Back to top

A törpeegér lett az év emlőse

A Vadonleső Program szakemberei idén hazánk legkisebb rágcsálóját választották az év emlősének. A döntés az európai állományának visszaszorulása miatt a törpeegérre (Micromys minutus) esett, ezzel a program egy egész éven át tartó eseménysorozattal hívja fel a figyelmet a védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire.

Apró termete és kapaszkodó farka segítségével erős fűszálakra is fölmászik
Apró termete és kapaszkodó farka segítségével erős fűszálakra is fölmászik
A Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével, nyolc éve indította útjára az év emlőse kezdeményezést. Ebben az évben arra a törpeegérre esett a választás, aminek súlya egy zacskó sütőporral egyenértékű, testhossza pedig nem haladja meg a 15 cm-t, bár ennek a felét az állat hosszú farka teszi ki. Az egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér.

A magas kórós mezsgyék, vízparti nádasok és cserjés erdőszélek lakója. Ezeknek a területeknek a kiterjedése az utóbbi évtizedben azonban zsugorodott, ezzel pedig a törpeegér népessége is drasztikusan megcsappant. A Vadonleső Program emiatt döntött e kevésbé ismert faj mellett, amivel együtt jár az is, hogy felhívják a figyelmet a törpeegér sérülékeny élőhelyeinek védelmére. Mindezt egy egész éven át tartó ismeretterjesztő rendezvénysorozat keretében, amely során tudományos és népszerűsítő programokat szerveznek, valamint gyerekeknek és fiataloknak szóló pályázatokat hirdetnek meg.

Élőhelye, és ezáltal a faj védelme érdekében kiemelten fontos a szegélyélőhelyek megőrzése, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása.

Gondosan megépített fészkét a sűrűben helyezi el
Gondosan megépített fészkét a sűrűben helyezi el
A törpeegér Magyarország egész területén előfordul, ám a természetben ritkán kerül szem elé. Ez szőrzetének rejtőszínével, apró méretével, valamint a sűrű növényzetű élőhelyével magyarázható. Ide építi már-már művészi eleganciával ökölnyi nagyságú fűfészkét, amelyet tavasztól egészen őszig használ. Akrobatikusan flangál a fűszálakon, a bokrok, cserjék vékony ágain, de akár a fa törzsére is képes felszaladni. Mindez mozgékony farkának is köszönhető, amivel nemcsak egyensúlyoz, de szükség esetén kapaszkodik is. A víztől sem riad meg, kiváló úszó, ez a képessége a nagyobb esőzések során segíti a túlélésben.

A törpeegér hazánkban 2012 óta védett, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.

Fokozottan tűzveszélyes időszak, csütörtöktől már Pest és Veszprém megyében is

A tartós kánikula okozta szárazság és az ebből adódó, fokozott tűzkockázat miatt június 30-tól Pest és Veszprém megyében is életbe lép a fokozottan tűzveszélyes időszak - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.