A technológia hazai gyakorlati tapasztalatait Szőllősi Gábor, az Agrofutura Magyarország Kft. egyik tulajdonosa és ügyvezetője osztotta meg az érdeklődőkkel a díszkertészek közelmúltban tartott szakmai napján.
Az Agrofutura Magyarország Kft. foglalkozik a mezőgazdasági növénytermesztés támogatásával (Agrofutura), az állatjólléttel, (Animalfutura), a városi zöldfelületek fejlesztésében pedig a városlakók számára élhetőbb körülmények teremtésére alkalmas technológiákat szeretnének meghonosítani (Gardenfutura).
Az előadó az úgynevezett szivacsváros fogalmát összetett rendszernek tekinti, melybe különböző technológiák tartoznak. Ilyen az Urban Scape zöldtetőkert, ami a lehullott csapadékot megtartja a tetőkertekben; valamint a Stockholm faültetési rendszer (SFR) és a Rainmax biodiverz évelőágyás-rendszer, melyek szintén szerepet játszanak a csapadékvíz-kezelésben – az utóbbi valójában az évelők igényeinek megfelelően átalakított SFR rendszer –; és végül a Miyawaki minierdő-technológia, amellyel a lehullott csapadékot esőkertekben gyűjtik, hogy segítsék az élővilág biodiverzitását. A felsorolt rendszerek alapja a talaj megfelelő szerkezete, összetétele. Olyan ültetőközegeket használnak, amelyekben létrejöhet és fennmaradhat az önfenntartó ökoszisztéma.
Ha megfelelő méretű és minőségű életteret alakítunk ki a fák gyökereinek, akkor azok akár 150-200 évig is életben maradnak még városi körülmények között is.
Ezt nehéz elhinni, osztotta meg gondolatait Szőllősi Gábor, hiszen erre vonatkozóan jelenleg nincsenek tudományos kutatások. A szakemberek mégis egyetértenek abban, hogy ha betartják az előírásokat a kivitelezés során, akkor ez a rendszer képes megadni ezt a lehetőséget. A városi zöldfelület-fejlesztés valójában az ott lakó emberekről szól, ezért is fontos, hogy a fák hosszan éljenek.
Összehasonlítják a módszereket
Eddig négy megvalósult SFR-projektben vettek részt a cég munkatársai Budapesten. Elsőként a 11. kerületben, a Bartók Béla úton egy fahelyet ültettek be ezzel a módszerrel. Az 5. kerületben az Arany János utca fejlesztésének első ütemével szinte egy időben indult el a 9. kerületi Bakáts téren és a Bakáts utcában is a felújítás. A 14. kerületben a Nagy Lajos király útján pedig egy parkolót fásítottak SFR módszerrel.
Az Arany János utcai fatelepítés volt az első munkájuk, ahol a teljes utcát, homlokzattól homlokzatig SFR-alapokon tervezték meg. A cég munkatársai már a tervezés folyamatába bekapcsolódtak, majd a kivitelezéskor a helyszínen, az egynapos betanításon a gyakorlatban mutatták meg a technológiát.
Az azonos korú és fajtájú fák ugyanabból a faiskolából származnak. Sőt, a talajt mind a három technológiához a Gardenfutura szállította ugyanabból a forrásból, és azonos benne a komposzt, a tőzeg, a bioszén, illetve a homok aránya, minősége. Ezért a következő néhány évben ez nagyon jó kutatási terület lesz. A három technológia előnyeit, hátrányait össze lehet majd hasonlítani anyagi szempontból és a fákra való hatások szempontjából is.
Az Arany János utcában a parkoló alatti tér maga a Stockholm-gödör, ami annyira nyúlik be a járdatest alá, amennyire a közművek engedik. Az így létrejött nagy térfogatú gödör lehetővé teszi a fák gyökérszintű egymáshoz kapcsolódását, kommunikációját, ami tovább erősíti az életképességüket. Anyagilag is kedvezőbb egy nagy, mint több kisebb ültetőgödör kialakítása. A Stockholm-gödör ott 2,3 méter széles, 2 × 80 méter hosszú és 1,2 méter mély volt, összesen 28 fa számára készült. 27 levegőztetőkutat helyeztek el a területen, amivel a vizet a járdáról a gyökerekhez vezetik. Összesen 720 négyzetméternyi felületről gyűjti a rendszer a vizet. Építéskor 220 köbméter ún. struktúratalajt használtak fel, egy fára tehát 8 köbméter jut. Ez a térfogat az elfogadott méretek alsó határa, de mivel nagy, összefüggő gödörterület alakulhatott ki, ez a nagyság is jól ellátja a feladatot.
