Back to top

Mindent a szemnek, semmit a kéznek

Elérkezett a gím- és dámtehenek, illetve az őzsuták ellésének időszaka. Bár évről évre több platformon is szembetalálkozunk a témával, mégis szükség van a figyelemfelhívásra: attól, hogy erdőben, mezőn gidát, borjat magára hagyva látunk, az nem jelenti azt, hogy árvák vagy betegek!

Sőt, nagyon is jól vannak, csak éppen anyjukat várják, aki vagy a környéken táplálkozik, vagy veszélyt érezve odébbállt, de minden esetben visszatér utódjához. Az újszülött egyedek még erőtlenek ahhoz, hogy kövessék anyjukat, ehelyett meglapulva, mozdulatlanul elfeküdnek a veszély elmúltáig.

Ha ilyen gidákkal, borjakkal találkozunk, még véletlenül se érjünk hozzájuk, ne simogassuk meg őket, mert akkor szagunkkal elriasztjuk az őzsutát és a szarvastehenet, ezzel megpecsételve a kicsik sorsát – anyjuk nem fogja továbbgondozni őket, így éhen pusztulnak, vagy ragadozók zsákmányává válnak.

Az Országos Vadászati Védegylet felhívja a figyelmet arra, hogy aki mégis megérinti, ne adj Isten elhozza ezeket a fiatal egyedeket a területről, az lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona! Az őzgida vadgazdálkodási értéke a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint 50 000, a gím- és a dámborjúé 100 000 forint.

A téma a gidák, borjak születése mellett azért is aktuális, mert május havában, a jó idő beköszöntével egyre több kiránduló látogat el a természetbe, ezzel megnő az ember-gida/borjú találkozások száma. A kicsik nem fognak az embertől elszaladni, ezért a legfontosabb, hogy ne közelítsük meg az állatokat, ne zavarjuk őket, és ismétlem, semmiképp sem érintsük meg őket!

A kirándulók mellett a kutyasétáltatóknak különösen fontos a felelős hozzáállásuk: a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata. Abban az esetben, ha a kutya csak körüljárja a gidát, borjat, netán csak éppen hozzáér, azzal az utódnak befellegzett.

Arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy felelős, féltő és tudatos magatartással járjuk a természetet, védve ezzel hazánk természeti kincseit!
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Európa minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványával néz szembe

A magas patogenitású madárinfluenza terjedése Európában eddig a legnagyobb mértékű. A 2021–2022-es szezonban 2467 fertőzés tört ki a baromfik között és az érintett állományokban 48 millió madarat számoltak fel. Ezt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) írja sajtóközleményében.

Levideózták a patakban fürdőző hódot Mátranovákon

Boldogan úszkáló hódot videóztak Mátranovákon, a védett állat a településen keresztül folyó Bárna-patakban pancsolt.

Árplafont vezettek be Romániában a tűzifára

Korlátozzák a tűzifa és más fűtésre használt faanyagok árát Romániában: erről szerdai ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a bukaresti kormány.

Nem kívánt örökség

Hazánk minden tája szebbnél szebb erdőkben és mezőkben bővelkedik. A pazar látványt azonban gyakran beárnyékolja egy eldobott csokoládépapír, zsebkendő, és sok esetben nagy mennyiségű hulladék is.

Súlyos járvány dúl Indiában: eddig százezer marha veszett oda

Eddig közel százezer szarvasmarha és bivaly hullott el Indiában bőrcsomósodáskór következtében, és több mint 2 millió állat fertőződött meg. A betegség úgy tűnik, egyelőre megállíthatatlanul terjed az országban.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Fakitermelési munkák a Sóstói-erdőben

A nyíregyházi Sóstói-erdő nyugati tömbjében végez fakitermelési munkákat a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete. Egy mintegy 6 hektáros területen ún. növedékfokozó gyérítés kezdődött. A vöröstölgyes esetében a cél a visszamaradó állomány jobb növekedésének elérése.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.