Back to top

Mi okozhatta a 2021-2022-es téli méhpusztulást? (3.)

Cikksorozatunkban egy kisléptékű felmérés adatait elemezzük. Az első részben a méhpusztulás mértékét vettük szemügyre. A másodikban elemeztük a lehetséges okokat. Ebben a részben pedig a méhészek véleményét adjuk közre. A felmérést 148 méhész töltötte ki. Hozzávetőlegesen 50%-nak alig volt téli vesztesége, viszont a felmérést kitöltők mintegy harmadát súlyos veszteségek érték.

1 rész: A méhpusztulás mértékéről

2. rész: A vizsgált témák elemzése

4. rész: Következtetések és zárógondolatok

Mit gondolnak a méhészek?

A méhészek az okokat összetettnek látják, elsősorban a nyári gyenge virágpor mennyiségben és minőségben vélik felfedezni, mely az ország nagy részére tavaly jellemző volt. Pusztán 19,8% jelzi, hogy tavaly augusztusban megfelelő volt az időjárás és volt elég virágpor. 51% esetében sem az időjárás sem a virágpor mennyisége és minősége nem volt megfelelő.

Pótlást csak a méhészek 6,8% biztosított a méheknek valamilyen formában (fehérjés lepény, virágpor.). 

Ettől függetlenül azonban ott is voltak veszteségek, ahol a virágpor kellő mennyiségben és minőségben állt rendelkezésre, vagyis a 19,8%-nál! Érdekes módon ez az arány szintén hozzávetőlegesen egyforma, vagyis, ahol virágpor szempontjából bőség volt, ott is voltak méhpusztulások, tehát nem lehet egyértelmű összefüggést kimutatni e felmérés alapján. 

Volt olyan méhész a válaszadók között, aki egy még korábban kimutatott vegyszer mérgezésről számolt be. Sajnos azonban kevés méhész küldi laborba az elpusztult méheit és aki beküldte neki sem tudott a labor érdemleges információval szolgálni, mert csak a sztenderd vizsgálatokat végezték el.

Most lássunk néhány konkrét, a méhészek által tett megjegyzést a felmérésből. Azért fontos ezeket megnézni, mert látni fogjuk azt is, hogy mindenkinek más véleménye van az okokról.

Fontos azonban, hogy feltételezéseinket fenntartással kezeljük. A hasonló helyzeteket csakis közös erővel és lehetőség szerint elfogulatlan tapasztalatmegosztással fogjuk tudni megoldani a jövőben.

Elpusztult méh
Elpusztult méh
Fotó: Hevesi Mihály
A “Véleményem szerint ezért pusztultak el a családok” rovatba többek között a következőket írták:

  • “Úgy gondolom ,hogy a nyár eleji szárazság illetve virágporhiány miatt gyenge méhek keltek ki, illetve az anyák nem petéztek elegendő mennyiségű utánpótlást. Napraforgón a kijáró méhek három nap alatt elvesztek, ezért a kaptárban maradt méhek mennyisége és minősége sem volt megfelelő ahhoz, hogy jó minőségű és mennyiségű telelő méhet neveljenek. Bár ősszel elégséges mennyiségű méh volt a kaptárban (7-9NB keret) a minőség nem volt megfelelő.”
  • “ Sovány gyenge zsirtestű méhek mentek az idén is hektikus télnek …”
  • “Atka, nosema, édesharmat.”
  • “Sokáig tartott a fiasításos időszak ez elkoptatta a telelő méheket.”
  • “Mérgezés, felelőtlen méhészek a szomszédban.”
  • “Atka”
  • “Darázs zaklatás, késő őszig kutatták.”
  • “Nem megfelelő telelő bogár összetétel, gyenge telelésre nem megfelelő méh (zsírtest hiány) mellé párosuló késői fiasítás miatt (december 31-én vadul látogatták a vizet!) elhasználódó telelő méh. Nem kizárt esetleges vírus fertőzöttség sem !”
  • “Napraforgó, virágporhiány, nosema”

A következő szerintem igen érdekes megjegyzés, bár már volt hasonló, mégis ideteszem.

Felmerül a kérdés, hogy a kitöltő, honnan tudja az utolsó mondatban található információt.

Mivel a kitöltés anonim volt, én nem tudom megkeresni az illető méhészt, ezért kérem, ha ráismer, keressen meg (hevesim@yahoo.com):

