Back to top

Mindent a szemnek, semmit a kéznek

Elérkezett a gím- és dámtehenek, illetve az őzsuták ellésének időszaka. Bár évről évre több platformon is szembetalálkozunk a témával, mégis szükség van a figyelemfelhívásra: attól, hogy erdőben, mezőn gidát, borjat magára hagyva látunk, az nem jelenti azt, hogy árvák vagy betegek!

Sőt, nagyon is jól vannak, csak éppen anyjukat várják, aki vagy a környéken táplálkozik, vagy veszélyt érezve odébbállt, de minden esetben visszatér utódjához. Az újszülött egyedek még erőtlenek ahhoz, hogy kövessék anyjukat, ehelyett meglapulva, mozdulatlanul elfeküdnek a veszély elmúltáig.

Ha ilyen gidákkal, borjakkal találkozunk, még véletlenül se érjünk hozzájuk, ne simogassuk meg őket, mert akkor szagunkkal elriasztjuk az őzsutát és a szarvastehenet, ezzel megpecsételve a kicsik sorsát – anyjuk nem fogja továbbgondozni őket, így éhen pusztulnak, vagy ragadozók zsákmányává válnak.

Az Országos Vadászati Védegylet felhívja a figyelmet arra, hogy aki mégis megérinti, ne adj Isten elhozza ezeket a fiatal egyedeket a területről, az lopást követ el, mert az élő vad az állam tulajdona! Az őzgida vadgazdálkodási értéke a Vadgazdálkodási törvény végrehajtási rendelete szerint 50 000, a gím- és a dámborjúé 100 000 forint.

A téma a gidák, borjak születése mellett azért is aktuális, mert május havában, a jó idő beköszöntével egyre több kiránduló látogat el a természetbe, ezzel megnő az ember-gida/borjú találkozások száma. A kicsik nem fognak az embertől elszaladni, ezért a legfontosabb, hogy ne közelítsük meg az állatokat, ne zavarjuk őket, és ismétlem, semmiképp sem érintsük meg őket!

A kirándulók mellett a kutyasétáltatóknak különösen fontos a felelős hozzáállásuk: a kutyafuttatás szabályainak maradéktalan betartása, a póráz használata. Abban az esetben, ha a kutya csak körüljárja a gidát, borjat, netán csak éppen hozzáér, azzal az utódnak befellegzett.

Arra kérjük kedves olvasóinkat, hogy felelős, féltő és tudatos magatartással járjuk a természetet, védve ezzel hazánk természeti kincseit!
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Modellezik az invazív fajok terjedését

Mi a közös a kaukázusi medvetalpban, a japán keserűfűben és a parlagfűben? Mind a három invazív növény, agresszív terjedésük következtében kiszorítanak más fajokat, és komoly gazdasági károkat is okoznak. A Lipcsei Egyetem geográfusai egy szimulációs tanulmányban különböző adatsorokat kapcsoltak össze annak érdekében, hogy előre jelezhessék a kiválasztott invazív növényfajok előfordulásának valószínűségét.

Két legyet egy csapásra: gombatermesztés gyümölcsösökben

A gombák termesztéséhez jóval kevesebb értékes termőtalaj, víz és erőforrás szükség, mint az állattenyésztéshez, mégis hasonlóan kiváló fehérjeforrások, mint a különféle húsok. Emellett szimbiózisban élnek a fákkal, tápanyagot cserélnek velük, és közösen nagy mennyiségű szén-dioxid-megkötésre képesek.

Egy fiatal gazda felszállt a vonatra egy üszővel

Valóságos harc folyik Svájcban arról, hogy büntetést kapjon-e egy fiatal gazda, aki úgy döntött, hogy egy tehenet szállít az elővárosi vasúton.

Nyírségi arany magról

Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.

Magyar tapasztalatokra alapozva védekeznek az osztrákok az aranysakál ellen

Mivel Magyarországon jóval nagyobb számban van jelen az aranysakál, mint Ausztriában, ezért osztrák kutatók a nádifarkasról alkotott ismereteik bővítése céljából a SEFAG Zrt. munkatársainak közreműködését kérték. Főként az erdőgazdaság csapdázási tapasztalataira voltak kíváncsiak a kutatók.

Heves megyében is elkezdődött a Településfásítási Program tavaszi ültetési időszaka.

A zöldítési program 2020-ban indult, melynek fő célja, hogy a vidéki, 10 ezer lélekszám alatti települések környezeti állapota javuljon, zöldebb, élhetőbb, vonzóbb településekké váljanak.

Hamarosan kezdődik a tavaszi rókavakcinázás

A rókák veszettség elleni immunizálására idén tavasszal is sor kerül, melyhez kapcsolódóan az ebzárlat és a legeltetési tilalom életbe lépése sem marad el az érintett térségekben. A repülőgépes vakcinázás 2023. április 1-én kezdődik hazánk déli és keleti megyéiben.

Megnyílt a a Mecsek Discovery Center (MDC) Pécs mellett

VR-technológiával, digitális terepasztallal és kilátóval is várja a látogatókat a Mecsek Discovery Center (MDC) Pécs közelében az Árpádtetőn, a Mecsextrém erdei kalandpark szomszédságában. A beruházás horvát-magyar együttműködésben, Európai Uniós támogatással egy nemzetközi ökoturisztikai fejlesztés részeként valósult meg.

Közel ezer delfin pusztult el a francia partoknál

Legalább 910 elpusztult delfint mosott partra Franciaországban az Atlanti-óceán idén télen, jelentette március közepén a oceanográfiai intézet.

Befejeződött az Alföld átfogó vízgazdálkodási fejlesztése

A Tisza vidékén számos helyen, valamint az Alsó-Duna völgyében is bővítették és modernizálták a víztározókat és a csatornákat.