Back to top

A termesztett növények háromnegyede függ a rovarok beporzásától

A legértékesebb életpálya egy élőlény számára az, amikor tökéletesen teszi a dolgát és közben számtalan más élőlénynek, sőt az egész világmindenségnek pozitívan befolyásolja az életét. Megkérdőjelezhetetlen, hogy a méhek ilyenek, mégis elképesztően nehéz életcél és rendkívül hálátlan feladat napjainkban méhnek lenni. Van néhány sarkalatos pont, amivel jobbá tehetjük az életüket.

Néhányan már megértették, hogy mennyire fontosak, de sokan csak ezután fognak rádöbbenni a jelentőségükre, mert annyira nyilvánvalónak tűnik a jelenlétük és a munkájuk eredménye, mint például az elektromosság. Mind „rácsodálkoztunk” már áramkimaradáskor, hogy milyen sok minden működik árammal. Tudjuk persze, mégis akkor tudatosul igazán, amikor nem tudjuk használni. A méhekkel hasonló a helyzet, egy kivétellel, mert ha a figyelmetlenségünk és érzéketlenségünk miatt eltűnnének a földről, akkor azt nem lehetne egyetlen gombnyomással helyreállítani.

Egy minta, ami sosem válhat követendő példává

A poszméheket gyakran üvegházakba is betelepítik
A poszméheket gyakran üvegházakba is betelepítik
Fotó: wikipedia
Sokat köszönhetünk Kínának és rengeteget lehet tőlük tanulni, de a mezőgazdasághoz való modern hozzáállásuk nem tartozik ezek közé. Egy vezetőnek természetesen szem előtt kell tartania a népe élelmiszerrel való ellátottságát, de nem minden áron. A politika nem hozhat olyan döntéseket, amelyekkel veszélybe sodorja az ökoszisztémát, hanem hallgatnia kell a szakterületek tudósaira és olyan megoldásokat kieszelni, melyek mindannyiunk számára, hosszú távon is megfelelő. A verebek kipusztítása rettenetes következményekkel járt. A méhek vajon milyen sorsra jutnak? Álmodozhatnak még békés, virágos kertekről, vadvirágos rétekről, permetezetlen gyümölcsösökről?

Szecsuanban évtizedek óta nem láttak méheket, mert a profitorientált, laikus termesztés, a felelőtlen növényvédőszer- használattal karöltve minden méhet megbetegített. Számukra nem maradt más megoldás, mint a kéziporzás.

Fáradtságos, hosszadalmas és feleslegesnek tűnő feladatok, amelyek most az emberekre hárulnak, a virágporgyűjtéstől, a pollen virágokra történő masszírozásáig. Ez nagyon megnehezíti és megdrágítja a növénytermesztést.

A méhek mindezt önszántukból tették, hiszen legfőbb küldetésük, hogy virágport és nektárt gyűjtsenek, segítve a kolónia fennmaradását, tudtukon kívül óriási fajgazdagságot és termésbőséget eredményezve. A méhek nem dolgoznak ugyan ingyen, de az embereknek nagyon is megérte az alkalmazásuk. Mindenhol emberi erőre cserélni a méheket nemcsak drága mulatság lenne, de jóval kevésbé hatékony is. Ha egyáltalán találnánk olyanokat, akik szívesen elvégzik ezeket a feladatokat.

Néhány szó az ártalmakról

A méhek érzékeny lények, ugyanúgy megszenvedik a civilizációs ártalmakat, mint mi, emberek. Vírusok, baktériumok, atkák keserítik az életüket és a növényvédőszerek áradata sincs a hasznukra. Az élőhelyek fogyatkozása, valamint a monokultúrás termesztés terjedése szintén nem nekik kedvez, hogy a nem ionizáló elektromágneses sugárzás hatásairól már ne is beszéljünk.

A szegényes egyoldalú táplálkozás, a vegyszerek, az ötödik generációs sugárzás mind komoly terhet ró az immunrendszerükre, ami aztán teljesen felmondja a szolgálatot.

Amikor aztán érzik, hogy közelít a vég, a kolónia biztonságát szem előtt tartva, elhagyják a kaptárt és sosem térnek vissza. A közel egy hónapnyi életük már nem a gondtalan méhecskeségről szól, hanem az életben maradásért folyó állandó küzdelemről és a gyötrelmekről.

A beporzó tevékenység mellett a mézet, és más méhészeti termékeket is köszönhetjük a méheknek
A beporzó tevékenység mellett a mézet, és más méhészeti termékeket is köszönhetjük a méheknek
Fotó: wikipedia

Tiszteletreméltók és tudatosak

Életük első pillanatától fogva tudják, mi a dolguk. Többezer évnyi tudással ébrednek az életre, és azonnal neki látnak a küldetésük végrehajtásának.

Ezek a piciny lények, a maguk rendkívül magas fejlettségi szintű társadalmában valóban képesek asszertívan viselkedni, együttműködni, és amikor szükséges, minden rendelkezésre álló eszközzel, önfeláldozóan védeni a közösséget.

Az emberekkel ellentétben, ők nem agyalnak sokat azon, hogy mik legyenek, mivel foglalkozzanak. A generációk óta beléjük kódolt utat járják be, a sajátjukat, méghozzá elégedetten, hitelesen és önazonosan. Mind együtt, egy közös cél megvalósításán is dolgoznak. Minden méh egy apró, de nélkülözhetetlen fogaskerék a gépezetben, így aztán minden veszteséget megéreznek.
A szemléletváltás után a legtöbbet a következő elvek figyelembevételével segíthetünk.

