Back to top

A gyepet az állattartás tartja igazán karban – Agrárakadémia Kaposváron

A hazai gyepek állapota nagyon sokat romlott a Natura 2000 szabályozás óta. Egyre kevesebb állatot képesek ellátni egyre kevesebb legeltetési nappal – hangzott el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán, az egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. Agrárakadémia rendezvénysorozatának második állomásán.

Egészséges élelmiszer egyenesen a legelőről | MMG

A tanácskozás témája a gyepgazdálkodás állattenyésztésben betöltött szerepe volt.

Fotó: Csatlós Norbert
Ez a program azért is illeszkedik remekül a mi programjaink sorába, mert a kulcsszavai az együttműködés és a gyakorlat – mondta Dr. Gombos Péter, a MATE Kaposvári Campus általános campusfőigazgató-helyettese. Olyan szereplőket hoz össze, akik otthon vannak a gyakorlatban, az elméletben, az oktatásban, akik a kutatásoknak és a munkához a hátteret adják. Tulajdonképpen egy nagyon nagy spektrumát lefedik az agrárgazdaságnak, és az lenne a furcsa, ha mi ebben nem vennénk részt. Az, hogy házigazdák lehetünk a kaposvári kampuszon egy kiemelt szerepet ad, és nagy büszkeséggel tölt el.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás változásait és a gyepgazdálkodásban betöltött szerepét ismertette Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke, aki kitért arra az idén indult gyep- és gyepgazdálkodási felmérésre is, aminek célja szakmai alapot adni a megújításra szoruló szakpolitikai szabályozáshoz, döntésekhez. Aláhúzta:

szerinte az ágazatnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. Kiemelt szerepet kell kapnia a hazai és uniós agrárstratégiákban.

Fotó: Csatlós Norbert
Mindenkit arra szeretnék bíztatni, hogy az agrár-környezetgazdálkodási és az ökoprogramok felé induljon a gyeptermesztésben vagy a gyepgazdálkodásban is, hiszen az Európai Unió is efelé indul – emelte ki Dr. habil. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület ügyvezető igazgatója, a MATE rektorhelyettese. A Green Deal, a zöldítési vonal, nagyon jelentősen megnő, és aki ezekben a programokban nem vesz részt, az nem tudja hatékonyan üzemeltetni majd a gazdálkodását. Illetve, hogy ha részt vesz benne, akkor olyan előnyökre tud szert tenni ezekkel a támogatásokkal, amelyeket más úton-módon nem lehet megszerezni. Az Európai Unió sokszor saját magának nehezíti meg a működését, ugyanakkor ez egy olyan gondolat, ami a gyepgazdálkodásban biztos, hogy előremutató lehet.

A változó környezet, ami az országunkat is érinti előrevetíti, hogy az önellátás nagyon fontos lesz.

A takarmányárak folyamatosan növekednek, ezért nagyon nehéz lesz beszerezni, még magas áron is. Azok az állatfajok, amelyek elsősorban abrakfogyasztók, például a baromfik és a sertések, bizonyosan nehezebb körülmények közé fognak kerülni, viszont itt van a gyepgazdálkodás. Ha már meg tudjuk termelni ezt a mennyiségű húst, akkor fontos, hogy a jövőben is így legyen.

illusztráció
illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert

A legeltetésnek nagy szerepe van az ökológiai egyensúly megteremtésében, a legeltetett állatok húsa pedig nyomon követhető, egészséges, magas tápanyagértékű élelmiszer, ami nagy érték. Ezt hangsúlyozta Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, aki kitért arra is, hogy a legeltetés a foglalkoztatáshoz, a vidék megtartó erejéhez is hozzájárul.

Fotó: Csatlós Norbert
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke a következőket mondta: Elhanyagolt terület volt eddig a gyepgazdálkodás és a rajta levő állattenyésztés is, de ezt a helyére kell tenni. Ennek jelenleg is vannak jogszabályi előírásai, amiket fejleszteni kell!

A későbbiekben ezen belül kell szabályozni a gyepen történő állattartás lehetőségét és jövedelmezőségét, majd lehetőséget kell teremteni arra, hogy a jövedelemviszonyok kiegyenlítődjenek a természetszerű tartás irányába.

A természetszerű tartásnak a végterméke egy nyomonkövethető, szinte biotermék, ami rendkívül egészséges. Magyarországon közel egymillió hektár gyepünk van, így vétek más területen megtermelt húsmarha vagy birka húsát ennünk.

Fotó: Csatlós Norbert
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során többen szóvá tették az aktuális gyephasználati szabályok ellentmondásait, aminek következtében a támogatás sok esetben torzítja a természetes gazdálkodást. Fontos lenne, hogy a támogatás arra ösztönözze a gyephasználókat, hogy elsősorban legelőként hasznosítsák területeiket, és hogy életszerűbbé váljon a támogatási rendszer, például az öntözés, a vízelvezetés és a tápanyagutánpótlás területén. A megszólaló termelők szerint mielőbb tenni kell a jövő legelői érdekében. Annál is inkább, mivel a jól karbantartott legelő oxigénkibocsátó és széndioxid-megkötő képessége vetekszik az erdőkével.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.