegyen a gazdálkodó, ha kiderül, hogy több bárány/gida születése várható?

– Az állattartók döntő többségének van már tapasztalata ezen a téren. Az ellést követően el kell különíteni az anyát az újszülöttekkel együtt a többi egyedtől. Ilyenkor egy ún. fogadtatóba helyezik őket, ahol zavartalanul kialakulhat közöttük a kapcsolat.

Rendkívül fontos, hogy a bárányok/gidák minél előbb (1-2 órán belül) hozzájussanak az ellést követően csupán néhány napig termelődő „föcstejhez”, melynek elmulasztása, illetve hiánya drasztikusan csökkenti az utódok életben maradási esélyeit.

Egy ikerellés során ezen a ponton kulcsfontosságú szerepe van az emberi segítségnek.

Milyen veszélyei vannak az iker-, akár hármasiker-vemhességnek?

– Több embrió jelenléte leginkább a vemhesség utolsó harmadában jelent terhet az anya számára. Ekkor intenzívebb a magzatok fejlődése, valamint a tejtermelésre is fel kell készülnie. Az egyedek növekvő étvágyát a gondos gazda igyekszik kielégíteni, a túlzott takarmányozásnak azonban negatív hatásai is lehetnek. Az embrió nagyobb méretűre fejlődik, mely elléskor, egyéb kedvezőtlen körülmények fennállása esetén (pl. túlsúlyos anya), komplikációt okozhat (nehézellés, méhelőesés). Amennyiben a tejtermelés szükségleteit, energiaigényét nem képes a felvett takarmányból fedezni, a szervezet a tartalékait – faggyúraktárait – kezdi el mobilizálni.

Óriási megterhelést jelent ez a máj számára, mely ketózis kialakulásához, ezáltal a tejtermelés csökkenéséhez, akár az egyed elhullásához is vezethet.

Az állattartók az egyensúly megteremtésére törekednek az anyák kondíciójának kontrollálásával.

Saját nevelésű anyakecskénk 3 év alatt 12 utódot hozott a világra
Saját nevelésű anyakecskénk 3 év alatt 12 utódot hozott a világra

Mi a helyzet az ilyen nagyszámú magzattal?

– Elléskor a tenyésztő jelenléte meghatározó jelentőségű. Ugyan a magzatok általában kisebb méretűek, de rendellenes fekvés előfordulhat. Az anya szinte minden esetben segítségre szorul. Nagyszámú utódot általában nem képes önállóan nevelni, ezért részben a gazdának kell biztosítani a tej pótlását. Kecske esetén nem ritka, hogy a tenyésztő a születést követően azonnal elveszi a gidákat, és teljes egészében mesterségesen neveli azokat.

A hat gida

Az anglo-núbiai kecske kettős hasznosítású fajta. A Zaraibi (Egyiptom) és a Jamnapari (India) fajtájú bakoknak angol tejhasznú kecskékkel történt keresztezésével alakították ki. Hosszú láb, nagy test, lelógó, széles, az orrnál hosszabb fül és rövid szőrzet jellemzi. Egyes egyedek szakállasok. A fej rövid, az orrcsont domború. A szarv széles, hátrafelé hajló, de vannak szarvatlan állatok is. Jellemzően a szőrzet túlnyomó részt vörösesbarna vagy fekete, de a legváltozatosabb színösszetételek fordulhatnak elő. A tőgy félgömb alakú, jól függesztett.

Toldiné Ódor Nóra: tenyészállataink több kiállításon is sikeresen szerepeltek
Toldiné Ódor Nóra: tenyészállataink több kiállításon is sikeresen szerepeltek

Barátságos és kiegyensúlyozott fajta. Leginkább intenzív körülmények között tartják. A bakok átlagos testsúlya 90-110 kg, a marmagasságuk 90 cm. Az anyák átlagos testsúlya 60-65 kg, a marmagasságuk 70-75 cm. A fajta átlagos tejtermelése 400-600 kg, 300 napos laktáció alatt elérheti az 1000 kg-ot, tejének zsírtartalma 4-5%-ot, fehérjetartalma pedig a 3-4%-ot. Ellésenként az átlagos szaporulat 1,7-2,2 gida.

Ezt a fajtát választotta a Domonyvölgyben működő Bársonyfül Anglo-núbiai Törzstenyészet, ahol 2022. január 26-án hat gidát ellett a 4 éves, az oldalán Hold alakú foltot viselő Bársonyfül Calisto. „Törzstenyészet lévén az összes gidát mesterségesen nevelem, mivel az anyák tejtermelése folyamatos ellenőrzés alatt van, de természetesen kecsketejjel táplálom őket. Nagy örömünkre kitűnően fejlődnek” – mondja a tenyésztő, Toldiné Ódor Nóra. „Calisto nagyon jól viselte a vemhességet, és az ellés is könnyű, problémamentes volt. Tenyészetünk alapját import, kiváló tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok adják. Hoztunk már Szlovákiából, Csehországból, Németországból, sőt, nemrég egyenesen a fajta őshazájából, Angliából is. De nagyon szeretünk az utódaikkal is tovább dolgozni, hogy saját magunk is megtapasztalhassuk, jó irányba haladunk-e. Calisto is saját nevelésű gödölyénk: 2018 márciusában született, nagyon szép és igen jól tejelő állat. Ez volt a harmadik ellése, az előző két alkalommal hármas ikreknek adott életet, így azon egyáltalán nem lepődtünk meg, hogy idén is több gidát ellett, de azért a hatra mi is rácsodálkoztunk.

A hatosiker-alom meglepő volt, bár Callisto korábban hármas ikreket ellett
A hatosiker-alom meglepő volt, bár Callisto korábban hármas ikreket ellett

Calisto 3 év alatt összesen 12 utódot hozott a világra. Ebből 8 gödölye (nőivarú) és 4 bakgida volt. Első laktációban 886,2 liter tejet adott 231 nap alatt, tavaly, a második laktációjában 270 nap alatt 1236,6 litert, kiváló beltartalmi értékekkel. Mindehhez kiváló kondíció társul, szilárd egészségi állapot és nagyon kedves természet. 2 éves lánya már második laktációját kezdte meg az idén, tavaly is szép eredményt produkált. A most született hatos iker lányai közül is több a tenyészetünkben marad. Nagyon szeretem az anglo-núbiai fajtát, soha nem bántam meg, hogy őket választottam, és remélem, az állatainkkal, eredményeinkkel mi is hozzájárulhatunk a fajta szakmán belüli és általános elismeréséhez, minél szélesebb körű megismeréséhez.”

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.