Back to top

Morálisan és mentálisan is fel kell készülni az agrárszakmára

Az agrárium jövője és a generációváltás kérdésköre egy tapasztalt szakember látószögből – Kapronczai István egyszerre oktatóként, publicistaként és szaktanácsadóként ismertette napjaink agráriumának aktuális, valamint hosszú ideje megoldásra váró problémáit, amelyekre nemcsak felhívja a figyelmet, de igyekszik megoldást is keresni rájuk.

Sok fiatal inkább elhagyja a szakmát | Kapronczai István agrárközgazdász | MMG-Direkt

 

Fotó: Pixabay
Kapronczai István horgászat- és halszeretete révén jelentkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre halbiológusnak, azonban a képzés során megszerette az agrár-közgazdaságtant, így 1976-ban üzemszervező agrármérnöki diplomát szerzett, majd ’78-ban doktori címet summa cum laude minősítéssel. 1976–78-ban a Kertészeti Egyetem Agrárgazdasági Tanszékén látott el oktatói és kutatói feladatokat. 1978–1985 között a Szövetkezeti Kutató Intézetben volt tudományos munkatárs, négy éven keresztül az intézet agrárcsoportját vezette. 1998-tól 2011-ig az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (később AKI) főigazgató helyettese, majd főigazgatója volt. Nyugdíjasként 2015 óta az OTP Bank tanácsadójaként dolgozik, 2011 óta a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat főszerkesztője. Mindemellett rendszeresen tanít felsőoktatási intézményekben. A szakemberrel Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Korábban a gödöllői Szent István Egyetemen agrárpolitikával és agrárinformációs rendszerekkel foglalkozó tantárgyat oktatott, és véleménye szerint az agráriummal kapcsolatos bármilyen tudományágban megmutatkozó eredmény célja, hogy hasznot hajtson a gazdálkodóknak és az agrárpolitikának egyaránt.

– Napjainkban a tudomány fejlődésével nagy lehetőségek előtt áll az ágazat.

Az agrárgazdaság és az élelmiszer-gazdaság immár világviszonylatban is stratégiai, nemzetbiztonsági kérdéssé vált, a tudományos eredmények viszont képesek lehetnek ezeknek a hosszú távú biztonságát megteremteni

– mondja Kapronczai István.

A koronavírus-járvány után most az ukrán–orosz háború is rámutatott arra, hogy az élelmiszer-gazdaság valóban stratégiai fontosságú a nemzetgazdaság szempontjából. A szakember példaként megemlítette az úgynevezett CRB élelmiszer-alindexet, ami lényegében az élelmiszer árindexét mutatja be világviszonylatban.

– Az index görbéjén jól látható, hogy 2007 után az agrártermékek árai jelentősen emelkedtek, majd erős volatilitás jellemezte az árindexet. Az elmúlt hónapokban – döntően az orosz–ukrán háború következtében – drasztikus áremelkedést jelez a mutató. Ezt az áremelkedést az agrárium szempontjából jó adottságú országoknak, mint amilyen Magyarország, ki kellene használnia. Ez az ország 20 millió ember ellátására képes, míg jelenleg megközelítőleg 12 milliónak termelünk élelmiszert – vallja a szakember.

A 2021-től kezdődő új költségvetési ciklusban az EU jelentősen – 80 százalékra – emelte a II. pillérhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás lehetőségétét. A Magyar Kormány élt ezzel a lehetőséggel, így a hétéves ciklusban közel 4500 milliárd forint elköltésére lesz mód. A 80 százalékos társfinanszírozásból származó anyagi forrást, egy kidolgozott stratégia mentén hasznosan kell elkölteni.

„Ez egy olyan lehetőség, ami az elmúlt ötven évben nem volt, és a rákövetkező ötvenben sem lesz” – teszi hozzá Kapronczai István.

A felsőoktatási képzés kapcsán elmondta, a fiatalok bár jóval inkább kiaknázzák a technika nyújtotta lehetőségeket, mint az idősebb generáció, de még így is van hová fejlődniük az ifjú magyar gazdáknak.

A technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, aminek megismertetésében rendkívüli szerep van az oktatásnak. Miként a szaklapoknak és a tudományos szakmai publikációknak is a feladatuk, hogy napjaink technológiai témáit terjesszék, ismertessék. És ugyanilyen fontos a szakmában a közösségi lét, az egymással való kommunikáció, tapasztalatcsere, egyszóval az információáramlás – véli a szakember.

A jövő agráriumának generációváltásáról kifejtette, szerinte lesznek fiatalok, akik készek átvenni a gazdaságokat, csak nem biztos, hogy az átvevők a gazdaságok családjaiból érkeznek.

Véleménye, hogy a gazdaságokat működtető családok sarjai sok esetben új kihívásokra vágynak, ezért elhagyják szüleik szakmáját. Azok a fiatalok pedig, akik gazdálkodni szeretnének, de nem örököltek gazdaságot, nincs elegendő tőkéjük ahhoz, hogy belekezdjenek a saját gazdaságuk működtetésébe. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

OEE – Gencsi Zoltán ismét az elnökségben

Az Országos Erdészeti Egyesület tisztújító küldöttgyűlést tartott november 25-én, Budapesten. A választás debreceni vonatkozása, hogy a 2023/26-os ciklusban ismét Gencsi Zoltán képviseli az egyesület elnökségében az Észak-Alföld régiót.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

A Nutella legyőzte a Facebook-ot

Jelenleg úgy néz ki, hogy a világszerte népszerű édességgel, a Nutellával többet lehet keresni, mint a Facebook-kal.

Üres konténerekkel teli raktárak

A legfrissebb hírek szerint újabb globális szállítási gond kezd kibontakozni a túl sok üres konténer miatt.