A cég több mint 30 éve termeszt spárgát, jelenlegi 50 hektáros ültetvényükből 45 hektár a zöldspárga, a maradék öt hektáron pedig a bakhátak fekete-fehér fóliatakarásával termesztenek halványított sípokat.
A Bács-Zöldért Zrt. spárgából 60-40 százalékban dolgozik hazai és export piacra. Április végén azonban még csak itthoni partnereiknek, áruházláncoknak szállítottak.
Hiszen az input anyagok, az energia ára az egekbe szökött, és a munkabér is nőtt. Nem is beszélve arról, hogy már két hónapja öntözik a spárgát a csapadékhiány miatt. A későbbi szezonkezdetet igyekeznek idén is az értékesítési időszak kinyújtásával ellensúlyozni. Tavaly sikerült június végéig a piacon maradni, bíznak benne, hogy idén is kitart nyár közepéig a fogyasztók spárga iránti igénye, és remélhetően pénzük is lesz rá.
A kiszámíthatatlan időjáráson kívül a munkaerőhiány a kertészet, így a spárgatermelés mumusa is. Pontosabban minőségi munka végzésére képes dolgozóból van mind kevesebb. Bár a cég a termékszerkezetéből (50 hektár spárga, 25 hektár szabadföldi paprika, 120 hektár gyümölcsös) adódóan egy évben 7-8 hónapig tud munkát adni, egyre nehezebb megtalálni és megtartani a megbízható dolgozókat. Még úgy is, hogy évtizedek óta visszajáró erdélyi munkavállalókat foglalkoztatnak, a környékről legföljebb a munkavállalók 10 százaléka érkezik. A dolgozók egy része ugyanis kiöregszik, az utánpótlás pedig bizonytalan.
Már pedig hektáronként 1,5 emberre van szükség csak a zöldspárga szedéséhez, és kell munkaerő a válogatáshoz, csomagoláshoz is. Ráadásul elkezdték a 25 hektár szabadföldi paprika ültetését is, ugyancsak három hetes késéssel, miközben hajnalonként a gyümölcsöst kellett védeni a fagytól. Könnyíthetnek a helyzeten a spárgaszedés gépesítése, hiszen már kínálnak ilyen gépeket, a szakember szerint azonban azok gazdaságos üzemeltetéséhez még az 50 hektáros felület is kevés. Meghirdették viszont a szedd magad mozgalmat, amelynek keretében az egész országból várják a gyümölcsöt és spárgát szerető fogyasztókat.
Gulyás János szerint a klímaváltozáson kívül a munkaerőhiány, no meg a külföldi termelőkkel szemben versenyhátrányt okozó 27 százalékos áfa, és a magas kiskereskedelmi árrés egyaránt hozzájárul a friss zöldség-gyümölcs hazai termesztésének szűküléséhez.
A 120 hektáros gyümölcsösük fagyvédelmére idén az előző két évhez hasonlóan több mint 20 millió forintot költöttek, és majd csak a természetes gyümölcshullás után derül ki, hogy mennyire érte meg. Az általános forgalmi adó pedig nálunk a legnagyobb az Európai Unióban, miközben több országban tovább csökkentették az élelmiszerek általános forgalmi adóját. A tavaly év végén az EU pénzügyminiszterei által megszavazott direktíva hatályba lépésétől pedig akár 0% is lehet majd az áfa. Emellett arra is van példa az EU-ban, hogy a kiskereskedelmi árrést 25 százalékban maximalizálták.