Back to top

A krízis esélyt is jelent a mezőgazdaságnak

A pénzügyi megalapozottság, a termékpálya-szemlélet és a tartós ellátáslánc-kapcsolatok jelentenek előnyt a komplex beruházásokra pályázók számára a 2023-2027-es támogatási ciklusban – mondta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében rendezett szakmai fórumon Hódmezővásárhelyen.

A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára
A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára
Fotó: Pelsőczy Csaba, Agrárminisztérium
Hozzátette: a hazai KAP-stratégia homlokterében a versenyképesség és a hozzáadott érték fokozása áll.

Kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika a korábbinál sokrétűbb és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból magasabb elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal és az élelmiszertermeléssel szemben, amelyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell.

Elfogadása elnyúló folyamat, a szaktárca jelenleg is egyeztet az Európai Bizottsággal a magyar stratégiáról, de abban bíznak, hogy azt még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára.

Feldman Zsolt a vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre és kétszer annyit zöldítésre költeni, míg tudásátadásra és generációváltásra másfélszer annyit fordítanának, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban. A KAP zöld intézkedései egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján dönthetik el, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat vesznek igénybe.

Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak
Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak
Fotó: Csatlós Norbert
Új önkéntesen választható elem az agrár ökológiai program, amit AÖP-ként rövidítenek. Hektáronként egységes, teljes üzemméretre számított támogatást terveznek a keretében, mivel ezt kiszámíthatóbbnak tartják.

Képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem 90 milliárd forintot fordítanának az előttünk álló támogatási ciklusban.

Kiemelt cél a generációváltás és a fiatal gazdák segítése, akik a tervek szerint 40 ezer eurós induló támogatás mellé 30-70 ezer eurós fejlesztési támogatásra is számíthatnak.

Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része már idén elindul a vidékfejlesztési program keretében.

Míg európai radikális csoportok megszüntetnék az állattenyésztés támogatását, a magyar kormány többlehetőségeket szeretne biztosítani az ágazatnak, és ez nem ütközik ellenállásba Brüsszelben – hangsúlyozta az államtitkár.

A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára.

A szaktanácsadók részére rendezett fórum másik két előadója dr. Kapronczai István agrárszakértő és dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora volt. Mindketten a hazai agrárium kilátásait, problémáit és lehetőségeit elemezték, de más-más szempontból.

Kapronczai István: 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság
Kapronczai István: 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság
Fotó: Mizsei Károly
Jelentős hátrányból indul a magyar agrárgazdaság és élelmiszertermelés, de van esélye a felzárkózásra. Ehhez viszont néhány területen stratégiát kell váltani – mondta dr. Kapronczai István.

Bemutatta, hogy a kibocsátás nem nőtt jelentősen – mindössze 1,3 százalékot - 2008 óta, de lényeg, hogy megfordult az addigi trend, és ami ennél is fontosabb, jövedelmezővé vált az ágazat. 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság.

Bár az élelmiszeripar kibocsátása jelentősen nőtt, ebben az állateledel- és bioetanol-gyártás játssza a fő szerepet.

A hazai agrártermelés növekedése nem érte el sem a globális, sem az európai átlagos növekedési szintet és az unióhoz velünk együtt csatlakozott országokétól is jelentősen elmarad.

A globális kihívások, a jelenleg is zajló paradigmaváltás azonban a magyar agrárium számára is esélyt jelentenek. Az élelmiszer egyre inkább stratégiai, nemzetgazdasági termékké válik, hazánk pedig viszonylag gazdag a termeléséhez szükséges új erőforrásokban, mint a megújuló energia, a termőföld és az édesvíz. A nemzeti vidékfejlesztési források maximalizálása bátor döntés volt, de ésszerű felhasználásukhoz olyan stratégiára van szükség, amely egyensúlyt teremt a társadalmi-politikai, gazdasági és környezeti hatékonyság között.

Ebben pedig véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell kapnia az öntözésnek, az együttműködéseknek, az üzempolitikának, az oktatásnak, valamint az élelmiszerfeldolgozásnak, és hatékonyabbá kell tenni a felügyeleti rendszert. Kifejtette: a szakmaközi szervezetek olyasmit is megoldhatnak, amit a kormányoknak tilt az unió.

Üzemméret tekintetében az életképes családi vállalkozásokat és a nemzetközileg is versenyképes nagyvállalatokat részesítené előnyben, a tudásnak pedig lépést kell tartani a technikai fejlődéssel, mert lemaradása egyértelműen veszteségként jelenik meg a jövedelmezőségben.

Egyetértett az előtte szólóval dr. Gyuricza Csaba, aki az agrárfelsőoktatás elmúlt években elindított átalakítását mutatta be. Egyebek mellett elmondta, hogy egy év alatt ötven helyet ugrott a hazai agrárfelsőoktatás a szakterületi világranglistán, az új struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá vált a különféle tudományos szakterületek együttműködése.

Gyuricza Csaba: az új felsőoktatási struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá válik a különféle tudományos szakterületek együttműködése
Gyuricza Csaba: az új felsőoktatási struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá válik a különféle tudományos szakterületek együttműködése
Fotó: Mizsei Károly
Az előadásokat követő kérdésekre válaszolva azt is hozzátette: van honnan fejlődnie a hazai gazdatársadalom tudásának, hiszen jelenleg kevesebb mint öt százalék rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettséggel.

Az öntözésre vonatkozó kérdésre pedig kifejtette: a hazai mezőgazdasági területek 95-96 százaléka gyakorlatilag nem tehető öntözhetővé, ezért véleménye szerint a kérdés nem a támogatáson, hanem a gazdákon múlik. Régóta ismertek ugyanis azok a technológiák, amelyekkel akadályozni lehet a talaj víztartalmának elpárolgását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Az állatok „vegyészösztönei” - Megeszik a mérgezőt?

Vajon az állatok ösztönösen megtalálják a számukra gyógyhatású növényeket a legelőn vagy a takarmányukban, és hogyan kerülik el a mérgezőket? Mekkora ebben a véletlen szerepe? Mivel nem tudjuk megkérdezni őket, így csak kutatásokra hagyatkozhatunk…

Kiből lehet sajtbíra?

Sem a dohányosok, sem pedig a rendszeres ivók nem alkalmasak a sajtok bírálatára, mivel ízlesésük és szaglásuk nagy valószínűséggel nem tökéletes. Ez a két legfontosabb képesség a feladat ellátásához, de a június végén avatott 37 új magyar sajtbíra többsége agrár-, illetve élelmiszeripari végzettségű – mondta el Hegedűs Imre, a Magyar Sajtkészítők Egyesületének elnöke.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

A három déli megyében feloldotta a Nébih a madárinfluenza miatt felállított védőkörzeteket

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megyében június eleje óta nem volt újabb madárinfluenza-kitörés, ezért a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) feloldotta az összes védőkörzetet. Bár a járványügyi helyzet jelenleg kedvező, ez azonban nem jelenti azt, hogy a járványvédelmi fegyelmen lazítani lehet.