Back to top

A magyar élelmiszeripar jövője a tét

Nincsenek könnyű helyzetben az élelmiszeripari résztvevők, de jó az irány, csak a sebességen kellene gyorsítani – hangzott el az Agrárakadémia Fórumán, amelyet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. közösen rendezett a MATE Budai Campusán.

Az élelmiszeripar kihívásai a jelen korban címmel tartott eseményen a versenyképesség növelését, a munkaerőhiány csökkentését, illetve kikerülését, valamint a digitalizálás elterjedését az innovációkban van tartották a legégetőbb feladatnak a meghívott vendégek.

Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatója
Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatója
Fotó: Kiss Gergő

Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatójának köszöntőjét követően Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, valamint a Hússzövetség elnöke "Biztosított-e a hazai élelmiszerellátás a jelen helyzetben?" címmel tartott előadást. Mint mondta, a húsipar exportteljesítménye is jelentősen növekedni tudott 2021-ben. Az élelmiszeripar export volumene, tavaly több mint 10%-kal nőtt.

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, valamint a Hússzövetség elnöke
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, valamint a Hússzövetség elnöke
Fotó: Kiss Gergő

Kiemelte, hogy az ágazatban a feldolgozott termékek aránya még mindig jóval az európai átlag alatt van, a versenyképesség növeléséhez pedig elengedhetetlen a hozzáadott értékkel bíró élelmiszerek gyártásának támogatása. Ugyanakkor elmondta, hogy kiskereskedelmi láncok polcain a magyar termékek arányának csökkenése az elmúlt évben megállt, sőt javuló tendenciát mutat.

A pékek országos átlagban veszteséggel adják tovább a három legnagyobb mennyiségben forgalmazott terméküket, a fehér és a félbarna kenyeret, valamint a vizes zsömlét, kiflit

– jelentette ki Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke "A kenyér, mint alapélelmiszer című előadásában".

Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke
Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke
Fotó: Kiss Gergő

Hozzátette, ez az ágazat is a többi élelmiszeripari szegmenshez hasonlóan küzd az előállítási költségek növekedésével és annak beépítésével az árakba. Ez a szép, tradicionális szakma sajnos nem túl vonzó a fiatalok számára, pedig a technológiai fejlesztésekkel az éjszakai, vagy a hétvégéi munkavégzés is minimálisra csökkenthető. Septe József úgy látja, az ágazati szereplőknek nagy segítség lenne, ha saját értékesítési pontokat, szakboltokat, mintaboltokat tudnának kialakítani, illetve kiemelte a minőség és a marketing szempontjából is fontos védjegyhasználatot, példának a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert hozva, melyhez a szövetség is csatlakozott a közelmúltban.

Fotó: Kiss Gergő
Az agrárágazat nincs könnyű helyzetben, noha az elmúlt években az előző kormány több támogatást és segítséget nyújtott az agráriumnak, a koronavírus-járvány, a gazdasági válság és most az ukrán-orosz konfliktus erősen rányomta bélyegét az egész szektor működésére. De valóban ennyire nehéz a helyzet? – tette fel a kérdést a rendezvény moderátora, Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója
Fotó: Kiss Gergő
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a tejágazat, óriási kihívásokkal néz szembe: hatalmas a verseny a növényi alapú alternatív termékek oldaláról – hangsúlyozta a terméktanács szakembere, hozzáfűzve, hogy emellett „sajnos a sajt-, joghurt- és vajtermékek 60-70%-a import áru”.

Ugyanakkor kiemelte, hogy

az ágazati szereplők innováció tekintetében élen járnak, elég csak megnézni, hogy kiskereskedelmi láncok polcain hányféle termék található, akár sajtról, joghurtról, vagy más kategóriákról beszélünk.

Németh Csaba, a Capriovus Kft. termékfejlesztésért felelős szakembere
Németh Csaba, a Capriovus Kft. termékfejlesztésért felelős szakembere
Fotó: Kiss Gergő

A "Hogyan lehet ezt a helyzetet kezelni és túlélni?" feltett kérdésre Németh Csaba, a Capriovus Kft. termékfejlesztésért felelős szakembere szerint az innováció, az újszerű megoldások elfogadása elsődlegesen fontos. Fő tevékenységük a tojásfeldolgozás, tojástermékek gyártása, tojáscsomagolás. Példaként említette a tojásfehérjéből készült tejtermék-helyettessítő termékeiket, melyeknek elnevezését félreérthetőnek véli. Elvégre nem helyettesíteni akarják a tejet, vagy a túrót, hanem a speciális étrendet követőknek kínálnak alternatívákat. De kiemelte a HoReCa szektornak szánt tojáslé termékeiket is, mely nem csak megkönnyíti a konyhák munkáját, de a higiéniai szabályok betartásában és az állandó minőség fenntartásában is segít.

Pap Krisztián, a Pap Kolbászműhely Kft. tulajdonos ügyvezetője szerint az innováció ne csak a termékfejlesztésekben jelenjen meg, hanem a munkaerőben is.

„A fiatal munkatársakban, mérnökökben való befektetés megtérül”

– emelte ki a sertés- és szürkemarhakolbászok és -szalámik készítésével és eladásával foglalkozó cég ügyvezetője. Azt is elmondta, hogy a minőségi termékekért a fogyasztók - a tapasztalataik szerint - hajlandók többet fizetni. Ugyanakkor ez az élelmiszeripar egy kis szegmense. A magyar gyártású tömegtermékekre épp úgy szükség van, mint a kis- és közepes szereplők, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékeikre. 

Pap Krisztián, a Pap Kolbászműhely Kft. tulajdonos ügyvezetője
Pap Krisztián, a Pap Kolbászműhely Kft. tulajdonos ügyvezetője
Fotó: Kiss Gergő

Éder Tamás úgy látja, hogy „a helyzet nem gyászos, inkább kihívásokkal teli, muszáj befektetni a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba. „Az elmúlt évek és hónapok eseményei is azt bizonyítják, hogy a saját termés és a saját gyártás mennyire fontos” – fűzte hozzá.

Fotó: Kiss Gergő

Fotó: Kiss Gergő

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

Újabb növényi olajból várható hiány

A világ legnagyobb olavíolaj-exportőrének számító Spanyolország mezőgazdasági minisztere figyelmeztetett: bajba kerülhet az idei olívatermés.

A legnehezebb időszakban sem marad el a gazdák adománya

Óriási aszály tombol az országban, sok helyen szinte alig lesz termés, de a magyar gazdák a nehézségek ellenére is segítik a rászorulókat. Jó példája ennek, hogy idén is több ezer gazda ajánlott fel búzát a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programban a rászoruló magyar gyermekeknek és családoknak.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.