Back to top

Egri Borvidéki Kóstoló: a nagy vörös megtalálta fehér párját

Az egri borászok és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által közelmúltban Budapesten szervezett superior és grand superior borokra fókuszáló eseményen 23 borászat 84 tételével ismerkedhettek az érdeklődők. A sétáló kóstolót mesterkurzusok egészítették ki, ahol a borvidékről, a Bikavérről és a dűlős borokról lehetett mélyebb ismereteket szerezni.

„Néhány éve megújult arculattal, marketing stratégiával fogadja a fogyasztókat az Egri Borvidék. Igyekszünk az évszakokhoz igazítani a kínálatot, így a tavasz az Egri Csillagé, a nyár a széles választékot kívánja bemutatni, az ősz a Bikavér ideje, s télen a nagy, bensőt melengető boroké a főszerep”- kezdte megnyitójában Farkas József, a borvidék elnöke. Az egri borászok és az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa által szervezett superior és grand superior borokra fókuszáló eseményen 23 borászat 84 tételével ismerkedhettek az érdeklődők.

A sétáló kóstolót mesterkurzusok egészítették ki, ahol a borvidékről, a Bikavérről és a dűlős borokról lehetett mélyebb ismereteket szerezni.

(balról) Szuromi Mihály és Farkas József
(balról) Szuromi Mihály és Farkas József
Fotó: viniczai
„Az első világháború előtt a főváros egyik legkedvesebb fehérbora éppen Egerből került ki”- hívta fel a figyelmet az Egri Csillagra Dula Bence. A Dula Pincészet tulajdonosa hozzátette, jól iható, jó ár-érték arányú ital volt, amit a helyi borászok összekóstoltak, de nem árulták el az összetételét. „Ilyen Csillagot képzelek el ma is, nem versenylovat, hanem igazi gasztrobort szeretnénk a poharakba tölteni”- fogalmazta meg véleményét a szakember.

Dula Bence és fia, Dula Áron
Dula Bence és fia, Dula Áron
Fotó: viniczai

Annak ellenére, hogy legnagyobb tételben Olasz rizlinget értékesítenek, Egri Csillagra és Bikavérre alapoz Gál Lajos Pincészete. Ez utóbbiból nem is készítenek csak superior és grand superior besorolásút.

A két hónapos fahordós érlelés, a 14 feletti alkoholfok, a jól megválasztott termőhely és terhelés kiemelkedő borokat eredményez.

Ifj. Gál Tibor szerint Egerben a Bikavér mindenkinek a szívügye, legyen kultikus receptúrán alapuló bor. Eger olyan borvidék, amely nem elsősorban a fajtaborok bemutatására alkalmas, házasításokra építkezik. Fontos, hogy kilépjenek a „turista” kategóriából, legyenek tudományos kutatások, a fajtákon túl a termőhelyet, az egri ízeket ezen keresztül lehessen bemutatni. A Bikavér stílusának egyre inkább közelítenie kell egymáshoz, amiben nagy szerepet szánna a borászok közötti kóstolásoknak, a párbeszédeknek.

(balról) ifj. Gál Tibor
(balról) ifj. Gál Tibor
Fotó: viniczai

Egerben évente több, mint 9,5 millió palack Bikavért, 1 millió palack Csillagot értékesítenek (összehasonlításként Balatonborból 60 ezer palack fogy).

A borvidéken 25 termelő állítja elő az egymillió palack Csillagot, de ebből alig 50 ezernyi a superior illetve a grand superior. Bár 65 fajta termesztése engedélyezett a borvidéken, de 80 százalékban ugyanaz a 6-7 fajta szerepel. A Gál Tibor Pincészet Csillaga 8 fajtából áll, fontosnak tartják, hogy egyik se érződjön ki belőle, a bor legyen komplex és önálló személyiség.

Ugyancsak a házasítások fontosságát emelte ki Román Péter, ami a borász számára ad nagyobb mozgásteret, és ki lehet simítani az évjáratok közötti különbségeket. Számára a Bikavér lendületes bort, gyümölcsösséget, eleganciát és nagyobb testet jelent.

Kékfrankos – Merlot - Pinot noir - Cabernet franc összeállítása tükrözi a borász elképzelését.

Román Péter
Román Péter
Fotó: viniczai
A borvidék legdélebbi részén, Andornaktáján gazdálkodik Szuromi Mihály. Elmondása szerint az ottani dombokon tíz nappal korábban virágzik és érik a szőlő. Mészben szegény talajok, ahol lágyabb karakterek, finomabb savak jellemzik a borokat. A Szuromi Családi Birtok tulajdonosa hangsúlyozta, a gyümölcsösségre koncentrálnak, nem tömegterméket készítenek, évről-évre szeretettel várják a bor születését. A növényvédelemről kérdezve kijelentette, ha nem tud szüretelni, akkor a vállalkozása tönkremegy, ilyenkor nagyobb hangsúllyal kerül szóba az egészséges kockázatvállalást.

Ugyanakkor a mai magas növényvédő szer árak a termesztés átgondolását is kikényszerítik.

