A cikket Natasha Barrios, a Chilei Ausztrál Egyetem (Universidad Austral de Chile), Elaine Ostrander, az amerikai Egészségügyi Nemzeti Intézet (National Institutes of Health) munkatársa és kollégái készítették.
– írja a ScienceDaily. Őseit feltehetően az európai gyarmatósítók hozták be az 1800-as években. Azonban nem elismert hivatalos fajta, és a modern pásztorkutyákkal való kapcsolata kevéssé ismert. A kutatók 159 Chiléből és az argentin Chubut tartományból származó patagóniai juhászkutya genomikai vizsgálatát végezték el, és 175 elismert eb-fajta és két vadon élő kutyaféle elérhető adatait használták fel egy filogenetikai fa létrehozásához.
Patagónia északi és déli részén különálló populációkat azonosítottak, amelyeket a patagóniai jégmezők választanak el egymástól. Az északi populációk genetikailag jobban hasonlítanak a border colliekra, míg a déli populációk közelebbi rokonságban állnak az ausztrál kelpievel.
Ez a populációszerkezet tükrözi a régió európai gyarmatosításának mintázatát és időbeli eloszlását: skót telepesek 1877-ben vándoroltak először a Falkland-szigetekről Chile déli részére, majd később északra, az Aysén régióba és Argentínába. Az első juhászkutyák valószínűleg még a kutyafajták 1800-as évek végi hivatalossá válása előtt kerültek Patagóniába, ami arra utal, hogy
– állítják a tanulmány szerzői.
Barrios hozzátette: „Különböző genomikai vizsgálatok segítségével megállapítottuk, hogy milyen kapcsolat van a kutyapopuláció és a modern pásztorkutyafajták között. Úgy gondoljuk, hogy a patagóniai juhászkutya a legközelebbi élő képviselője a modern brit pásztorkutyafajták közös ősének. Ezek az eredmények pedig segítik megérteni korabeli emberi migrációs eseményeket.”
