Egri Borvidéki Kóstoló: a nagy vörös megtalálta fehér párját

„Néhány éve megújult arculattal, marketing stratégiával fogadja a fogyasztókat az Egri Borvidék. Igyekszünk az évszakokhoz igazítani a kínálatot, így a tavasz az Egri Csillagé, a nyár a széles választékot kívánja bemutatni, az ősz a Bikavér ideje, s télen a nagy, bensőt melengető boroké a főszerep”- kezdte megnyitójában Farkas József, a borvidék elnöke. Az egri borászok és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által szervezett superior és grand superior borokra fókuszáló eseményen 23 borászat 84 tételével ismerkedhettek az érdeklődők.

„Az első világháború előtt a főváros egyik legkedvesebb fehérbora éppen Egerből került ki”- hívta fel a figyelmet az Egri Csillagra Dula Bence. A Dula Pincészet tulajdonosa hozzátette, jól iható, jó ár-érték arányú ital volt, amit a helyi borászok összekóstoltak, de nem árulták el az összetételét. „Ilyen Csillagot képzelek el ma is, nem versenylovat, hanem igazi gasztrobort szeretnénk a poharakba tölteni”- fogalmazta meg véleményét a szakember.

Annak ellenére, hogy legnagyobb tételben Olasz rizlinget értékesítenek, Egri Csillagra és Bikavérre alapoz Gál Lajos Pincészete. Ez utóbbiból nem is készítenek csak superior és grand superior besorolásút.

Ifj. Gál Tibor szerint Egerben a Bikavér mindenkinek a szívügye, legyen kultikus receptúrán alapuló bor. Eger olyan borvidék, amely nem elsősorban a fajtaborok bemutatására alkalmas, házasításokra építkezik. Fontos, hogy kilépjenek a „turista” kategóriából, legyenek tudományos kutatások, a fajtákon túl a termőhelyet, az egri ízeket ezen keresztül lehessen bemutatni. A Bikavér stílusának egyre inkább közelítenie kell egymáshoz, amiben nagy szerepet szánna a borászok közötti kóstolásoknak, a párbeszédeknek.

A borvidéken 25 termelő állítja elő az egymillió palack Csillagot, de ebből alig 50 ezernyi a superior illetve a grand superior. Bár 65 fajta termesztése engedélyezett a borvidéken, de 80 százalékban ugyanaz a 6-7 fajta szerepel. A Gál Tibor Pincészet Csillaga 8 fajtából áll, fontosnak tartják, hogy egyik se érződjön ki belőle, a bor legyen komplex és önálló személyiség.

Ugyancsak a házasítások fontosságát emelte ki Román Péter, ami a borász számára ad nagyobb mozgásteret, és ki lehet simítani az évjáratok közötti különbségeket. Számára a Bikavér lendületes bort, gyümölcsösséget, eleganciát és nagyobb testet jelent.

A borvidék legdélebbi részén, Andornaktáján gazdálkodik Szuromi Mihály. Elmondása szerint az ottani dombokon tíz nappal korábban virágzik és érik a szőlő. Mészben szegény talajok, ahol lágyabb karakterek, finomabb savak jellemzik a borokat. A Szuromi Családi Birtok tulajdonosa hangsúlyozta, a gyümölcsösségre koncentrálnak, nem tömegterméket készítenek, évről-évre szeretettel várják a bor születését. A növényvédelemről kérdezve kijelentette, ha nem tud szüretelni, akkor a vállalkozása tönkremegy, ilyenkor nagyobb hangsúllyal kerül szóba az egészséges kockázatvállalást.

„A filoxéravész követően Egert telerakták bordeaux-i fajtákkal, mivel csak ilyen oltványok álltak rendelkezésre. Régen vegyes ültetvényekkel találkozhattunk, a Kadarka volt a Bikavér alapja”- hangsúlyozta Tarjányi József. A Tarjányi Pincészet tulajdonosa felhívta a figyelmet, hogy meg kell a borvidéknek szabadulnia a 400 forintos Bikavérektől, ugyanakkor a minőségi kategóriában nem bordeaux-i, hanem magyar fajtákból készült házasításokra van szükség.

Varsányi Katalin a minőségi alapanyagra, a jó ivású borok fontosságára hívta fel a figyelmet. A Varsányi Pincészet ügyvezetője hozzátette, a minőségben nincsen kompromisszum, csak ezen keresztül lehet a borvidék, az ott dolgozó borászok hitelesek.

Náluk a partiborok ugyanúgy kiemelt szerepet kapnak, mint a dűlőszelektált tételek.