Back to top

Eredményes évet zártak a vadászok Zala megyében

Több mint 8500 gímszarvast és 5400 őzet ejtettek el a 2021/2022-es vadászati évben Zala megyében, a vaddisznó terítéke pedig meghaladta a 18 ezret - közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője szerdán az MTI-vel.

A tavalyi szezonban kapitális gímbikák is puskavégre kerültek: a vadászati hatóságnak bemutatott 1920 gímszarvasbika trófea közel fele (885 példány) érmes lett. A Válickavölgye Vadászklub területén kilőtt gímbika 239,18 nemzetközi pontot kapott, míg a legnagyobb, 14,03 kilogramm trófeasúlyú példányt a Zalavölgyi Vadásztársaság területén, Gétye térségében ejtették el – ismertette Lázár Attila.

Zala megyében a vadgazdálkodók többsége pozitív eredménnyel zárta az évet: az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,8 milliárd forint, a kiadások összege pedig meghaladta a 2,47 milliárd forintot – tette hozzá.

A legnagyobb bevételt, 932 millió forintot a belföldi vadászatból érték el. A külföldi bérvadászatból és a hozzákapcsolódó szolgáltatásokból 487 millió forint árbevétele volt a vadásztársaságoknak.

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMV) megyei szervezete a 2021/22-es évben közel 3000 vadászati engedélyt állított ki – jelezte Győrvári Attila, a szervezet titkára.

A külföldi vadászok több mint 80 százaléka német nyelvterületről - Ausztriából, Svájcból, Németországból és a Benelux államokból - érkezett. Az őzbak vadászaton – nyár közepén, augusztus elején – amerikai nimródok is részt vettek.

Hozzátette: az árak 15 éve nem változtak, a tíz kilogramm trófeasúly feletti gímszarvasbika elejtése 3 millió forintba kerül. Mind a trófeás vadat, mind a terelővadászatokat ugyanazon az áron értékesítik, mint másfél évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor a kiadások jelentősen nőttek – hangsúlyozta Győrvári Attila, aki egyben a Zala Megyei Vadászszövetség fővadásza.

Lázár Attila tájékoztatása szerint mezőgazdasági vadkárra az eddigi legmagasabb összeget, több mint 700 millió forintot fizettek ki a vadászatra jogosultak.

A károkat a nagyvad létszámának további csökkentésével szeretnék mérsékelni. A 2022/23-as vadászati évben 8100 gímszarvas, valamint 5400 őz elejtését tervezik. Az állategészségügyi hatóság az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása érdekében 19 ezer vaddisznó kilövését írta elő – tájékoztatott a vadászati és halászati szakügyintéző.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horog útja - Szoktatás a környezethez, a feladatokhoz

Miközben kutyánk szocializációjával megalapozzuk a kiegyensúlyozott közös életet, elkezdhetjük tanítani neki a különböző feladatokat. A két folyamat párhuzamosan halad fokozatosan előre, egymást erősítve, segítve.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

Szelekció a legimpozánsabb agancsokra

Csak néhányan foglalkoznak szarvastenyésztéssel az országban, ezen kevesek egyike a Kaposvár-Toponár székhelyű Deer Trophy Farm, ahol a tenyésztés alapja a sajátteljesítmény-vizsgálat, de emellett a gímszarvasok genetikáját is kutatják. A farm körüli teendőket Bokor Árpád végzi feleségével, akikben 15 éve egy új-zélandi utazás során fogant meg e tevékenység gondolata.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

Belugát észleltek a Szajnában

A franciaországi Szajna folyóban láttak egy belugát, más néven fehér delfint, amely általában a hideg sarkvidéki vizekben él. A hatóságok arra kérik az embereket, hogy tartsák a távolságot, nehogy megzavarják az állatot.

Gyéríthető a hód Magyarországon

Az Agrárminisztérium új rendelete augusztus 1-jével módosítja a védett és fokozottan védett állat- és növényfajokról szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet egyes paragrafusait. A rendelet értelmében az eurázsiai hód „(…) az erdő- és mezőgazdasági termelés biztosítása, valamint a közérdeket sértő vízkárok megelőzése (…) érdekében" riaszthatók, gyéríthetők, állományuknak szabályozása engedélyezhető.

A szuperhős képességekkel megáldott kis goda

Rekordot döntött egy madár még 2020-ban, miután 11 napon át pihenés nélkül repülte végig az Alaszaka–Új-Zéland távolságot. A Guardian cikke szerint a 12 ezer kilométeres távot úgy tette meg egyhuzamban, hogy mindeközben 88km/órás átlagsebességgel repült.

Két hektár méhlegelő az ipartelepen

Méhlegelő várja a győri VGP Parkban a környék beporzóit, de hamarosan madáretetőket is telepít a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója a 2 hektáros területre. A cégcsoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is.

Az új trükk egyelőre túl magas a disznóknak

Ausztráliában időről időre nagy kárt okoznak a szabadon élő, visszavadult házisertések. Több éves szárazság után az elmúlt egy évben végre csapadékosabb volt az időjárás, aminek köszönhetően több kultúrában is rekordtermésre számítanak a gazdálkodók, csakhogy az esőnek köszönhetően több táplálékhoz jutottak a vadon élő sertések is, amitől robbanásszerűen megugrott a populáció.