Back to top

A krízis esélyt is jelent a mezőgazdaságnak

A pénzügyi megalapozottság, a termékpálya-szemlélet és a tartós ellátáslánc-kapcsolatok jelentenek előnyt a komplex beruházásokra pályázók számára a 2023-2027-es támogatási ciklusban – mondta Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a XXIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok keretében rendezett szakmai fórumon Hódmezővásárhelyen.

A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára
A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára
Fotó: Pelsőczy Csaba, Agrárminisztérium
Hozzátette: a hazai KAP-stratégia homlokterében a versenyképesség és a hozzáadott érték fokozása áll.

Kiemelte, hogy a Közös Agrárpolitika a korábbinál sokrétűbb és környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontból magasabb elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal és az élelmiszertermeléssel szemben, amelyekhez a magyar agráriumnak is alkalmazkodnia kell.

Elfogadása elnyúló folyamat, a szaktárca jelenleg is egyeztet az Európai Bizottsággal a magyar stratégiáról, de abban bíznak, hogy azt még a nyáron elfogadja Brüsszel, így a felkészüléshez a minimálisan megfelelő idő rendelkezésre állhat az agrárágazat számára.

Feldman Zsolt a vidékfejlesztési források kapcsán arról beszélt, hogy négy és félszer többet szeretnének gazdaságfejlesztésre és kétszer annyit zöldítésre költeni, míg tudásátadásra és generációváltásra másfélszer annyit fordítanának, mint a korábbi uniós költségvetési időszakban. A KAP zöld intézkedései egymásra épülnek és kiegészítik egymást, a termelők pedig a saját szükségleteik alapján dönthetik el, hogy a többletvállalásokon keresztül milyen támogatásokat vesznek igénybe.

Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak
Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak
Fotó: Csatlós Norbert
Új önkéntesen választható elem az agrár ökológiai program, amit AÖP-ként rövidítenek. Hektáronként egységes, teljes üzemméretre számított támogatást terveznek a keretében, mivel ezt kiszámíthatóbbnak tartják.

Képzésre, tájékoztatásra, a tanácsadással kapcsolatos feladatokra és az innovációval összefüggő tevékenységre csaknem 90 milliárd forintot fordítanának az előttünk álló támogatási ciklusban.

Kiemelt cél a generációváltás és a fiatal gazdák segítése, akik a tervek szerint 40 ezer eurós induló támogatás mellé 30-70 ezer eurós fejlesztési támogatásra is számíthatnak.

Az új állatjóléti beavatkozásokkal elsősorban az állatjóléti feltételek és az állomány egészségügyi helyzetének javítását tűzte ki célul az agrártárca, de a termelés jövedelmezőségéhez is hozzájárulhatnak. A kiskérődző, méh, baromfi, sertés, tejelő szarvasmarha és húsmarha állatjóléti támogatási jogcímek egy része már idén elindul a vidékfejlesztési program keretében.

Míg európai radikális csoportok megszüntetnék az állattenyésztés támogatását, a magyar kormány többlehetőségeket szeretne biztosítani az ágazatnak, és ez nem ütközik ellenállásba Brüsszelben – hangsúlyozta az államtitkár.

A megnövelt források és megújított intézkedések lehetőséget fognak biztosítani az állattartók számára.

A szaktanácsadók részére rendezett fórum másik két előadója dr. Kapronczai István agrárszakértő és dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora volt. Mindketten a hazai agrárium kilátásait, problémáit és lehetőségeit elemezték, de más-más szempontból.

Kapronczai István: 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság
Kapronczai István: 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság
Fotó: Mizsei Károly
Jelentős hátrányból indul a magyar agrárgazdaság és élelmiszertermelés, de van esélye a felzárkózásra. Ehhez viszont néhány területen stratégiát kell váltani – mondta dr. Kapronczai István.

Bemutatta, hogy a kibocsátás nem nőtt jelentősen – mindössze 1,3 százalékot - 2008 óta, de lényeg, hogy megfordult az addigi trend, és ami ennél is fontosabb, jövedelmezővé vált az ágazat. 2016-17 óta a támogatás már nem finanszíroz veszteséget, tehát anélkül is eredményes az agrárgazdaság.

Bár az élelmiszeripar kibocsátása jelentősen nőtt, ebben az állateledel- és bioetanol-gyártás játssza a fő szerepet.

A hazai agrártermelés növekedése nem érte el sem a globális, sem az európai átlagos növekedési szintet és az unióhoz velünk együtt csatlakozott országokétól is jelentősen elmarad.

