A magyar élelmiszeripar jövője a tét

Az élelmiszeripar kihívásai a jelen korban címmel tartott eseményen a versenyképesség növelését, a munkaerőhiány csökkentését, illetve kikerülését, valamint a digitalizálás elterjedését az innovációkban van tartották a legégetőbb feladatnak a meghívott vendégek.

Nyitrainé Dr. Sárdy Diána, a MATE Budai Campusának főigazgatójának köszöntőjét követően Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke, valamint a Hússzövetség elnöke "Biztosított-e a hazai élelmiszerellátás a jelen helyzetben?" címmel tartott előadást. Mint mondta, a húsipar exportteljesítménye is jelentősen növekedni tudott 2021-ben. Az élelmiszeripar export volumene, tavaly több mint 10%-kal nőtt.

Kiemelte, hogy az ágazatban a feldolgozott termékek aránya még mindig jóval az európai átlag alatt van, a versenyképesség növeléséhez pedig elengedhetetlen a hozzáadott értékkel bíró élelmiszerek gyártásának támogatása. Ugyanakkor elmondta, hogy kiskereskedelmi láncok polcain a magyar termékek arányának csökkenése az elmúlt évben megállt, sőt javuló tendenciát mutat.

– jelentette ki Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke "A kenyér, mint alapélelmiszer című előadásában".

Hozzátette, ez az ágazat is a többi élelmiszeripari szegmenshez hasonlóan küzd az előállítási költségek növekedésével és annak beépítésével az árakba. Ez a szép, tradicionális szakma sajnos nem túl vonzó a fiatalok számára, pedig a technológiai fejlesztésekkel az éjszakai, vagy a hétvégéi munkavégzés is minimálisra csökkenthető. Septe József úgy látja, az ágazati szereplőknek nagy segítség lenne, ha saját értékesítési pontokat, szakboltokat, mintaboltokat tudnának kialakítani, illetve kiemelte a minőség és a marketing szempontjából is fontos védjegyhasználatot, példának a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert hozva, melyhez a szövetség is csatlakozott a közelmúltban.

Az agrárágazat nincs könnyű helyzetben, noha az elmúlt években az előző kormány több támogatást és segítséget nyújtott az agráriumnak, a koronavírus-járvány, a gazdasági válság és most az ukrán-orosz konfliktus erősen rányomta bélyegét az egész szektor működésére. De valóban ennyire nehéz a helyzet? – tette fel a kérdést a rendezvény moderátora, Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója megjegyezte, hogy a tejágazat, óriási kihívásokkal néz szembe: hatalmas a verseny a növényi alapú alternatív termékek oldaláról – hangsúlyozta a terméktanács szakembere, hozzáfűzve, hogy emellett „sajnos a sajt-, joghurt- és vajtermékek 60-70%-a import áru”.

Ugyanakkor kiemelte, hogy

A "Hogyan lehet ezt a helyzetet kezelni és túlélni?" feltett kérdésre Németh Csaba, a Capriovus Kft. termékfejlesztésért felelős szakembere szerint az innováció, az újszerű megoldások elfogadása elsődlegesen fontos. Fő tevékenységük a tojásfeldolgozás, tojástermékek gyártása, tojáscsomagolás. Példaként említette a tojásfehérjéből készült tejtermék-helyettessítő termékeiket, melyeknek elnevezését félreérthetőnek véli. Elvégre nem helyettesíteni akarják a tejet, vagy a túrót, hanem a speciális étrendet követőknek kínálnak alternatívákat. De kiemelte a HoReCa szektornak szánt tojáslé termékeiket is, mely nem csak megkönnyíti a konyhák munkáját, de a higiéniai szabályok betartásában és az állandó minőség fenntartásában is segít.

Pap Krisztián, a Pap Kolbászműhely Kft. tulajdonos ügyvezetője szerint az innováció ne csak a termékfejlesztésekben jelenjen meg, hanem a munkaerőben is.

– emelte ki a sertés- és szürkemarhakolbászok és -szalámik készítésével és eladásával foglalkozó cég ügyvezetője. Azt is elmondta, hogy a minőségi termékekért a fogyasztók - a tapasztalataik szerint - hajlandók többet fizetni. Ugyanakkor ez az élelmiszeripar egy kis szegmense. A magyar gyártású tömegtermékekre épp úgy szükség van, mint a kis- és közepes szereplők, magasabb hozzáadott értéket képviselő termékeikre. 

Éder Tamás úgy látja, hogy „a helyzet nem gyászos, inkább kihívásokkal teli, muszáj befektetni a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba. „Az elmúlt évek és hónapok eseményei is azt bizonyítják, hogy a saját termés és a saját gyártás mennyire fontos” – fűzte hozzá.