A levegőztetőkutakon kívül a leszivárgó eső dombornyomott, ún. Dörken-lemezen és drénrétegen keresztül jut a gyökértérbe. Ezek minden SFR rendszer kulcselemei. Nem az a kihívás, hogy a nagy mennyiségű lehullott csapadékvízzel mit kezdjünk, mert azt el lehet vezetni.
A mostani időjárási viszonyok között ennél nehezebb feladat a kevés csapadékvíz minél nagyobb felületen történő gyűjtése, megtartása,
hangsúlyozta az előadó. Az SFR rendszer említett struktúratalaja, más néven szerkezeti talaja olyan, zúzottkő-alapú termőközeg, ami képes alátámasztani a gyalogos- és gépkocsiforgalmat bonyolító úttestet. Ez teszi lehetővé, hogy az ültetőgödrök egy része az úttest és a járda szilárd burkolata alá is benyúljon, biztosítva a fák életéhez szükséges elegendő nagyságú teret. A kövekből, betonzúzalékból álló termőközeg pórusai miatt a talaj porózus, levegővel, oxigénnel ellátott marad. Ezt a közeget speciális bioszénalapú finom szubsztráttal töltik fel, ami a tápanyagot és a mikrobiológiát adja a fák egészséges növekedéséhez. Ettől lesz élő a kő alapú közeg a növény számára. Fontos a szubsztrát bemosásának helyes technikája, amit a cég munkatársai mindig a helyszínen mutatnak be.
A nagy kövek közötti pórusteret rétegesen töltik fel a homokos, bioszenes, komposztos anyaggal, és tömlővel mossák be. Az SFR rendszer nem a fa egész életére biztosítja az életteret, hanem addig, amíg nem lesz elég erős ahhoz, hogy leküzdje a gyökér növekedését gátló fizikai és kémiai határokat. Erre ma kevés városi fa képes, mert a gyökerük nem elég erős hozzá.
A rendszerben tehát a komposzton kívül nincs porfrakció, ami a későbbi levegőtlenség, tömörödés elkerülését szolgálja. A felszín látványában nincs különbség egy hagyományos utcaképhez képest, mert olyan faveremrácsot vagy mulcsot használnak, amit a tájépítészek megálmodtak.
Meglévő fák életterét növelték
A Bakáts tér és utca felújítása során már meglévő fákat is átalakítottak SFR rendszerűvé osztrák kollégák segítségével. A meglévő fák gyökérzónáját megbontották, majd köré építették a Stockholm-rendszert. Ez volt az első ilyen munka hazánkban, így ennek során kezdődött a szakmai eszmecsere arról, hogy milyen méretű fák környezetét szabad így átalakítani, illetve, ha ez megtörténik, akkor milyen óvintézkedéseket kell tenni a fák biztonsága érdekében. A gyökérzóna megbontása során a statikai védőzónánál közelebb nem mennek egy fa törzséhez, de ha a munkák során a védőzóna külső határáig a talajban nem találnak gyökeret, akkor igen.
A statikai védőzónában vannak az erős tartógyökerek, melyek biztosítják, hogy a fák ne dőljenek ki. A megegyezés szerint 25 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fákhoz nem nyúlnak.
Kipróbáltak olyan technológiát is, mely során kíméletesen, géppel kiporszívózták a fák gyökerei közül a tömörödött, nagyon rossz állapotú földet. Végül a magas költsége miatt nem alkalmazták ezt a módszert, helyette a kézzel történő feltárás mellett döntöttek. A Bakáts téren 4 méter széles Stockholm-gödröt tudtak kialakítani, ami 1 méterre nyúlik be a járda és 3 méterre az úttest alá.
A struktúratalaj fölé az évelők számára olyan mesterségesen összeállított ültetőközeget tettek, ami jól szabályozott agyagtartalommal és alacsony iszapolódási hajlammal rendelkezik. A térkőburkolat lejtése bevezeti a vizet a zöldfelületre, nincs kiemelt szegély, a víz a felületekről szabadon odajuthat. Emellett a vizet a levegőztetőkkel is gyűjtik.
2020 szeptemberében tartották az első hazai szakmai bemutatót az SFR rendszerről, 2021-ben pedig elkezdődött a rendszer nagyobb léptékű alkalmazása. Az innovációt jól fogadta a kertész és a tájépítész szakma egyaránt, összegezte tapasztalatait az előadó.
