Back to top

Eredményes évet zártak a vadászok Zala megyében

Több mint 8500 gímszarvast és 5400 őzet ejtettek el a 2021/2022-es vadászati évben Zala megyében, a vaddisznó terítéke pedig meghaladta a 18 ezret - közölte a megyei kormányhivatal vadászati és halászati szakügyintézője szerdán az MTI-vel.

A tavalyi szezonban kapitális gímbikák is puskavégre kerültek: a vadászati hatóságnak bemutatott 1920 gímszarvasbika trófea közel fele (885 példány) érmes lett. A Válickavölgye Vadászklub területén kilőtt gímbika 239,18 nemzetközi pontot kapott, míg a legnagyobb, 14,03 kilogramm trófeasúlyú példányt a Zalavölgyi Vadásztársaság területén, Gétye térségében ejtették el – ismertette Lázár Attila.

Zala megyében a vadgazdálkodók többsége pozitív eredménnyel zárta az évet: az 57 zalai vadászterület összárbevétele mintegy 2,8 milliárd forint, a kiadások összege pedig meghaladta a 2,47 milliárd forintot – tette hozzá.

A legnagyobb bevételt, 932 millió forintot a belföldi vadászatból érték el. A külföldi bérvadászatból és a hozzákapcsolódó szolgáltatásokból 487 millió forint árbevétele volt a vadásztársaságoknak.

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMV) megyei szervezete a 2021/22-es évben közel 3000 vadászati engedélyt állított ki – jelezte Győrvári Attila, a szervezet titkára.

A külföldi vadászok több mint 80 százaléka német nyelvterületről - Ausztriából, Svájcból, Németországból és a Benelux államokból - érkezett. Az őzbak vadászaton – nyár közepén, augusztus elején – amerikai nimródok is részt vettek.

Hozzátette: az árak 15 éve nem változtak, a tíz kilogramm trófeasúly feletti gímszarvasbika elejtése 3 millió forintba kerül. Mind a trófeás vadat, mind a terelővadászatokat ugyanazon az áron értékesítik, mint másfél évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor a kiadások jelentősen nőttek – hangsúlyozta Győrvári Attila, aki egyben a Zala Megyei Vadászszövetség fővadásza.

Lázár Attila tájékoztatása szerint mezőgazdasági vadkárra az eddigi legmagasabb összeget, több mint 700 millió forintot fizettek ki a vadászatra jogosultak.

A károkat a nagyvad létszámának további csökkentésével szeretnék mérsékelni. A 2022/23-as vadászati évben 8100 gímszarvas, valamint 5400 őz elejtését tervezik. Az állategészségügyi hatóság az afrikai sertéspestis terjedésének megállítása érdekében 19 ezer vaddisznó kilövését írta elő – tájékoztatott a vadászati és halászati szakügyintéző.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Panoráma a Kilátók Királynőjéről – már online is

Milyen a kilátás a Zsófia-kilátóról? Milyen az idő Lillafüreden? Az ilyen kérdésekre már otthonról, vagy akár egy mobiltelefonról is választ lehet kapni.

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

Több mint száz dámlapátos esett Gúthon

A megszokotthoz képest később kezdődött és novemberre is áthúzódott idén a dámbikák barcogása, jó eséllyel október 10-e után lehetett barcogó bikára vadászni a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének területén. A szárazság miatt a tényleges trófea-súly jellemzően elmaradt a becsült súlytól, ezért a szakemberek úgy határoztak, hogy a visszarakás jeleit nem mutató, kapitális agancsú bikákat nem hozzák terítékre.

Tanulmány is alátámasztja: ha szereti a macskáját, tartsa bent!

A macskák számára a szabadtéri lét számos veszélyt rejt: sokféle betegséget elkaphatnak, elüthetik vagy megölhetik őket, de ők maguk is veszélyt jelentenek a vadonélő állatokra, különösen a kistestű állatokra.

Szombaton lesz a Vadlúd Sokadalom Tatán

Magyarország legnagyobb télköszöntő madárfesztiváljára, a Vadlúd Sokadalomra várják az érdeklődőket szombaton Tatán.

Erdészeti kutatások története, helyzete és perspektívái a Magyar Tudomány Ünnepén

Az MTA Erdészeti Tudományos Bizottságának eseményén az elmúlt időszak legfontosabb kutatási témáit és eredményeit mutatták be Az erdészeti tudományok története Magyarországon címmel megjelent kötet mellett, melyben a szerzők összegyűjtötték 1897-től, az önálló Erdészeti Kísérleti Állomás megalapításától kezdve a legfontosabb kutatási témákat és eredményeket.

Vadcseresznyék a Bakonyban

A vadcseresznye nyáron elvegyül az erdő fái között, csak az élesebb szemű természetjárók szúrják ki keresztben szalagos vörösesbarna kérgét. Tavasszal egy kicsit könnyebb a dolgunk, hiszen fehér virágú magas fája messziről virít. Igaz, ilyenkor sok apróbb termetű fehér bokor és fa virágzik, amivel össze lehet téveszteni.

A farkas háziasítása

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.