„A filoxéravész követően Egert telerakták bordeaux-i fajtákkal, mivel csak ilyen oltványok álltak rendelkezésre. Régen vegyes ültetvényekkel találkozhattunk, a Kadarka volt a Bikavér alapja”- hangsúlyozta Tarjányi József. A Tarjányi Pincészet tulajdonosa felhívta a figyelmet, hogy meg kell a borvidéknek szabadulnia a 400 forintos Bikavérektől, ugyanakkor a minőségi kategóriában nem bordeaux-i, hanem magyar fajtákból készült házasításokra van szükség.

Tarjányi József
Tarjányi József
Fotó: viniczai

Varsányi Katalin a minőségi alapanyagra, a jó ivású borok fontosságára hívta fel a figyelmet. A Varsányi Pincészet ügyvezetője hozzátette, a minőségben nincsen kompromisszum, csak ezen keresztül lehet a borvidék, az ott dolgozó borászok hitelesek.

Példaként az olaszokat hozta, ahol nem csak prémium borok születnek, de a középkategória is bárhol megállja a helyét.

Náluk a partiborok ugyanúgy kiemelt szerepet kapnak, mint a dűlőszelektált tételek.

Varsányi Katalin
Varsányi Katalin
Fotó: viniczai

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Ősszel is Balaton sétáló kóstoló és mesterkurzus”

A Bor és Piac magazin november elejére egy balatoni borokat bemutató sétáló borkóstolót és ezzel párhuzamosan egy két órás mesterkurzust szervez.

A lemosópermetezés sikerének titka – növényvédelmi előrejelzés 44. hét

Lehullott a gyümölcsfák és a szőlő lombjának fele, ez az az állapot, amikor érdemes nekilátni az őszi lemosópermetezésnek. A megfelelő szerválasztáshoz muszáj tudni, milyen károsítók élnek az ágakon, ezért először azokat kell felmérni. Az őszi lemosópermetezés nem helyettesíti a tavaszit, de javítja annak hatékonyságát, együttesen pedig a jövő évi növényvédelem sikerességét.

Ki lesz az Év Bortermelője 2022-ben Magyarországon?

Az „Év Bortermelője 2022” cím öt jelöltje bemutatkozik november 10-én a Borest a Bor Akadémián rendezvényen.

Talajtakarás a sorközben

Júliusban a szőlő gyomirtásának lehetőségeit értékeltük ökológiai szempontból. A gyomnövények egy részét nem szükséges rendszeresen irtani, mert védik a talajfelszínt és a szőlőre nincsenek káros hatással. A sorközbe vetett takarónövények még hasznosabbak.

A két Szászi és a Kabócás

A Magyar Krónika „Egy pohár bor mellett – beszélgetés Szászi Endrével és fiával” címmel hozta el a 2018-as Kabócás Olasz rizlinget – és alkotójukat - Budapestre. A magazin szeptemberi Szent György-hegyi lapszámában körbejárja a vidék borászatait, megismerteti a termőhelyet, s betekintést nyújt a pincészetek boraiba.

Egri Bikavér iskola: időutazás a pohárban

Sokan kíváncsiak, mi is lesz a sárkánytojásból: kíváncsi gyíkocska, vagy pedig T-rex, a ragadozók királya? Különleges kóstolóra invitálták a vörösborrajongókat az Egri borvidékre. Ezen az eseményen a vendégek még nyilvános bemutatásuk előtt kóstolhatták meg a 2021-es évjárat superior és grand superior Egri Bikavéreit

Villa Gyetvai: elegáns borok Balatonfüredről

Hírét már hallottuk a Balatonfüred közepén álló, a II. világháború előtt még Szabó Lajos, a budapesti Debreczen Étterem tulajdonosa által fémjelzett Villában zajló kulturális rendezvényeknek – és az ahhoz kapcsolódó boros eseményeknek –, de kevesen kapták fel rá a fejüket.

Pezsgő, amit a súlytalanságban is meg lehet inni

Az élet tele van kihívásokkal. Például annak megoldása is, hogyan lehet egy pohár pezsgőt a súlytalanságban meginni. Négy év kísérletezés után erre is fény derült. A csillagok között is lehet pezsgőzni ezután.

Az új bortörvény és a borpromóciós program segíti a termelőket

Magyarországon mintegy 30 ezer szőlész, valamint borász tevékenykedik, akik a jövőben is számíthatnak Magyarország kormányának együttműködésére és segítségére. Minőségi előrelépést jelent az ágazat számára az új borpiaci szabályozás, amely a hatósági eljárások újragondolásával és elektronikus ügyintézési lehetőséggel segíti az adminisztrációs terhek csökkentését.

Miből ered a rendkívüli többlet?

Bármennyire is kétségekkel terhelt az idei év, az időarányos magyar agrárkivitel rendkívüli többletet ért el. Ha a tavaszi fagyokra, majd a csapadékszegény nyárra, a súlyos aszálykárokat előidéző éghajlati anomáliákra gondolunk, bizony megütközést kelthet, hogy mi magyarázza az összevont agrárexport 25%-os növekményét, ezen belül a gyümölcskivitelünk majdnem egyharmados bővülését.