Back to top

Morálisan és mentálisan is fel kell készülni az agrárszakmára

Az agrárium jövője és a generációváltás kérdésköre egy tapasztalt szakember látószögből – Kapronczai István egyszerre oktatóként, publicistaként és szaktanácsadóként ismertette napjaink agráriumának aktuális, valamint hosszú ideje megoldásra váró problémáit, amelyekre nemcsak felhívja a figyelmet, de igyekszik megoldást is keresni rájuk.

Sok fiatal inkább elhagyja a szakmát | Kapronczai István agrárközgazdász | MMG-Direkt

 

Fotó: Pixabay
Kapronczai István horgászat- és halszeretete révén jelentkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre halbiológusnak, azonban a képzés során megszerette az agrár-közgazdaságtant, így 1976-ban üzemszervező agrármérnöki diplomát szerzett, majd ’78-ban doktori címet summa cum laude minősítéssel. 1976–78-ban a Kertészeti Egyetem Agrárgazdasági Tanszékén látott el oktatói és kutatói feladatokat. 1978–1985 között a Szövetkezeti Kutató Intézetben volt tudományos munkatárs, négy éven keresztül az intézet agrárcsoportját vezette. 1998-tól 2011-ig az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (később AKI) főigazgató helyettese, majd főigazgatója volt. Nyugdíjasként 2015 óta az OTP Bank tanácsadójaként dolgozik, 2011 óta a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat főszerkesztője. Mindemellett rendszeresen tanít felsőoktatási intézményekben. A szakemberrel Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Korábban a gödöllői Szent István Egyetemen agrárpolitikával és agrárinformációs rendszerekkel foglalkozó tantárgyat oktatott, és véleménye szerint az agráriummal kapcsolatos bármilyen tudományágban megmutatkozó eredmény célja, hogy hasznot hajtson a gazdálkodóknak és az agrárpolitikának egyaránt.

– Napjainkban a tudomány fejlődésével nagy lehetőségek előtt áll az ágazat.

Az agrárgazdaság és az élelmiszer-gazdaság immár világviszonylatban is stratégiai, nemzetbiztonsági kérdéssé vált, a tudományos eredmények viszont képesek lehetnek ezeknek a hosszú távú biztonságát megteremteni

– mondja Kapronczai István.

A koronavírus-járvány után most az ukrán–orosz háború is rámutatott arra, hogy az élelmiszer-gazdaság valóban stratégiai fontosságú a nemzetgazdaság szempontjából. A szakember példaként megemlítette az úgynevezett CRB élelmiszer-alindexet, ami lényegében az élelmiszer árindexét mutatja be világviszonylatban.

– Az index görbéjén jól látható, hogy 2007 után az agrártermékek árai jelentősen emelkedtek, majd erős volatilitás jellemezte az árindexet. Az elmúlt hónapokban – döntően az orosz–ukrán háború következtében – drasztikus áremelkedést jelez a mutató. Ezt az áremelkedést az agrárium szempontjából jó adottságú országoknak, mint amilyen Magyarország, ki kellene használnia. Ez az ország 20 millió ember ellátására képes, míg jelenleg megközelítőleg 12 milliónak termelünk élelmiszert – vallja a szakember.

A 2021-től kezdődő új költségvetési ciklusban az EU jelentősen – 80 százalékra – emelte a II. pillérhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás lehetőségétét. A Magyar Kormány élt ezzel a lehetőséggel, így a hétéves ciklusban közel 4500 milliárd forint elköltésére lesz mód. A 80 százalékos társfinanszírozásból származó anyagi forrást, egy kidolgozott stratégia mentén hasznosan kell elkölteni.

„Ez egy olyan lehetőség, ami az elmúlt ötven évben nem volt, és a rákövetkező ötvenben sem lesz” – teszi hozzá Kapronczai István.