  • “A hőség miatt kiégett a növényzet, napraforgó után egy minőségi virágpor éhezés alakult ki. Emiatt a napraforgó utáni serkentésre lerakott petékből csökött, vitalitásukban gyengébb méhek fejlődtek. Ezért következett be 6-10 hét múlva egy erőteljes népesség veszteség a családoknál. Ez felborította a méhcsaládok telelő népességének korösszetételét, ami további gyengüléshez, család pusztuláshoz vezetett. A jelenség a Pécs-Kecskemét-Szolnok-Debrecen vonaltól egyre dél-keletebbre haladva fokozatosan jelentkezik.”
  • “Valamit elhibáztam nem megfelelő szerrel kezeltem atkára.”
  • “A folyamatos vegyszerezés.”
  • “Lepke kabóca”(Vagyis mézharmat!)
  • “Túlvédekezés, eszeveszett permetezés.”
  • “2 hetente permeteznek, totális gyomírtó, rovarölő, csigaölő, gombaölő, szárító és még kitudja milyen vegyszerrel.”
  • “Az árokpartok letarolása, augusztusban a totális gyomirtók használata a tarlókon, az utak szegélyeinek kaszálása, a kemikáliák használata.”
  • “Ha a méhcsaládok jól el vannak látva és atkamentesek akkor a teleléssel az égegyadta világon semmi gond nincs.”
  • “A tiltott csávázószerek használata, nálunk előszeretettel használják, mivel határ mentén lakom és olcsón behozzák!”
  • “Egyik telephelyen jelentősebb a pusztulás, a másikon nem. Ugyanaz az atkakezelés és ugyanaz a betelelő élelem, de ősszel külön kerültek. Esetleg késői rossz élelem behozatal lehetett a probléma?!”
  • “Szeptemberben már 4-6 keretre csökkent a népesség, a családok 60-70%-ánál.”
  • “Napraforgó pörgetés után folyamatos gyengülés!....Minták/méh, virágpor, műlép, saját kiolvasztott viasz, fiasos lép/leadva bevizsgálásra! Előtte OXUVAR-os mérgezés/fipronil/+ köv. évben klórpirifoszos mérgezés virágporból hatóságilag igazoltan!”
  • “3 telephelyből 1 jól telelt, egy 50%-os, egy pedig szinte 100% pusztulás 30~bol 5 roncs maradt.”
  • “Bőséges élelem maradt a keretekben, nem élelem hiánya okozhatta az elhullást.”
  • “Jelenleg a 102 családból 3-at csuktam be, de még kb. 3 és másik 5-10 nagyon gyenge lesz. A többi egyelőre elfogadható, de össze vannak esve kicsit. Mostanra decembertől 8-9 léputcásból 4-5, ami elfogadható. Véleményem szerint azért maradnak meg a családjaim, mert 7-10 naponta plusz 8-14 fokok voltak és ki tudtak jönni elpusztulni a betegek, az ürítés is főleg kint történt, bent csak 3 családnál. De ha folyamatosan hideg lett volna, szerintem a pusztulás 50% feletti lett volna.”
  • “Nosema tünet nem volt az elpusztult családokban… február közepi átvizsgálás és szűkítés során több keretben és családban találtam fedetlen folyékony méznek nem nevezhető folyadékot, de az összeset kiráztam, ami családonként több liternyi volt!”

Ajánljuk még:

Ne használjunk bizonytalan és illegális szereket a méhészetben!

Varroa fertőzöttség előrejelzés méhészeknek

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Gümőkóros teheneket találtak Magyarországon

Gümőkór-fertőzöttséget igazoltak a hatósági vizsgálatok 2022 májusában egy Csongrád-Csanád megyei szarvasmarha-állományban. Az esetre a telepen elvégzett ellenőrző vizsgálat derített fényt. Az érintett telepen forgalmi korlátozást rendelt el az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság; jelenleg a fertőzés eredetét vizsgálják a szakemberek.

Díszes haszonkertek

Neves hazai és külföldi szakemberek közreműködésével rendezték meg a Díszes haszonkertek című, a várak, paloták, kastélyok, udvarházak és egyházi központok kertörökségének múltját és jövőjét körüljáró konferenciát a Várkert Bazárban.

Két kanadai rókában megerősítették a madárinfluenzát

Kanadában először fordult elő magas patogenitású madárinfluenza-vírus emlősökben – adta hírül a wattpoultry.com. A vírust két vörösróka kölyökben találták meg.

A jobb idővel a paraziták is aktívabbak

A kullancsok nemcsak az emberre, de társállatainkra is sokféle veszélyt jelentenek. Egy új kutatásból kiderült, hogy hazánkban a kutyákról gyűjtött kullancsok közül több veszélyes kórokozókat hordoz. Vérszívásuk során anaplazmózist, babéziózist vagy Lyme-kórt okozó kórokozókkal fertőzhetnek, és előfordulhat az is, hogy rövid időn belül többféle kórokozó jut az állatba.

Beporzók napja 2.: nemcsak a méhekről szól

2018 óta március 10-e a beporzók napja. Ezen a napon nemcsak a házi méhekre és a méhalkatúakra hívjuk fel a figyelmet, hanem minden olyan élőlényre, amelynek szerepe van a növények megporzásában, hiszen a termesztett növények kétharmadát, az élelmiszereinknek pedig egyharmadát köszönhetjük nekik.

Az emberbe átültetett sertésszív fertőzött volt

Az év elején az 57 éves David Bennet történelmet írt, amikor ő lett az első ember, aki sertésszívet kapott transzplantáció során. Bár az eljárás sikeres volt, Bennet nem élt túl sokáig, két hónap után elhunyt. Most a halála okát feltáró vizsgálatok kiderítették, hogy az átültetett szív sertésvírusfertőzéssel volt fertőzött, ez vezethetett Bennet halálához - számolt be az MIT Technology Review.  

A baromfitartók csak egy lúd- és kacsatenyésztő-szövetséget ismernek el legitimnek

Május közepén tartotta legutóbbi rendes közgyűlését a Baromfi Terméktanács. A meghatározott időpontban nem volt határozatképes a közgyűlés, ezért a fél órával később kezdett ismételt közgyűlésen részt vevő 42 tag tanácskozott. Csorbai Attila elnök-igazgató beszámolt róla, hogy a 2021-re tervezett 136 millió forintos működési költségből csak 129 millió forintot költöttek.

Újabb területen ütötte fel a fejét a madárinfluenza

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Magyarország eddig vírusmentes területén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban azonosította a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Súlyos a madárinfluenza helyzet: már Európában is felmerült a vakcinázás

Olyan sok baromfit kellett elpusztítani a madárinfluenza miatt, hogy néhány ország elindította a vakcinakutatást annak ellenére, hogy nem hozható kereskedelmi forgalomba az oltott állatok húsa, illetve közegészségügyi kockázata is lehet.