Back to top

Morálisan és mentálisan is fel kell készülni az agrárszakmára

Az agrárium jövője és a generációváltás kérdésköre egy tapasztalt szakember látószögből – Kapronczai István egyszerre oktatóként, publicistaként és szaktanácsadóként ismertette napjaink agráriumának aktuális, valamint hosszú ideje megoldásra váró problémáit, amelyekre nemcsak felhívja a figyelmet, de igyekszik megoldást is keresni rájuk.

Sok fiatal inkább elhagyja a szakmát | Kapronczai István agrárközgazdász | MMG-Direkt

 

Fotó: Pixabay
Kapronczai István horgászat- és halszeretete révén jelentkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre halbiológusnak, azonban a képzés során megszerette az agrár-közgazdaságtant, így 1976-ban üzemszervező agrármérnöki diplomát szerzett, majd ’78-ban doktori címet summa cum laude minősítéssel. 1976–78-ban a Kertészeti Egyetem Agrárgazdasági Tanszékén látott el oktatói és kutatói feladatokat. 1978–1985 között a Szövetkezeti Kutató Intézetben volt tudományos munkatárs, négy éven keresztül az intézet agrárcsoportját vezette. 1998-tól 2011-ig az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (később AKI) főigazgató helyettese, majd főigazgatója volt. Nyugdíjasként 2015 óta az OTP Bank tanácsadójaként dolgozik, 2011 óta a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat főszerkesztője. Mindemellett rendszeresen tanít felsőoktatási intézményekben. A szakemberrel Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Korábban a gödöllői Szent István Egyetemen agrárpolitikával és agrárinformációs rendszerekkel foglalkozó tantárgyat oktatott, és véleménye szerint az agráriummal kapcsolatos bármilyen tudományágban megmutatkozó eredmény célja, hogy hasznot hajtson a gazdálkodóknak és az agrárpolitikának egyaránt.

– Napjainkban a tudomány fejlődésével nagy lehetőségek előtt áll az ágazat.

Az agrárgazdaság és az élelmiszer-gazdaság immár világviszonylatban is stratégiai, nemzetbiztonsági kérdéssé vált, a tudományos eredmények viszont képesek lehetnek ezeknek a hosszú távú biztonságát megteremteni

– mondja Kapronczai István.

A koronavírus-járvány után most az ukrán–orosz háború is rámutatott arra, hogy az élelmiszer-gazdaság valóban stratégiai fontosságú a nemzetgazdaság szempontjából. A szakember példaként megemlítette az úgynevezett CRB élelmiszer-alindexet, ami lényegében az élelmiszer árindexét mutatja be világviszonylatban.

– Az index görbéjén jól látható, hogy 2007 után az agrártermékek árai jelentősen emelkedtek, majd erős volatilitás jellemezte az árindexet. Az elmúlt hónapokban – döntően az orosz–ukrán háború következtében – drasztikus áremelkedést jelez a mutató. Ezt az áremelkedést az agrárium szempontjából jó adottságú országoknak, mint amilyen Magyarország, ki kellene használnia. Ez az ország 20 millió ember ellátására képes, míg jelenleg megközelítőleg 12 milliónak termelünk élelmiszert – vallja a szakember.

A 2021-től kezdődő új költségvetési ciklusban az EU jelentősen – 80 százalékra – emelte a II. pillérhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás lehetőségétét. A Magyar Kormány élt ezzel a lehetőséggel, így a hétéves ciklusban közel 4500 milliárd forint elköltésére lesz mód. A 80 százalékos társfinanszírozásból származó anyagi forrást, egy kidolgozott stratégia mentén hasznosan kell elkölteni.

„Ez egy olyan lehetőség, ami az elmúlt ötven évben nem volt, és a rákövetkező ötvenben sem lesz” – teszi hozzá Kapronczai István.

A felsőoktatási képzés kapcsán elmondta, a fiatalok bár jóval inkább kiaknázzák a technika nyújtotta lehetőségeket, mint az idősebb generáció, de még így is van hová fejlődniük az ifjú magyar gazdáknak.

A technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, aminek megismertetésében rendkívüli szerep van az oktatásnak. Miként a szaklapoknak és a tudományos szakmai publikációknak is a feladatuk, hogy napjaink technológiai témáit terjesszék, ismertessék. És ugyanilyen fontos a szakmában a közösségi lét, az egymással való kommunikáció, tapasztalatcsere, egyszóval az információáramlás – véli a szakember.

A jövő agráriumának generációváltásáról kifejtette, szerinte lesznek fiatalok, akik készek átvenni a gazdaságokat, csak nem biztos, hogy az átvevők a gazdaságok családjaiból érkeznek.

Véleménye, hogy a gazdaságokat működtető családok sarjai sok esetben új kihívásokra vágynak, ezért elhagyják szüleik szakmáját. Azok a fiatalok pedig, akik gazdálkodni szeretnének, de nem örököltek gazdaságot, nincs elegendő tőkéjük ahhoz, hogy belekezdjenek a saját gazdaságuk működtetésébe. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Sertéságazati szakértők tanácskozása

Többnapos, zártkörű tanácskozáson tekintették át az InterPIG és az agri benchmark Pig Network globális sertéságazati szakértői hálózatok képviselői a közelmúlt világpiaci történéseit és a sertéságazat 2021. évi költség- és jövedelemviszonyainak alakulását tagországi szinten.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

Lesz még rosszabb – száraz, forró nyarak Mezőhegyesen

Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen.

Keleten tovább súlyosbodik az aszály

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött. A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű csapadék hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban.

A várakozások hajtják fel az árakat

Ha az információ érték, akkor a válsághelyzeti információ egyenesen aranyat ér. Mit lehet sejteni vagy várni a gabonaárakkal kapcsolatban? Erről is kérdeztük dr. Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját az MMG Direkt adásában.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.