A felsőoktatási képzés kapcsán elmondta, a fiatalok bár jóval inkább kiaknázzák a technika nyújtotta lehetőségeket, mint az idősebb generáció, de még így is van hová fejlődniük az ifjú magyar gazdáknak.

A technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, aminek megismertetésében rendkívüli szerep van az oktatásnak. Miként a szaklapoknak és a tudományos szakmai publikációknak is a feladatuk, hogy napjaink technológiai témáit terjesszék, ismertessék. És ugyanilyen fontos a szakmában a közösségi lét, az egymással való kommunikáció, tapasztalatcsere, egyszóval az információáramlás – véli a szakember.

A jövő agráriumának generációváltásáról kifejtette, szerinte lesznek fiatalok, akik készek átvenni a gazdaságokat, csak nem biztos, hogy az átvevők a gazdaságok családjaiból érkeznek.

Véleménye, hogy a gazdaságokat működtető családok sarjai sok esetben új kihívásokra vágynak, ezért elhagyják szüleik szakmáját. Azok a fiatalok pedig, akik gazdálkodni szeretnének, de nem örököltek gazdaságot, nincs elegendő tőkéjük ahhoz, hogy belekezdjenek a saját gazdaságuk működtetésébe. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az előttünk álló időszaknak mindenki a nyertese lehet

Erősek, intelligensek és gyönyörűek – így jellemezte a 41. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállításon bemutatott gépeket dr. Szabó István, a MATE oktatási és nemzetközi rektorhelyettese, az AGROmash-nagydíj zsűrielnöke. A minden eddiginél színesebb és impozánsabb agrárrendezvényen közel háromszáz kiállító és számos program várja az érdeklődőket január 25-től 28-ig.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

A Zöld Hét nem hivatalos kísérőrendezvénye – Ismét tízezren tüntettek Berlinben

A Nemzetközi Zöld Hétnek több mint egy évtizede klasszikus, nem hivatalos kísérőrendezvényei a tüntetések. Idén is tízezrek vonultak az agrárminisztérium és a Bundestag elé traktorokkal, transzparensekkel, és követelték a fair agrárpolitikát.

Diófélék a világpiacon

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) legutóbbi jelentése szerint a mandula termésmennyisége világszinten mintegy tíz százalékkal lesz kevesebb a 2022/2023-as gazdasági évben.

A lengyel gazdák akár 50%-kal is csökkentik a műtrágya kijuttatást

A lengyel gazdálkodóknak a magas árak miatt, akár 50%-kal is csökkenteniük kellett a műtrágyák kijuttatási mennyiséget.

Agrár-csúcstalálkozó Berlinben

A hétvégén tartották a berlini Zöld Hét keretében az agrár-élelmezési világfórumot, melyet sokan azonosítanak annak csúcsrendezvényével, az utolsó napi agrárminiszter-találkozóval. Az idén az élelmiszerláncok szükségszerű átalakítása köré szerveződött a fórum.

Februárban indul az ország első agrárdiplomáciai menedzser képzése

A nemzetközi agrárkereskedelmi együttműködések sikeréhez és további fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő szakmai képviselet. Ennek támogatása érdekében indít agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzést 2023 februárjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem az Agrárminisztériummal együttműködve.

Negyedével kevesebb répa

A száraz nyár és a csapadékhiány kedvezőtlenül hatott a sárgarépa- termesztésre Európa-szerte, így Németországban is.

Sikerülhet felzárkóztatni a hazai agráriumot

A kormány és az agrárium érdekképviseleti szervezetei az idén is folytatni kívánják a párbeszédet és az együttműködést – hangzott el az Agrárminisztérium, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közös sajtótájékoztatóján.

Spanyol agrártámogatás műtrágya- és gázolajvásárlásra

A spanyol kormány újabb támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek a drámai költségnövekedés enyhítésére. A spanyol mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint 300 millió eurós, azaz 120 milliárd forintos keretet hoznak létre műtrágyavásárlásra.