Aki keres: Bányavölgyi Donáta lovasszínész, a Nemzeti Lovas Színház művésze, aki Nik-Nak nevű lovával a Nemzeti Vágta rendszeres indulója is. Nik-Nakkal azután találkozott, hogy Donáta egy baleset folytán elveszítette korábbi lovát. Budapesti lakosként helyben, vagy a főváros környékén keresett lovardát, ahol elhelyezhetné Nik-Nakot. „Nagyon nehéz lovardát találni, és borzasztóan megemelkedtek a tartási árak. Úgyhogy, bár azt hirdetem, hogy mindenki üljön lóra, azért hozzá kell tenni, nem egyszerű egy lovat fenntartani.
Ahogy Donáta meséli, ha otthon tartaná a lovát, akkor is minimum 30 ezer forint lenne az állat fenntartásának a költsége, de ebben még nincs benne, hogy edzésekre járnának vagy versenyeznének.
Donáta tapasztalata szerint a bértartásban az alapszolgáltatás az, hogy a ló megkapja a takarmányt, és friss boksz várja mindig. De nincs például benne az állat lemozgatása, esetleg képzése. „Sok esetben plusz költség, mondjuk egy fedeleshasználat, vagy jártatógép-használat is.”
A bértartás költségeinek emelkedésére Donáta szerint az is hatással volt, hogy egyre többen igényelnek ilyen szolgáltatást: ahogy szaporodott a bértartott lovak száma, úgy nőtt az ár is. Persze a takarmányárak emelkedése és a lovászhiány is a költség- és árnövekedést generálja.
– 10 évvel ezelőtt, amikor megkaptam az első saját lovamat, tizenötezer forintot fizettem először a bértartásért. Most, hogyha egy egyszerű vidéki lovardába megyünk, ahol félrideg tartásban vannak a lovak, az minimum 40 ezer forint. És ez tényleg nagyon a vidék.
Mindezek ellenére Donáta azt mondja, ha valaki beleszeret egy lóba, mint ő Nik-Nakba, akkor, ha mód van rá, vegye meg. Ha erre nincs lehetősége, akkor keressen egy lovardát, ahol lovasoktatás is zajlik.
Aki kínál: Takács Péter, egykori ifi és junior területi bajnok, országos bajnokságon döntős díjugrató, ma lótenyésztő, lovardatulajdonos a Somogy megyei Taszáron. Versenyen elért tenyésztői eredményei is jelentősek. Annak idején a Mernyei TSZ színeiben lovagolt, versenyzett, a saját és édesapjával közösen tenyésztett lovaival sikeresen szerepelt kanca- és ménvizsgákon. Isti nevű lovával győzött a 6 éves lovak tenyészszemléjén, részt vettek a fiatal lovak világbajnokságán, a felnőtt országos bajnokságon pedig 4. helyezést értek el. Ezután Istit értékesítette, aki későbbi lovasával, ifj. Tóth Lászlóval a válogatott tagjaként érte el legnagyobb sikereit, egyebek mellett a Nemzetek Díja sorozatban, vagy Aachenben az Európa-bajnokságon.
A lovardát azóta is folyamatosan – egyebek mellett pályázati források bevonásával – fejleszti. A lovarda infrastruktúrája ma a következő:
- Istálló 20 boksszal és 20 állással,
- ridegtartásra kialakított fedett rész,
- 6 lovas jártatógép,
- 18 x 27 méteres fedeles lovarda,
- 50 x 80 méteres folyami homok talajú vesenypálya,
- 40 x 35 méteres folyami homok talajú melegítő pálya,
- 15 hektár tereplovaglásra alkalmas terület,
- 10 x 12 méteres szabványos trágyatároló.
– A lovarda takarmányigényét részben a 65 hektáros gazdaságban, bérmunka igénybevételével termelem meg – mondja Takács Péter. A földterületből 15 hektár rét, 8 hektár pedig a szénát adó lucerna, a többin szántóföldi növényeket termesztünk: kukoricát, zabot, búzát, napraforgót, repcét. A termés mellett pedig a gabonafélék szalmáját is hasznosítjuk alomként.
Jelenleg az istállóban 18 ló van, köztük 5 saját, a többi bértartásban van Taszáron. Lovagolni tanulók, kisgyerekek, hobbilovasok, versenyzők is megfordulnak itt. A tanulókkal külön lovasedző foglalkozik, Péter pedig a saját tanítványait, versenyzőit edzi. Versenyeket is szoktak rendezni: regionális bajnokságokat, póniklubos versenyeket.
A lovarda bértartási szolgáltatásai között megtalálható a rideg csikótartás, amelyet 6 hónapos kortól hároméves korig kínálnak. A bruttó 45 ezer forintos havi díjért a csikók számára napközben szénát és szalmát biztosítanak, mellette ad libitum legelhetnek, este pedig abrakot kapnak. Az ivóvízről önitató gondoskodik.
A lovarda természetesen sportlótartással is foglalkozik. Ezek az állatok külön bokszban élnek, nappal pedig egyedi karámozással vannak a legelőn. Napi háromszor kapnak szénát, az ivóvíz folyamatosan előttük van. Reggel-este a bokszban a széna mellé az állatok abrakot kapnak.
Ha valaki belovaglást, lelovaglást is kérne, meg tudjuk oldani, de általában a bértartók nem kérnek ilyen szolgáltatást. Ennek egyszerű oka van, közel van Kaposvár, ahonnan a tulajdonosok naponta ki tudnak jönni a lovukhoz – mondja Takács Péter.
Az árakról szólva pedig azt mondja, a bruttó 80 ezer forintos alaptartás tartalmazza az abrakot, szénát, szalmát, a ló ellátását, a karámozást, illetve a jártatógépet. A tulajdonosok kérhetnek plusz szolgáltatásokat is, például futószárazást, szabadon átmozgatást, körmölést, patkolást – bár utóbbiakat mindenki a saját kovácsával szereti elvégeztetni. Péter saját tapasztalata alapján, 120 cm ugrómagasságig nem ad a lovaknak tápot.
– A terményárakon felül ott a szállítási költség, de a szalmát még így is nehéz megszerezni, mert a gazdák inkább a Pécsi Erőműnek adják el – sorolja Takács Péter. A lovászok bére is kihat az árakra. Ma nettó kétszázezer forint alatt nem lehet lovászt találni még itt a délvidéken sem, ahol egyébként a bérek gyengébbek, míg néhány éve a bérük ennek a fele volt. Így ma egy teljes munkaidős és egy váltós lovászunk van, és a család is besegít az állatok körül.