A globális kihívások, a jelenleg is zajló paradigmaváltás azonban a magyar agrárium számára is esélyt jelentenek. Az élelmiszer egyre inkább stratégiai, nemzetgazdasági termékké válik, hazánk pedig viszonylag gazdag a termeléséhez szükséges új erőforrásokban, mint a megújuló energia, a termőföld és az édesvíz. A nemzeti vidékfejlesztési források maximalizálása bátor döntés volt, de ésszerű felhasználásukhoz olyan stratégiára van szükség, amely egyensúlyt teremt a társadalmi-politikai, gazdasági és környezeti hatékonyság között.

Ebben pedig véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell kapnia az öntözésnek, az együttműködéseknek, az üzempolitikának, az oktatásnak, valamint az élelmiszerfeldolgozásnak, és hatékonyabbá kell tenni a felügyeleti rendszert. Kifejtette: a szakmaközi szervezetek olyasmit is megoldhatnak, amit a kormányoknak tilt az unió.

Üzemméret tekintetében az életképes családi vállalkozásokat és a nemzetközileg is versenyképes nagyvállalatokat részesítené előnyben, a tudásnak pedig lépést kell tartani a technikai fejlődéssel, mert lemaradása egyértelműen veszteségként jelenik meg a jövedelmezőségben.

Egyetértett az előtte szólóval dr. Gyuricza Csaba, aki az agrárfelsőoktatás elmúlt években elindított átalakítását mutatta be. Egyebek mellett elmondta, hogy egy év alatt ötven helyet ugrott a hazai agrárfelsőoktatás a szakterületi világranglistán, az új struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá vált a különféle tudományos szakterületek együttműködése.

Gyuricza Csaba: az új felsőoktatási struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá válik a különféle tudományos szakterületek együttműködése
Gyuricza Csaba: az új felsőoktatási struktúrában megduplázódnak a kutatási és innovációs források, és jóval hatékonyabbá válik a különféle tudományos szakterületek együttműködése
Fotó: Mizsei Károly
Az előadásokat követő kérdésekre válaszolva azt is hozzátette: van honnan fejlődnie a hazai gazdatársadalom tudásának, hiszen jelenleg kevesebb mint öt százalék rendelkezik felsőfokú szakirányú végzettséggel.

Az öntözésre vonatkozó kérdésre pedig kifejtette: a hazai mezőgazdasági területek 95-96 százaléka gyakorlatilag nem tehető öntözhetővé, ezért véleménye szerint a kérdés nem a támogatáson, hanem a gazdákon múlik. Régóta ismertek ugyanis azok a technológiák, amelyekkel akadályozni lehet a talaj víztartalmának elpárolgását.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Legeltetéssel a vadvirágokért

A gyepek és a vadvirágok megőrzése érdekében tizenöt tehénből álló Hereford-csordát engedtek szabadon Angliában Ronkswood Hill Meadows-ban.

Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny

Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.

Életképes hazai márkákat fejlesztene a SPAR

Szakmai képzéssel támogatja a SPAR azokat a beszállítóit, akik hazai kisvállalkozásként, családi cégként kerültek be az üzletláncba két, részükre hirdetett speciális program keretében.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényről

Megjelent az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény, melynek célja, hogy elősegítse az idősebb gazdák gazdaságának az átadását egyetlen jogügyleten belül. Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba, tehát a jogalkotó kellő időt biztosított a törvényre való felkészülésre.

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

Az adatelemzés akár életmentő is lehet a versenylovaknak

A versenylovak esetében a legtöbb sérülés nem egy nap alatt alakul ki, eltekintve azoktól a ritka kivételektől, amikor valamilyen baleset (például kerítésnek fut a ló) miatt sérülnek meg. A tréningek során fellépő terhelés hosszú időn át terheli a csontozatot, mire látható eredménye lesz.

A sertéságazat antibiotikum-felhasználása a kihívásokkal teli év ellenére ismét csökken

Az új adatok szerint az Egyesült Királyság sertéságazata 2021-ben 17%-kal csökkentette az antibiotikum-használatot annak ellenére, hogy a gazdák rendkívül nehéz évet éltek át.

Gyorsteszt a fertőzések kimutatására

A McMaster Egyetem kutatói gyorstesztet fejlesztettek ki a haszonállatok között terjedő fertőzések kimutatására, ugyanis egyre nagyobb kárt okoznak a hirtelen felbukkanó és gyorsan terjedő járványok.

Új élelmiszer: gyógydió

Frissen megjelent rendeletében az Európai Bizottság engedélyezte a Jatropha curcas – magyarul purgódió vagy gyógydió – ehető fajtájából származó magok új élelmiszerként történő forgalomba hozatalát. Az engedélyezést kezdeményező német cég a magokat kandírozva, cukorral tartósítva vagy önmagában snackként, továbbá gabonaszeletek, reggeli gabonapelyhek összetevőjeként kívánja forgalmazni.