Morálisan és mentálisan is fel kell készülni az agrárszakmára

 

Kapronczai István horgászat- és halszeretete révén jelentkezett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre halbiológusnak, azonban a képzés során megszerette az agrár-közgazdaságtant, így 1976-ban üzemszervező agrármérnöki diplomát szerzett, majd ’78-ban doktori címet summa cum laude minősítéssel. 1976–78-ban a Kertészeti Egyetem Agrárgazdasági Tanszékén látott el oktatói és kutatói feladatokat. 1978–1985 között a Szövetkezeti Kutató Intézetben volt tudományos munkatárs, négy éven keresztül az intézet agrárcsoportját vezette. 1998-tól 2011-ig az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (később AKI) főigazgató helyettese, majd főigazgatója volt. Nyugdíjasként 2015 óta az OTP Bank tanácsadójaként dolgozik, 2011 óta a Gazdálkodás agrárökonómiai tudományos folyóirat főszerkesztője. Mindemellett rendszeresen tanít felsőoktatási intézményekben. A szakemberrel Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója beszélgetett az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Korábban a gödöllői Szent István Egyetemen agrárpolitikával és agrárinformációs rendszerekkel foglalkozó tantárgyat oktatott, és véleménye szerint az agráriummal kapcsolatos bármilyen tudományágban megmutatkozó eredmény célja, hogy hasznot hajtson a gazdálkodóknak és az agrárpolitikának egyaránt.

– Napjainkban a tudomány fejlődésével nagy lehetőségek előtt áll az ágazat.

– mondja Kapronczai István.

A koronavírus-járvány után most az ukrán–orosz háború is rámutatott arra, hogy az élelmiszer-gazdaság valóban stratégiai fontosságú a nemzetgazdaság szempontjából. A szakember példaként megemlítette az úgynevezett CRB élelmiszer-alindexet, ami lényegében az élelmiszer árindexét mutatja be világviszonylatban.

– Az index görbéjén jól látható, hogy 2007 után az agrártermékek árai jelentősen emelkedtek, majd erős volatilitás jellemezte az árindexet. Az elmúlt hónapokban – döntően az orosz–ukrán háború következtében – drasztikus áremelkedést jelez a mutató. Ezt az áremelkedést az agrárium szempontjából jó adottságú országoknak, mint amilyen Magyarország, ki kellene használnia. Ez az ország 20 millió ember ellátására képes, míg jelenleg megközelítőleg 12 milliónak termelünk élelmiszert – vallja a szakember.

A 2021-től kezdődő új költségvetési ciklusban az EU jelentősen – 80 százalékra – emelte a II. pillérhez kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás lehetőségétét. A Magyar Kormány élt ezzel a lehetőséggel, így a hétéves ciklusban közel 4500 milliárd forint elköltésére lesz mód. A 80 százalékos társfinanszírozásból származó anyagi forrást, egy kidolgozott stratégia mentén hasznosan kell elkölteni.

„Ez egy olyan lehetőség, ami az elmúlt ötven évben nem volt, és a rákövetkező ötvenben sem lesz” – teszi hozzá Kapronczai István.

A felsőoktatási képzés kapcsán elmondta, a fiatalok bár jóval inkább kiaknázzák a technika nyújtotta lehetőségeket, mint az idősebb generáció, de még így is van hová fejlődniük az ifjú magyar gazdáknak.

A technológiában hatalmas lehetőségek rejlenek, aminek megismertetésében rendkívüli szerep van az oktatásnak. Miként a szaklapoknak és a tudományos szakmai publikációknak is a feladatuk, hogy napjaink technológiai témáit terjesszék, ismertessék. És ugyanilyen fontos a szakmában a közösségi lét, az egymással való kommunikáció, tapasztalatcsere, egyszóval az információáramlás – véli a szakember.

Véleménye, hogy a gazdaságokat működtető családok sarjai sok esetben új kihívásokra vágynak, ezért elhagyják szüleik szakmáját. Azok a fiatalok pedig, akik gazdálkodni szeretnének, de nem örököltek gazdaságot, nincs elegendő tőkéjük ahhoz, hogy belekezdjenek a saját gazdaságuk működtetésébe.