Méhlegelő

Tudják, mire van szükségük és azt is, hogy az hol található. Rengeteg alul értékelt növényt tüntetnek ki figyelmükkel, mert számukra az egyszerűség a legfontosabb, pontosabban hogy könnyen hozzáférjenek a táplálékhoz. Vannak persze olyan növények, amelyekhez őrülten vonzódnak, de alapvetően a legtöbb vadnövényért és kerti virágért hálásak, ha találnak benne virágport és nektárt.

Ha figyelmesek vagyunk, észrevesszük, hogy ők a legjelentéktelenebb apróságokat is boldogan meglátogatják, mintha parányi szívecskéjükkel éreznék, hogy minden virág megérdemli a gondoskodásukat és szeretetüket. Egyiket sem szeretnék cserbenhagyni, egyről sem akarnak megfeledkezni, ezért életük végéig kitartóan látogatják őket.

Kissé különös az ízlésük, hiszen egyenesen imádják azokat a fajokat, amelyeket az ember haszontalannak (gyermekláncfű, búzavirág, pipacs, orvosi somkóró, lóherefélék, szöszös bükköny, egynyári tisztesfű) vagy kártékonynak tart.

A mezőgazdasági területekről és a kertekből is eltűntek a fontos táplálékforrást nyújtó vadvirágok, irtani kell a selyemkórót, az aranyvesszőt, a bálványfát, stb. Vajon létezik olyan megoldás, amivel mind jól járnánk?

Méhitató

A méheknek is szükségük van tiszta vízre, ezért ajánlott egy sekély rovaritatót kihelyezni, amit biztonságosan tudnak használni.

Rovarhotel

A magányos és a vadméhek ugyanolyan hasznosak, mint a háziméhek, hiszen mind végeznek beporzást. A nagy testű, erős méhek a nehezen hozzáférhető virágok becserkészésénél mérvadók. A készen kínált éjszakai szállás és a petéik lerakására alkalmas hely, olyan gesztus, amivel szintén a támogatásunkat fejezhetjük ki. Lényeges, hogy természetes anyagból legyen, elsősorban fából, vagy bambuszból, a műanyagféléket kerülni kell, mert befüllednek. A kialakításuknál figyelni kell még arra, hogy védettek legyenek a beázástól.

A szorgalom egyik jelkép-állata a méh
A szorgalom egyik jelkép-állata a méh
Fotó: wikipedia

Egy csapatban játszanak

Szerencsére más rovarok és madarak is segítenek a beporzásban, pl.: lepkefélék, darazsak, hangyák, legyek. Nélkülük elég nagy gondban lennénk.

Egy felmérés bebizonyította, hogy a darazsak több mint 960 növényfajt látogatnak meg, és közel 200 faj túlélése kizárólag tőlük függ, pl.: füge, orchideafélék, meténgfélék, spárgafélék, kutyatejfélék és a nősziromfélék családjának egyes képviselőié.

Törekedjünk a fenntarthatóságra

Különösen lényeges, hogy mellőzzük a gyilkos növényvédőszerek használatát, mert rengeteg jótékony rovarnak ártanak. Közvetetten nekünk is, mivel elfogyasztjuk a terményekkel, sőt még a mézzel is.

Az univerzum fajgazdagságának jelentős része a méhek és más pollinátorok fáradhatatlan munkájának a gyümölcse. Az emberek által termesztett növények 75%- a van a rovarok segítségére utalva.

Nélkülük nem csak a méztermelés szűnne meg, hanem rengeteg zöldség és gyümölcs is eltűnne.

Gyakran akkor jövünk rá mennyire fontos számunkra valaki, amikor elveszítjük. Kivételesen áldásos egy időben érkező figyelmeztetés, ami rádöbbent minket arra, hogy valami határozottan nincs rendben. A figyelmeztetést megkaptuk. A méhek megmentése az emberiség közös ügye. Ha nem akarunk egy nagyon sivár világban élni, amelyben nem haraphatunk bele kedvenc gyümölcseinkbe és nem rágcsálhatunk fitokemikáliákban gazdag zöldségeket, ideje a cselekvésnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

Kimagasló termőképességű hibridek a Bábolnai Gazdanapokon

Négy legújabb kukorica-hibridjét mutatja be a Limagrain a Bábolnai Gazdanapok szántóföldi kísérletében szeptember 8-10-én. A vetőmagok genetikai tulajdonságaiknak és a professzionális nemesítési munkának köszönhetően kiemelkedő termőképességet és nagyfokú termésbiztonságot ígérnek.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.

Természetvédelem és termésnövelés kéz a kézben

Az agrár-környezetvédelmi rendszerek látványosan növelik a helyi madár- és lepke-populációkat anélkül, hogy rontanának az élelmiszertermelés hatékonyságán, derült ki egy hosszú távú kutatási projektből.

„A gazdák bíznak az öntözésfejlesztésekben”

Hőség és szárazság, valamint hetekig tartó esőmentesség – így jellemezhető 2022 nyara Magyarország legtöbb régiójában. Sem a csapadék mennyisége, sem annak eloszlása ​​és időzítése nem felelt meg (termesztett) növényeink vízigényének. Az ország nyugati felén tapasztalható szárazság, de nem akkora mértékben, mint a keleti oldalon, tudtuk meg a Mosoni-térségi Öntözési Közösségtől.