Back to top

Mindent a szemnek, semmit a kéznek

Elérkezett a gím- és dámtehenek, illetve az őzsuták ellésének időszaka. Bár évről évre több platformon is szembetalálkozunk a témával, mégis szükség van a figyelemfelhívásra: attól, hogy erdőben, mezőn gidát, borjat magára hagyva látunk, az nem jelenti azt, hogy árvák vagy betegek!

Sőt, nagyon is jól vannak, csak éppen anyjukat várják, aki vagy a környéken táplálkozik, vagy veszélyt érezve odébbállt, de minden esetben visszatér utódjához. Az újszülött egyedek még erőtlenek ahhoz, hogy kövessék anyjukat, ehelyett meglapulva, mozdulatlanul elfeküdnek a veszély elmúltáig.

Ha ilyen gidákkal, borjakkal találkozunk, még véletlenül se érjünk hozzájuk, ne simogassuk meg őket, mert akkor szagunkkal elriasztjuk az őzsutát és a szarvastehenet, ezzel megpecsételve a kicsik sorsát – anyjuk nem fogja továbbgondozni őket, így éhen pusztulnak, vagy ragadozók zsákmányává válnak.

Az Országos Vadászati Védegylet felhívja a figyelmet arra, hogy aki mégis megérinti, ne adj Isten elhozza ezeket a fiatal egyedeket a területről, az lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona! Az őzgida vadgazdálkodási értéke a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint 50 000, a gím- és a dámborjúé 100 000 forint.

A téma a gidák, borjak születése mellett azért is aktuális, mert május havában, a jó idő beköszöntével egyre több kiránduló látogat el a természetbe, ezzel megnő az ember-gida/borjú találkozások száma. A kicsik nem fognak az embertől elszaladni, ezért a legfontosabb, hogy ne közelítsük meg az állatokat, ne zavarjuk őket, és ismétlem, semmiképp sem érintsük meg őket!

A kirándulók mellett a kutyasétáltatóknak különösen fontos a felelős hozzáállásuk: a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata. Abban az esetben, ha a kutya csak körüljárja a gidát, borjat, netán csak éppen hozzáér, azzal az utódnak befellegzett.

Arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy felelős, féltő és tudatos magatartással járjuk a természetet, védve ezzel hazánk természeti kincseit!
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

Már csak néhány nap maradt a gazdálkodási napló adatainak benyújtására

Január 31-ig több mint 27 ezer termelőnek kell beadnia a gazdálkodási napló egyes adatait (web-GN) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) felé. A határidő jogvesztő, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása akár a támogatás 30 százalékának levonásával is járhat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai segítséget nyújtanak a web-GN benyújtásában.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

A madarak védelmét is szolgáló feladatok elvégzését sürgetik a természetvédők

A madarak védelmét szolgáló és természetvédelmi szempontból is érzékeny feladatok elvégzését sürgetik a tél végén a természetvédők, akik kiemelik, hogy az év első három hónapja a legalkalmasabb arra, hogy ezeket a munkákat a lakosság, az önkormányzatok, valamint az illetékes állami szervek elvégezzék.

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók a Nyugat-Balkánon

Szeméthegyeket hagynak maguk után az áradó folyók Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban és Montenegróban - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnap.